A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XIX. CLÉS. Ml Hoffmann Hugo altábornagy, osztályfőnök : T országos bizottság ! Az általános vita folyamán két kérdés intéztetett egyenesen a hadügyminister úrhoz. (Halljuk! Halljuk!) Az egyiket Batthyány Tivadar gróf bizottsági tag ur intézte a diósgyőri gyárra vonatkozólag és ebben kérdezősködött a hadügyminister befolyására az ottani ágvu- gyártást illetőleg. E kérdésre nézve csakis a törvényen és megállapodásokon alapuló választ adhatok és ez az. hogy tisztán a magyar kormány ügye, hogy milyen gyártmányok készítésére rendezi be az állami üzemeket. Ha ezek az üzemek használható gyártmányokat készítenek, nálok a hadvezetőség mint vevő szerepel. (Helyeslés.) Hogy a Magyarországra az egyes czikkek- böl quota szerint eső részesedés-az egyes gyárak között miként osztassák el, az mindenkor a magyar kormány tudtával állapittatik meg, minélfogva ki van zárva, hogy akár a diósgyőri gyár, akár más állami üzem, ha ilyen használati czikkek gyártására berendezkedik, kellő figyelemben ne részesüljön. (Helyeslés.) A másik kérdés, a melyet Gliorin Ferencz t. Bizottsági tag ur intézett a hadvezetőséghez, ha jól értettem — mert nem fekszik előttem a napló — úgy szólt, hogy azon pénzügyi pro- grammban. a mely 1915-ig terjedő időre terjesztetett elő, benne foglaltatik-e már a kétévi katonai szolgálat költsége? Erre nézve megjegyzem, hogy egyelőre csak 1911-re részleteztük a kiadásokat, de arról biztosíthatom a t. bizottságot, hogy ha létrejön az uj védtörvény, — és én csakis erről és nem a kétévi szolgálatról beszélek az ezen kereteken felül nem fog többkiadást okozni : a mire pedig j még szükség van, az mindenesetre a későbbi időre marad. 1915-ig tehát a kétévi szolgálat többköltséget nem fog okozni, mint a mennyi költség meg van szabva ezen pénzügyi pogramm- ban. (Élénk helyeslés.) Elnök: Minthogy szólani senkisem kíván, a vitát bezárom. Szó illeti még az előadó urat. Méltóztas- sék meghallgatni. Rosenberg Gyula előadó: Mélyen tisztelt országos bizottság! Figyelemmel hallgattam, sőt mondhatom, még a naplóban is fürkészve utána néztem, (Halljuk !) hogy az ellenzéki szempontból felszólaló t. bizottsági tagtársaim, a kik t. i. a költségvetést és a tengerészeire vonatkozó előterjesztéseket el nem fogadják, hoznak-e fel olyan indokot, a mely az általam felhozott indokok megdöntésére alkalmas, vagy legalább olyant, ! a melynek megdöntésével nekem itt most kötelességem lenne újra foglalkozni. Indokaim magva és tartalma különösen az \ volt, hogy haditengerészetünk jelenleg nem rendelkezik azon harczi egységekkel és olyan hadihajó-felszereléssel, a mely abba a helvzetbe hozhatja. hogy feladatainak megfelelni képes legyen, i Hozzátettem, hogy ha ezen harczi eszközökkel ellátni nem tudjuk vagy nem akarjuk, akkor sokkal jobb, ha egy át a Ián liquidáljuk egész haditengerészetünket, semhogy olyan intézményt tartsunk fenn, a mely csak terhűnkre válik és csak nagy kiadásokat okoz, de feladatának komoly pillanatokban megfelelni egváltalán nem lenne képes. Azt is felhoztam, hogy az a felfogás, a melynek különösen hághy Gyula igen tisztelt tagtársunk adott kifejezést, hogy t. i. haditengerészetünknek csak partvédelmi feladatai vannak, ezeket pedig épen olyan jól el lehet látni aknákkal és torpedókkal, hogy, mondom, ez a felfogás a szakférfiak előtt egyáltalán nem áll meg és csak laikus nézet, hogy torpedókkal és aknákkal ma partot védelmezni lehessen. Őszintén megvallom, a költségvetést és az előterjesztéseket el nem fogadó bizottsági tagtársaim részéről az általam felhozott indokokat megdöntő ellenérveket nem hallottam. Ok mindannyian nem abból indultak ki, hogy mi most egy concret előterjesztéssel állunk szemben és ezt a concret előterjesztést, illetve azt bíráljuk el, hogy ezeket a költségeket megbirjuk-e vagy nem, hanem mind azt vizsgálták, hogy mi lesz akkor, ha tovább igy haladunk, mi lesz akkor, ha majd 1915-től kezdődőleg jön a második, harmadik és a negyedik ilyen divisio? En ebben a tekintetben tartom magam ahhoz, a mit Tisza István gróf igen t. tagtársunk Mezőssy Béla tagtársunknak felszólalására adott válaszában mondott, egy más kérdésre vonatkozólag, hogy mi jövendőmondásokkal nem foglalkozunk, és hogy én akkor, a mikor az 1911-ik év számára költségvetési tételeket állapitok meg, nem foglalkozhatom azzal, hogy mi lesz 1916-ban vagy az 1916 utáni időben. Ma a huszadik században, az elektromosság, a radiographa, a gyorsan haladó találmányok korszakában élünk, és szeretném ismerni azt az embert, a ki nekem ma meg tudná mondani, hogy mi lesz a helyzet 1916 után hadihajók tekintetében. Ez azonban nem akaszthat meg engem abban, hogy most, midőn egy adott helyzettel állok szemben, ebből az adott helyzetből levonjam a consequentiákat, s hogy azért, mert nem tudom, hogy 1916-ban még meg fognak-e állani és meg fogják-e tudni oldani azon feladatokat azok az eszközök, a melyeket most megszavazok, hogy ne szavazzam meg azon eszközöket. a melyek ebben az időben a lehetőség szerint rendelkezésre állanak es a technika jelenlegi fejleményeinek megfelelnek. Két kötelességünk van, t. országos bizottság, a melyek elől ki nem térhetünk. Az egyik az. hogy vizsgáljuk azt, hogy a mit tőlünk kérnek, megfelel-e financziális teljesitőkepességünknek. a második pedig az, hogy továbbmenö tervez- getésekkel. messzebbmenő és messzebbható fejlesztési tendentiákkal, mint a melyeket ma magunk előtt látunk, ma, ebben a pillanatban, ebben az
