A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1911-1912 - hiteles kiadás (Bécs, 1912)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

92 VI. ÜLÉS. nincsenek már hivatalban. De ha ez azt jelentené, hogy mi azokban a támadásokban ma nem veszünk részt, a melyeket ók jónak láttak a hadügyminister ur ellen intézni és ha ebből azt származtatná le valaki, hogy mi a most hivatalban és hatalmon levő közös hadügyministert akarjuk kimélni : ez ellen a leghatározottabban tiltakoznom kell, mert jöjjön el az idő, a melyet egyszer Mezőssy Béla t. bizottsági tagtársunk a tőle megszokott ékesszólással tempestate-nek nevezett, mert akkor versenyt fogunk küzdeni majd egymással, hogy ki fog a magyar álláspont védelmében több erőt ki­fejteni ? «I Egyébiránt téved t. képviselőtársam, ha azt hiszi, hogy a népparlament a magyar államiság elleni támadások ellen majd nem tud elég erőt kifejteni. (Zaj.) Ez lehet ugyan kétséges, de egy dolog nem kétséges és ez az, hogy a magyar parla­mentnek mostam összetételében nem áll elég erő rendelkezésre, hogy a magyar nemzet jogos köve­telései láelégittessenek. (Felkiáltások : Nem áll !) Sziillo Géza : Hát mi nem vagyunk magyarok 1 (Zaj.) Bakonyi Samu : Dehogy nem! Ámde én nem azt mondottam, mintha a magyarság átérzésében vagy a magyar nemzeti álláspont helyes felfogásá­ban különbség volna köztünk tehető. Csak azt mondottam, hogy fájdalom, de bebizonyult nem­csak az évszázados hosszú küzdelmek alatt, hanem alkotmányunknak 1867-ben való visszaállitása óta is, hogy a mai választói jog alapján összeállított magyar parlamentnek — fájdalom — nincs meg az az ereje, a melyre szükség volna, hogy közös aspiratióinknak érvényt tudjunk szerezni. (Elénk ellentmondás.) Mi ezt az erőt akarjuk megszerezni s hogy megszerezhessük, azt a nagy akadályt, a mely a véderőtörvényjavaslat végleges elintézésének for- szirozásában áll, akarjuk elhárítani oly módozat támogatásával, habár ez a támogatás nem irányul­hat részünkről, mint a közjogi ellenzék hi vei részé­ről a positiv megszavazásra, hogy lehetővé akarjuk tenni evvel a magunktartásával a megoldást, a mely megoldás a katonai kérdéseknek is nyugvó pontra juttatását aránylag nem kicsinyelhető időre is elérhetővé teszi, de egyúttal — és ez a fő­dolog előttünk — azt, hogy ez a főczél is eléret- tessék, hogy kifejtethessék ez a hiányzó erő, a melyet Mezőssy Béla t. képviselőtársamnak min­den lelkesedése, minden nagy képzettsége és min­den elvhűsége mellett sem lehet kifejteni a magyar parlamentben. Hát ne méltóztassék nekünk semmi féle olyant nemcsak imputálni, hanem, t. kép­viselőtársamnak egyes kifejezései alapján, sajná­latomra, azt kell mondanom, szinte insinuálni, a mely feltevésnek tartalma teljesen távol van tő­lünk és a melynek lehetőségét egész politikai ma­gatartásunk teljes nyíltsága és senki által kétségbe nem vonható becsületessége egyenesen kizárja. Mezőssy Béla : Személyes kérdésben óhaj­tanék csak pár szót mondani. (Halljuk!) T. ba­rátom haragszik és a ki haragszik, annak rend­szerint nincs igaza. (Úgy van!) Legyen meg­győződve arról, hogy az elvbarátai, de különösen az ő politikai szándékainak jóhiszeműségét soha kétségbe nem vontam és nem is fogom tenni a jövőben sem soha. Tudom, hogy a mit ő mond, tiszta meggyőződésből és azért mondja, mert álláspontjának helyességéről meg van győződve. De egyet, tisztelt barátom semmiféle ékesszólással sem moshat el, t. i. azt a tényt — és ez lehet kellemetlen t. barátunkra és lehet kellemetlen azoknak is, a kik a felelősségben t. barátommal együtt osztoznak — és ez a tény az, és én csak ennyit akartam constatálni : hogy sem a múltkori, sem a mostani delegatióban azt a támogatást, a melyet máskor és más alkalommal a közös hadügyministerekkel szemben támadásainknál t. barátaink részéről mindig élveztünk, nem tudom milyen indokokból, de ezúttal nem volt szeren­csénk elnyerhetni. (Helyeslés és derültség.) Werner Gyula jegyző: Hegedűs Lóránt! Hegedűs Lóránt: T. országos bizottság! Mél­tóztassék a vita bezárásáig lévő még néhány perczet nekem ajándékozni. (Halljuk! Halljuk!) Voltaképen csak két szürkének látszó, de talán a jövő generatiójára nézve fontossággal bíró gazdasági kérdést akartam megemlíteni, de nehány szóval leszek bátor még választ adni Mezőssy t. barátomnak is azon kérdésére, a mely a véderő- provisorium és a végleges reform közti különbséget illeti Mélyen t. barátom sejtheti, hogy ez a válasz, a melyet neki fogok adni, Bakonyi Samu igen t. képviselőtársamnak fog szólni. A gazdasági kérdés kapcsolatban van Rosenberg Gyula t. barátomnak ma elhangzott és a bosnyák kérdésre vonatkozó igen helyes beszédé­vel. Én a vasúti kérdésre vonatkozó minden fejte­getését aláirom és mint megdönthetetlen állás­pontot kívánom tekintetni és ezen álláspontot kérném, hogy Bilinsky t. közös pénzügyminister ur is figyelembe venné azért, mert beszédében több oly jelentős mozzanat van, a mely a magyar gazdasági fejlődés szempontjából is méltánylást érdemel. ö szives volt mindenek előtt arra utalni, hogy bizonyos paritást igyekszik létrehozni egyrészt Magyarország és Ausztria, másrészt a Boszniában élő három nemzetiség között. Sajnos, a Magyar- országgal szemben való paritást nem látom és több oly gazdasági intézkedést látok, a mely, a nélkül, hogy Boszniának használna, határozottan Magyar- ország gazdaságának kárára van. Nem akarom számokkal untatni a t. bizottságot, csak felemlítem, hogy az u. n. szerajevói malomnak a tarifája, a mely körülbelül 2 koronával kedvezményezi a búza be­vitelét Boszniába, a magyar malmokkal szemben két koronával drágítja a liszt behozatalát. Ez ma­gában véve oly ellenséges támadás a magyar malomipar és az ezzel összefüggő magyar mező- gadaság ellen, a melyet meggyőződésem szerint határozottan a paritás szempontjából ki kell kü­szöbölni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom