A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1911-1912 - hiteles kiadás (Bécs, 1912)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
n. ülés. o hátkozólag kérjük a felhatalmazást, fentartva természetesen a törvényhozásoknak a költség megszavazására való törvényes jósát. Es e tekintetben talán még sem egészen igazolt azt mondani, hogy mi a felhatalmazási kérésünkkel mintegy utána kullogunk egy bevégzett ténynek. Mert először is puszta véletlen, hogy a magyar törvényhozás például egy egyhónapos indemnitást szavazott meg a budget tekintetében és abban az időben, a midőn mi elkészítettük a mi javaslatunkat, még nem lehetett tudni, hogy ez a felhatalmazás be fog-e következni vagy bekövetkezett volt-e már azon pillanatban, a mikor a mi javaslatunkkal az országos bizottság elé léphetünk. De még a tényleg bekövetkezett eset sem igazolja talán azt a felfogást, hogy mi utána kullogunk egy bevégzett ténynek, mert mi négy hónapra kérünk felhatalmazást, mig a magyar törvényhozás eddig csak egy hónapra adott felhatalmazást. Mindenesetre a következő három hónapra nézve a mi kérésünk teljesen jogosult és mindenképen csakis azon keretben mozog, a mint azt a törvény megszabja. Nem lehet tehát azt mondani, hogy e kérésünk felesleges. Ismétlem ennélfogva, hogy mi a jövő év négy hónapjára vonatkozólag kérjük azt a felhatalmazást, a mely a magyar budgetben a magyar törvényhozás által csak egy hónapra van megadva és a következő három hónapra a maga sorrendjén következik csak be. A mi a t. bizottsági tag urnák a második ellenvetését illeti, az talán sem az eddigi eljárásban, de mondhatom a lehetőségben sem találja meg a maga igazolását. Mert alig képzelhető, hogy ezen ideiglenes felhatalmazás megvitatásánál differentia állhatna elő pl. az osztrák és a magyar delegatio határozatai között. Mert hiszen az talán ki van zárva, hogy a megszavazásnak határát az felülmúlná vagy túllépné. Kérésünk pedig csakis mind a két delegatio előtt csakis már a múlt évben megállapított budgetnek keretében mozoghat. így tehát különbség ezen javaslatunk tárgyalásánál be nem következhetik, a mit különben ezen javaslatoknak a természete is kizár. Szóval e tekintetben sem következhetnék be az én szerény nézetem szerint egy olyan tényállás, a mely difíerentiát állapíthatna meg a két delegatio határozata között. Minthogy a közös ministerium nézete szerint, eddigi eljárásával teljesen a törvény keretében és korlátái között marad, ezért is bátor vagyok a t. országos bizottságot arra kérni, hogy ez esetben is javaslatunkat figyelembe venni és azt megszavazni kegyes legyen. (Helyeslés.) Nyegre László jegyző' : Miklós Ödön ! Miklós Ödön: T. országos bizottság ! Egyrészt a tárgyalásra kiszabott rövid idő, másrészt a tárgy anyagi hiánya felment engem attól, hogy részletesebben foglalkozzam a közös intézmények számára szükséges kiadásoknak kérdésével és igy egyszerűen csak egyetlenegy körülményre akarok kitérni és ez a tegnapi napon az igen t. külügy- minister ur részéről elhangzott nyilatkozat mélA közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizotti tatása, nemkülönben felemlitése annak, hogy nem lehet eléggé gyakran, nem lehet eléggé erősen, nem lehet eléggé szabatosan hangsúlyozni azt, — a minek a tegnapi napon Berzeviczy Albert t. bizottsági tagtársam, ma pedig, ékesszólóan, Apponyi Albert t. bizottsági tag ur is kifejezést adott — hogy mi, a magyar országos bizottság tagjai, kik mind a békepolitikának vagyunk hívei, mi a hármas szövetségi viszonyhoz a leghívebben és a legőszintébben ragaszkodunk. (Helyeslés.) A tegnapi napon a t. külügyminister ur teljesen korrekt és híven tájékoztató előterjesztésében is kifejezést adott ennek, a mely előterjesztésében egy szóval sem mondott többet, mint a mennyi szükséges és egy szóval sem mondott kevesebbet, mint a mennyi kívánatos és igy az ó előterjesztése mindannyiunkban csak a legteljesebb megnyugvást kelthette, mert az a politika, a melyet ő folytat, irányában teljesen helyes és alapszik a múltból levont következtetéseken ; és igen helyesen méltóztatott a külügyminister ur kifejezést adni annak is, hogy ugyanezen politikai irányt kívánja követni a jövőben és hogy őt semmiféle egyes külső jelenségek, semmiféle ellenőrizhetetlen alapon nyugvó irányzatok ezen politika követésétől eltéríteni nem fogják és hogy az a hűséges, szövetséges viszony, a mely a mi északi és déli szomszédunkkal szemben már évek során át fennáll, az a mi lelkűnkben rendületlenül fennáll ma is. (Élénk helyeslés.) Különösen hangsúlyozni kívánom, a mit már a tavalyi delegatio alkalmával is kiemeltem, hogy nem hiszem, hogy létezzék mértékadó tényező, vagy akárcsak egyetlen egy individuum is Magyarországon, a ki különösen déli szövetségesünkkel, Olaszországgal szemben fennálló hűséges szövetségi viszonyt tovább is ápolni ne óhajtaná. Nekünk, magyaroknak, különösen ezen szomszédunkkal szemben ápolnunk kell ezen fennálló jó viszonyt és ki kell küszöbölnünk minden oly jelenséget, a mely visszahatással lehetne egész külügyi politikánk jövendőjére néz\e. (Élénk helyeslés.) Kerülnünk kell, lehetőleg, minden olyan momentumot, a mely szövetségeseink érzékenységét felkelthetné és oda kell törekednünk, hogy ezen szövetséges viszonyban lévő államok polgáraiban szinten a mi érzelmeinkkel teljesen homogén, hasonló érzelmek keltessenek fel. Minden olyan jelenséget, a mely ennek az ellenkezőjére vezethet, minden olyan irányzatot, a mely arra törekednék, hogy lazítsa a jó viszonyt, félre kell tennünk, hogy az a hűséges szövetséges viszony, a mely eddig ezen szövetségesünkkel fennállott, továbbra is megmaradjon. ( Élénk helyeslés.) ^ ' A midőn ennek a meggyőződésemnek, t. országos bizottság itt kifejezést óhajtottam adni, hangsúlyozásával annak, hogy természetesen jogos érdekeinket mindig meg fogjuk védeni, azt hiszem, hogy csak annak a politikai irányzatnak adtam ismételten kifejezést, mely évtizedek előtt kiváló államférfiak részéről oly helyes érzékkel kijelöl[ naplója. ^
