A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1911-1912 - hiteles kiadás (Bécs, 1912)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
62 V. ÜLÉS. dást az indítványnak a kormány részéró! való elfogadása. Én azonban azt hiszem, hogy t. bizottsági tagtársunk tévedésben van, mert ha az uj mimsterelnöki programmbeszed azzal a fontos* Sággal bírónak tekintette ezt az indítványt, hogy kijelentette, hogy a kormány azt magáévá teszi és azt végre is kívánja hajtani, ennek mégis csak kell valami tartalommal bírnia. Egy kormányprogramra, a mely ezt az ügyet ily ünnepélyes perczben állítja az ország elé, nem jelenthet oly formulát, melynek az ország gazdasági é létében jövőre kihatása nem volna. Nem hiszem tehát, hogy a t. bizottsági tag ur e javaslatnak kihatásával annak minden részében egyszerre tisztában lett volna, különben magát a kormányt helyezte volna ferde világításba, hogy a mikor Batthyány Tivadar grófnak erre vonatkozó indítványát a magáévá tette, ez egy teljesen értéktelen és jelentéktelen kormány- kijelentés lett volna. Ennélfogva ez irányban valami tévedés van. Második kijelentése a t. bizottsági tagtársunknak az, hogy nem tartja helyesnek, hogy a király neve összefüggésbe hozassák valamely programmal, különösen pedig a Batthyány Tivadar gróf képviselőtársam által említett választó- jogi kérdéssel. Bocsánat, de itt is tévedés forog fenn, mert a midőn t. képviselőtársam a király nevét összeköttetésbe hozta valamely programmal, ez azért történt, mert egy tényt akart constatálni, azt tudniillik, hogy a király és a nemzet a választói jog tekintetében már egyszer bizonyos megállapodásra és megegyezésre jutott. Egyébiránt a mi nézetünk is az, hogy a király nevének és a király tényének előtérbe- állitása olyankor, a mikor ezzel bizonyos kormányzati tényeket és a kormánynak bizonyos felelősségét kívánják fedezni, mindig helytelen. Legközelebb is lefolyt egy oly szerencsétlen epocha, a midőn egy nagy kormányváltozásnak takarójául az szolgált, hogy a király oly elhatározásra kívánta magát elszánni, mely az országra nézve nagy szerencsétlenséget jelentett volna. Ily kormányzati tényeknek a király személyével és fényeivel való fedezése szerintünk szerencsétlenség. Ez igenis elitélésre méltó politikai dolog. Mig egyszerű rcgistrálása annak, hogy a nemzet és az uralkodó a választói jog tekintetében már megegyezésre jutott, ilyennek nem tekinthető. A harmadik, a mire a t. bizottsági tag ur hivatkozott az, hogy azt mondja, hogy a Batthyány Tivadar gróf által érintett provisorium, a mely ideiglenes megoldást jelent, először is a terhek tekintetében hasonló sulylyal bírna az országra nézve, mint a minővel a végleges megoldás jár, másodszor nem nyújtaná azokat a socialis előnyöket, a melyeket a végleges véderő megszavazása nyújtana. Hát én azt hiszem, hogy a termeknek rövid időre való megszavazása mindenesetre a kevesebb tehervállalás presumptiójával bir ; a kétéves szolgálatról és más socialis előnyökről pedig t. képviselőtársam mai beszédében is kiemelte . . . Batthyány Tivadar gr.: Úgy van! Úgy van ! Ez a konditiója ! Holló Lajos: . . . hogy ezen kevesebb tehervállalást jelentő provisórikus megoldással is összefüggésben vannak : a kétéves katonai szolgálat, szabadságolások és más előnyök, mert épen az a czél, hogy a nemzetek és a népek javára ezek az előnyök mielőbb hatályba lépjenek. Batthyány Tivadar gr.: Sőt előbb fognak hatályba lépni, mint a végleges véderő megszavazásánál ! Holló Lajos: A legérdekesebb előttem szóló t. bizottsági tagtársamnak a resolutio kérdésében elfoglalt álláspontja. Szerinte a többség és a múlt kormány férfias nyíltsággal foglalta el álláspontját akkor, a mikor a resolutio kérdését magáévá tette és ugyanolyan férfias nyíltsággal mondotta meg az álláspontját, a mikor e resolutiót elejtette. Nem akarok itt kérdések fejtegetésébe bocsátkozni, de éppen ez volt a mi felfogásunkban az irányadó szempont, mikor előzetesen is fel kellett tételeznünk, hogy e resolutio kérdésének előtérbe tolása nem fog azokkal a végső következményekkel járni a kormányra és a pártra nézve, a melyekkel egy ilyen nehéz kérdésnek komoly politikai felelősséggel való felvetése kellett volna hogy járjon. Mert ha ilyen kérdés egyszer a szőnyegre van vetve, ha ez a kormány programmjává van téve, akkor ezt visszavonni, attól visszahátrálni : az már többé nem a kormánynak gyengesége csak, az már akkor országos álláspont, a melyet szembeszegezünk a nemzet joga védelmében az uralkodói akarattal is. De akkor csak kellő időben, kellő eszközökkel és kellő módon kell azt érvényesíteni ; mert könnyelműen odaállítani az ilyesmit, a mikor tudjuk, hogy néhány hét múlva vissza kell azt vonni, (Ügy van! balfelöl.) ez nem mutat a politikai előrelátás és meggondoltság kellő mértékére. T. képviselőtársam azt mondja, hogy ejtse el Désy Zoltán t. tagtársam az indítványát, hogy fenn legyen tartva későbbi időkre. Noshát, ezek a tények, a melyek alapján áll ez a megrovó indítvány, vagy elkövettettek, vagy nem? Ha elkövettettek és ebben sérelem van: sérelem a munkapártra és más politikusokra nézve, lehet-e annak következményei elől kitérni akkor, a mikor ez a kérdés legelső sorban szőnyegre került? Ezt a kérdést más elbírálás alá tenni majd akkor, mikor a delegatiók véglegesen összejönnek és a mikor hónapok múlva talán ezen tények felé a feledés fátyola is borul, ez nem más, mint nehéz, nagy kérdéseknek a politikai élet küzdőterén pártpolitikai czélokra való esetleges kihasználása, (ügy van! balfelöl.) Már pedig minden téren lehet pártpolitikai czélokra eszközöket reserválni, jégre tenni és
