A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
188 XXI. ÜLÉS. nyitásit nélkül módunk lesz arra. hogy a váratlanul nagyobbodott védköltségek fedezésére az országot képessé tegyük. Azt hiszem, hogy ez a politikai életre nézve a jövő zenéje kell. hogy legyen. Az államnak minden mértékadó tényezője nyerjen e tekintetben teljes tájékozást, hogy ne olyan irányban igyekezzék közvéleményt csinálni, hogy az állami bevételeknek csak 10 12°/o-a az, a melyet a véderő költségei fedezésére fordítanak az egyes országok és hogy csak 2 vagy 2l/2°/o-os biztosítási összeg az. a mit az országok háború kikerülése czéljából költség czimén fizetnek. A jövő feladata az kell. hogy legyen a politikában, hogy a véderő fejlesztésére és a- véd biztonságnak megállapítására hivatott közegek tájékoztatva legyenek nemcsak nálunk, de az összes hatalmaknál az iránt, hogy 35—37—40 és 42°/o az ma már. a mit az egyes államok e célra azon összegből áldoznak, a mely felett ők úgy rendelkeznek. hogy az előzetesen befolyó jövedelmet kiadni ne legyenek kénytelenek. Mert ha számításba veszsziik a százalékos kiszámításnál például a vasúti üzemi költséget, ha számításba veszszük az egyes vállalatok fejlesztésére fordított összegeket e költségvetésben, mint bevételeket, illetőleg ha ezeket nem vonjuk le, úgy az egyáltalában nem olyan reális számítás, a mely tiszta képét és tükrét nyújtaná az ország bevételeinek. Elismerem a nagyhatalmi állás szükségét, annak feltételeit meg kell hogy adjuk, de kell, hogy megkeressük a módozatokat arra, hogy megadhassuk a nagyhatalmi állás kellékeit is a nélkül, hogy a legfontosabb kellékeket, t. i. az ország gazdasági jólétét, erkölcsi életét, továbbfejlődésre való képességét feláldozzuk. A t. hadvezetőséghez egy kéréssel járulok. , Ha talán ma az ország nem hajlandó megadni | mindazokat a követeléseket, a melyeket saját Programm ja tekintetében szükségesnek tart, í akkor vegye figyelembe a lovagias embernek mondását, hogy »ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel«. Ha nem elég az a készség, a melyet a magyar nemzet hadi czélokra fordítani hajlandó ; ha talán az nem felel meg a haderő tökéletes fejlesztése igényeinek, akkor tegven egy lépést előre, de nem karddal, hanem jóindulattal a nemzet szivéhez. A mely perczben a közös véderő a nemzet szivéhez közeledvén, velünk vállvetve akar haladni, azt hiszem, hogy a két monarchia hadserege lesz a legerősebb, mert a magyar nemzetnek lelkesedéstől áthatott hadereje a világtörténelemnek élő példáját képezi hazaszeretet, lelkesedés, dynastikus hűség és a személyes bátorság tekintetében. Annak a nagyrabecsiilt és nagytekintélyű gyalogsági tábornoknak, a ki a modern hadviselésnek fejlesztéséről irt művében azt fejtegeti. hogy egyes államokban a vallásos érzület, más államokban a lelkesedés, a harmadik államban a hazaszeretet, a negyedik államban a gazdasági érdekek, az ötödik államban a bosszu! vágy viszi előre és fejleszti a harczképességet. tartja össze a hadsereg erkölcsét, érzületi egységét. nálunk nincs egyél), mint dynastikus hűség, ajánlom azt figyelmébe és mint a magyar nemzet egy igénytelen tagja, kifejezem azon nézetemet, hogy a magyar nemzeti szempont kiegészíti ezt a jelleget azzal, hogy az a dynastikus hűség, a melyet a magyar szent korona jelképében ábrázol, a nemzet szent koronáját és a Habsburg-dynastia trónját egynek gondolja. J Ez a nemzet súlyos megpróbáltatások, évszáza- î dós katasztrófák és elnyomatások daczára is a magyar szent korona tanát hiten követi és képviseli a király és a nemzet együtt. ez a magyar szent korona, a király képviseli azt, a nemzet követi a királyt. Kívánom, hogy a király és a nemzet a magyar szent koronának jellegét, fényét növelje. Elfogadom a költségvetést. (Helyeslés.) Elnök: Ki következik? Nyegre László jegyző: Sághy Gyulai Sághy Gyula: 'I'. országos bizottsági Nem követhetem arra a térre előttem szóló t. tag- társamat. a melyen ő nézetem szerint nagyon messze elkalandozott a tárgytól, de a parlamenti szokásnak megfelelően lehetetlen, hogy egy kijelentésére röviden ne refiectáljak. Engem az ő fejtegetése, a melyet beszédének elején tartott, ma sem győzött meg arról, hogy az ő álláspontja felelne meg akár a parlamentáris rendszer fogalmának és lényegének, akár a mi alkotmányos álláspontunknak, t. i. az, a mit ő a ministeri felelősségről mondott. Én ma is megmaradok azon meggyőződésem mellett, hogy ha jogi felelősség van. azzal egybe van kötve a politikai felelősség is. Issekutz Győző: Javíthatatlan közjogászl (Derültség.) Sághy Gyula : Semmiféle törvény a politikai felelősséget nem szabályozza, bizonyosan eddig nem talált ilyet t. barátom sem, és talán tudok is annyit, mint az én t. barátom. Batthyány Tivadar gr. : ügy van : Sághy Gyula: T. országos bizottság! Nagyon rövid leszek. Csak egy pár kijelentésre szorítkozom abban a tekintetben, hogy az kétségtelen, hogy a közös ministerek mind a két államnak szervei, s kétségtelen az is, hogy a politikai felelősség náluk kettős. A mint Magyarország kormányainak politikai felelőssége egy irányban, befelé érvényesül, természetesen, ép úgy az osztrák ministerek is a maguk államával szemben felelősek. Ellenben mintán a közös minister mind a két állam szerve, nála a mind a két állammal szemben való politikai felelősségnek szükségképen kell érvényesülnie. Hogy gyakorlatilag mennyire fog ez érvényesülhetni. az más kérdés. Hiszen saját államunkban is láttuk azt. hogy daczára annak, hogy parlamentáris kormányzat van nálunk, mégsem érvényesült mindig és minden kormánynyal szemben a politikai felelősség. Mert volt
