A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

XIX. CLÉS. Ml Hoffmann Hugo altábornagy, osztályfőnök : T országos bizottság ! Az általános vita folyamán két kérdés intéztetett egyenesen a hadügyminister úr­hoz. (Halljuk! Halljuk!) Az egyiket Batthyány Tivadar gróf bizottsági tag ur intézte a diósgyőri gyárra vonatkozólag és ebben kérdezősködött a hadügyminister befolyására az ottani ágvu- gyártást illetőleg. E kérdésre nézve csakis a törvényen és megállapodásokon alapuló választ adhatok és ez az. hogy tisztán a magyar kormány ügye, hogy milyen gyártmányok készítésére rendezi be az állami üzemeket. Ha ezek az üzemek használható gyártmá­nyokat készítenek, nálok a hadvezetőség mint vevő szerepel. (Helyeslés.) Hogy a Magyarországra az egyes czikkek- böl quota szerint eső részesedés-az egyes gyárak között miként osztassák el, az mindenkor a ma­gyar kormány tudtával állapittatik meg, minél­fogva ki van zárva, hogy akár a diósgyőri gyár, akár más állami üzem, ha ilyen használati czikkek gyártására berendezkedik, kellő figyelem­ben ne részesüljön. (Helyeslés.) A másik kérdés, a melyet Gliorin Ferencz t. Bizottsági tag ur intézett a hadvezetőséghez, ha jól értettem — mert nem fekszik előttem a napló — úgy szólt, hogy azon pénzügyi pro- grammban. a mely 1915-ig terjedő időre ter­jesztetett elő, benne foglaltatik-e már a kétévi katonai szolgálat költsége? Erre nézve megjegyzem, hogy egyelőre csak 1911-re részleteztük a kiadásokat, de arról bizto­síthatom a t. bizottságot, hogy ha létrejön az uj védtörvény, — és én csakis erről és nem a két­évi szolgálatról beszélek az ezen kereteken felül nem fog többkiadást okozni : a mire pedig j még szükség van, az mindenesetre a későbbi időre marad. 1915-ig tehát a kétévi szolgálat többköltséget nem fog okozni, mint a mennyi költség meg van szabva ezen pénzügyi pogramm- ban. (Élénk helyeslés.) Elnök: Minthogy szólani senkisem kíván, a vitát bezárom. Szó illeti még az előadó urat. Méltóztas- sék meghallgatni. Rosenberg Gyula előadó: Mélyen tisztelt országos bizottság! Figyelemmel hallgattam, sőt mondhatom, még a naplóban is fürkészve utána néztem, (Halljuk !) hogy az ellenzéki szempont­ból felszólaló t. bizottsági tagtársaim, a kik t. i. a költségvetést és a tengerészeire vonatkozó előterjesztéseket el nem fogadják, hoznak-e fel olyan indokot, a mely az általam felhozott indo­kok megdöntésére alkalmas, vagy legalább olyant, ! a melynek megdöntésével nekem itt most köte­lességem lenne újra foglalkozni. Indokaim magva és tartalma különösen az \ volt, hogy haditengerészetünk jelenleg nem ren­delkezik azon harczi egységekkel és olyan hadi­hajó-felszereléssel, a mely abba a helvzetbe hoz­hatja. hogy feladatainak megfelelni képes legyen, i Hozzátettem, hogy ha ezen harczi eszközökkel el­látni nem tudjuk vagy nem akarjuk, akkor sok­kal jobb, ha egy át a Ián liquidáljuk egész hadi­tengerészetünket, semhogy olyan intézményt tartsunk fenn, a mely csak terhűnkre válik és csak nagy kiadásokat okoz, de feladatának ko­moly pillanatokban megfelelni egváltalán nem lenne képes. Azt is felhoztam, hogy az a felfogás, a melynek különösen hághy Gyula igen tisztelt tagtársunk adott kifejezést, hogy t. i. hadi­tengerészetünknek csak partvédelmi feladatai vannak, ezeket pedig épen olyan jól el lehet látni aknákkal és torpedókkal, hogy, mondom, ez a felfogás a szakférfiak előtt egyáltalán nem áll meg és csak laikus nézet, hogy torpedókkal és aknákkal ma partot védelmezni lehessen. Őszintén megvallom, a költségvetést és az előterjesztéseket el nem fogadó bizottsági tag­társaim részéről az általam felhozott indokokat megdöntő ellenérveket nem hallottam. Ok mind­annyian nem abból indultak ki, hogy mi most egy concret előterjesztéssel állunk szemben és ezt a concret előterjesztést, illetve azt bíráljuk el, hogy ezeket a költségeket megbirjuk-e vagy nem, hanem mind azt vizsgálták, hogy mi lesz akkor, ha tovább igy haladunk, mi lesz akkor, ha majd 1915-től kezdődőleg jön a második, harmadik és a negyedik ilyen divisio? En ebben a tekintetben tartom magam ahhoz, a mit Tisza István gróf igen t. tag­társunk Mezőssy Béla tagtársunknak felszóla­lására adott válaszában mondott, egy más kér­désre vonatkozólag, hogy mi jövendőmondások­kal nem foglalkozunk, és hogy én akkor, a mikor az 1911-ik év számára költségvetési téte­leket állapitok meg, nem foglalkozhatom azzal, hogy mi lesz 1916-ban vagy az 1916 utáni időben. Ma a huszadik században, az elektromos­ság, a radiographa, a gyorsan haladó találmányok korszakában élünk, és szeretném ismerni azt az embert, a ki nekem ma meg tudná mondani, hogy mi lesz a helyzet 1916 után hadihajók tekintetében. Ez azonban nem akaszthat meg engem abban, hogy most, midőn egy adott hely­zettel állok szemben, ebből az adott helyzetből levonjam a consequentiákat, s hogy azért, mert nem tudom, hogy 1916-ban még meg fognak-e állani és meg fogják-e tudni oldani azon fel­adatokat azok az eszközök, a melyeket most megszavazok, hogy ne szavazzam meg azon esz­közöket. a melyek ebben az időben a lehetőség szerint rendelkezésre állanak es a technika jelen­legi fejleményeinek megfelelnek. Két kötelességünk van, t. országos bizottság, a melyek elől ki nem térhetünk. Az egyik az. hogy vizsgáljuk azt, hogy a mit tőlünk kérnek, megfelel-e financziális teljesitőkepességünknek. a második pedig az, hogy továbbmenö tervez- getésekkel. messzebbmenő és messzebbható fej­lesztési tendentiákkal, mint a melyeket ma magunk előtt látunk, ma, ebben a pillanatban, ebben az

Next

/
Oldalképek
Tartalom