A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1912 - hiteles kiadás (Bécs, 1912)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
VI. ÜLÉS. 79 használható monitorunk csak kettő van : a Temes és a Bodrog. Nyolcz ily monitorra volna tulajdonképen szükség és a még építendő hatból kettőnek a költsége kéretik ezúttal. Ugyanilyen elbirálás alá esik két órjáró naszád 620.000 korona költséggel. Ezek kiegészítő részei a dunai monitoroknak. A sik tengert járó torpedónaszádok számára felvétetik 5,900.000 korona. Ebből hat ilyen torpedónaszád volna építendő. A tengerészet vezetőségének ismert tervei szerint hadiflottánk teljes kialakítására 72 ilyen torpedónaszádra volna szükség. Használható állapotban jelenleg 36 van, 12-nek építése elhatároztatott a 312,400.000 koronás hitelből, ez együtt 48, hiányoznék még 24, ebből 6-nak építését kéri engedélyeztetni a tengerésze^ vezetősége. Ez is oly kivánság, mely elől elzárkóz nunk nem lehet. Hátramarad a repülési szak kialakítására felvett 500.000 K-ás hitel. A repülőgépek fontossága, t. országos bizottság, a tengeri haderő körében is mindinkább tért foglal, és ha ez az 500.000 korona nem is arra való, hogy ebből repülőgépek szereztessenek be, de szükséges ez a repülő-gyakorlótér kellő előkészítésére, hangárok építésére, ott tanulmányok, gyakorlatok előkészületek esz- közölhetésére. Ez is indokolt és ez ellen sem emelhetünk kifogást. (Helyeslés.) Nagy súlyt kell fektetnünk arra, hogy e beszerzéseknél a quota szerint bennünket megillető részesedés biztosítva legyen. Egy jegyzőkönyvileg megállapított quotafelosztás mind az a 312 4 millió hitel tekintetében létezik és ott kitünően bevált, ez alkalommal a hitel megszavazása előtt, amint az kívánatos lett volna, eszközölhető nem volt. Ennek okai nemcsak az idő rövidségében, de különösen abban keresendők, hogy még nincs tisztázva, vájjon az uszómedencze belföldön vagy külföldi anyagból lesz-e elkészíthető, és mert a viz alatt járó naszádok kérdése a déplacement nagvobbitása folytán még tanulmányozás alatt áll. Amennyiben ezen tanulmányozás azt eredményezné, hogy a viz alatt járó naszádok Magyar- országon nem építhetők, az ezekben rejlő quota- részesedés pótlásáról a competens kormányhatóság hozzájárulásával olymódon kell gondoskodnia a tengerészet vezetőségének, hogy a 312'4 milüó és a 26 millió összefoglalásából Magyarországot megillető quotarészesedés minden hiány nélkül a magyar ipar számára biztosítva legyen. Ezen quota szerinti felosztás keresztülvitele kellő időben újólag jegyzőkönyvileg meg lesz állapítandó. A tengerészet vezetősége az albizottsági ülésen ezen állásponthoz való hozzájárulását határozottan kifejezni szives volt és erre magát kötelezte. Ezekb n részié'esen indokolva az összes tételeket, nem marad más hátra. t. országos bizottság, mint hogy kérjem, hogy a tengerészet vezetőségének előterjesztését általánosságban a részlete« tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök ; Miután az előadó urak befejezték előterjesztéseiket, következik a két előterjesztésnek együttes tárgyalása. Kit illet a szó ? Molnár Viktor jegyző: Gróf Khuen-Héder- váry Károly ! Khtien-Héderváry Károly gr.: T. országos bizottság ! (Halljuk ! Halljuk !) Midőn a most felmerült újabb rendkívüli hitelek megbeszélésekre kerültek, meglehetősen nehéz feladat elé állíttattunk, amely próbára teszi felelősségünket, és hogy hazafiui kötelességeinknek megfelelően járhassunk el, két szempontból kellett ezt a kérdést megbírálnunk. Az egyik az, hogy mint minden ilyen többköltségnél, mely a hadsereg és tengerészet javára vétetik igénybe, mérlegelnünk kell azt, hogy mennyire szükséges e költség és az adott pillanatban szükséges-e és mire fordittafik. Ez az egyik kérdés, amelyet fontolóra kellett vennünk. A másik a politikai kérdés, t. i., hogy nem jutunk-e ellentétbe azzal az ál ásfoglalással, melyet a hadügyi költségeknek az évek bizonyos sorára való megállapításával a múlt delegaióban elfoglaltunk. Ami az első szempontot illeti, azon a bizalmas értekezleten, melyet ministerelnökünk ó excellentiája ad hoc hivott egybe, a nyert felvilágosítások nyomán, melyeket a magyar kormányférfiak nyújtottak, abba a helyzetbe jutót tunk, hogy meggyőződhettünk róla, hogy itt oly költségekről van szó, melyek a hadsereg helyes működése s' colpontjából szükségeseknek mutatkoznak, melyek jól vannak kiválogatva azokból a szükségletekből, melyek még általánosságban fennállanak, és oly költségekről van szó, melyeK az országnak megterhelése szempontjából sem túlságosak. Ebből a szempontból nézve, megkönnyítették a magyar ministerium állásfoglalása és felvilágosításai a mi állásfoglalásunkat is. (ügy van!) A másik kérdés az, vájjon most ellentétbe jutunk-e korábbi állásfoglalásunkkal. Első pillanatra úgy tűnt fel a dolog, hogy lekötöttük magunkat arra, hogy 1915-ig egy bizonyos határozott keretben mozogjon a hadügyi költség, most pedig újabb hitellel állván szemben, úgy tűnt fel, mintha a kettő ellentétben volna egymással. így is volna abban az esetben, ha azok a megállapodások oly feltételhez lettek volna kötve, melynek absolut jellege lett volna. De a hadikészültség költségei és a haderő kiegészítése nem csupán tőlünk függnek, hanem függnek sok külső körülménytől, melyeket mindig számba kell vennünk. ( Vgy van ! Ugy van !) Passióból senki sem tart hadsereget, hanem tartja azért, hogy érdekeit inegvédhesse. (Ugy van ! ügy van !) Az akkori viszonyok, amikor ezek a megállapodások történtek, könnyűvé tették e megállapodások fixirozását, mert tudvalévőén az annexió befejezése után egész Európában olv hangulat állott elő, hogy nem volt ok túlságosan siettetni az előkészületeket, másrészt pedig az uj véderőtörvény következtében súlyos terheket kel