A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XVIII. ÜLÉS. 119 "yon könnyen megtaláljuk az okát. A hadseregünk részére szánt költségeknek szükségessége, a melyek most ilyen nagy méretekben jelentkeznek. tulajdonképen már ezelőtt körülbelül tiz évvel fennállott. Ha akkor nem talált volna akadályokra nemcsak a hadvezetőség, hanem a politikát vezető férfiak részéről a monarchiában az. hogy ezeknek már abban az időben elég tétessék is. úgy bizonyára nagy részük ma már el volna feledve, vagy úgy el volna helyezve költségvetéseink keretében, hogy nem vennék észre azoknak súlyosságát úgy, mint ma, a mikor egyszerre nehezednek reánk, kapcsolatban azon nagy költségekkel is, a melyeket a tengerészeinek újból való kiépítése hozott magával. Igv egy időben keletkezett két nagy költség, holott ha a hadsereg kiépítésére és növelésére szánt terhek már ezelőtt tiz évvel kielégítést nyertek volna, semmi esetre sem estek volna egy időre és ha idők folytán a haditengerészet kiépítése szükségessé is vált, ennek elviselése semmi esetre sem mutatkozott volna előttünk ilyen súlyos alakban. A haditengerészetnek nagyobb költségei pedig csakis a legutóbbi időben merültek fel, azokról szó sem volt akkor, mikor már régen nagyon komolyan foglalkozott a hadvezetőség a hadsereg kiépítésével és költségeinek emelésével. Ezzel kapcsolatosan talán még arra a kérdésre is megfelelek, a melyet Mezőssy Béla igen t. bizottsági tag ur vetett fel már tegnap, hogy t. i. megbirjuk-e ezen költségeket. O a pénziigyminister úrral szemben, a ki e tekintetben felvilágosítást nyújtott, nem látta e képet teljesen tisztán már azért sem, mert a pénzügyminister ur a fedezet kérdésében csak olyan tételeket állított fel, a melyek szoros összefüggésben vannak a hadsereg és a hadi- tengerészet költségeinek fedezésével. Ha a pénzügyminister ur úgy állította volna fel az általam megvilágított tételeket, hogy a mi követelményeinknek általános szaporodását és fejlődését vette volna számba és azzal állította volna szembe a hadiköltségekre szükséges fedezetet, akkor talán igaza lett volna a t. bizottsági tag urnák, hogy ezen költségek nagyrészben felemésztik a növekedő fedezetet. Ez azonban nem igy áll, hisz ez nem is volt a pénzügyminister urnák szándékában. < ). eltekintve a költségvetéseknek egyéb tételeitől, tisztán csak azzal összefüggésben akart képet nyújtani. vájjon ezen növekedő hadiszükségletekkel szemben micsoda fedezetet vesz ő számba. E tekintetben előhozta azt a bizonyos rezervát, melyet már a költségvetés benyújtásánál is számításba vett, azután hozzászámította a szeszadóból származó növekedést, a mely önmagában bizonyos uj adótételt képez, tehát itt nem természetes fejlődésre, hanem uj adótétel alkalmazása által növekedő fedezetre utalt és végül felemlítette mint harmadik tételt a vámbevételeknek bizonyos szaporodását. Tehát csakis egyoldalú jövedelmeknek szaporodásából igyekezett kimutatni, hogy erre a fedezet megvan. En e tekintetben bizonyos fokig feszélye- zettnek erzem magamat, mert úgy gondolom hogy nem epen a mi érdekünk kimutatni, hogv ezek az összegek, a melyek tényleg igen nagyok olyan nagyon könnyen fedezhetők volnának (Helyeslés.) Tartozom nemcsak a t, bizottságnak. hanem az országnak is azzal a bizonvi- tássál, hogy igenis nem fogjuk túlterhelni népünket ezekkel a költségekkel és hogy azok arányban vannak a mi jövedelmeinkkel. Eddig a határig szívesen elmegyek, de azon túl, azt hiszem, nincs érdekünkben, hogy bizonyítsuk, hogy hiszen, ha kellene, még többet is tudnánk adni (Igaz! Úgy van!) A megnyugtatás szempontjából igen rövid számítást leszek bátor csak nagyjában a t. országos bizottság elé terjeszteni, hogy képét nyújtsam annak, hogy mikép alakul a mi költségvetésünk, és itt a múltból veszem a példát. Xem is megyek messze vissza, hanem csak öt evre terjed számításom és ha összehasonlítom mai budgetiinket az öt év előttivel, azt látom, hogy összesen 560 millió a növekedés. Megjegyzem, hogy ezek nem kölcsönből eredő, de költségvetésünkben szereplő valódi jövedelmek. Ha most azt veszem is számításba, liogv öt év múlva a hadsereg és a tengerészet költségeinek állandó többköltsége — elfogadva igen t. barátom számítását — 34, de sőt talán 50 milliót tesz ki és a növekedés a jövőben is olyan lesz, mint a múltban, számolva még egyéb és kulturális érdekeink ápolásával is, ez nem olyan fontos tényező, a mely lényegesen megzavarná ezen nagy kulturális érdekeinknek a jövőben való istápolását. Azt hiszem, hogy ez bele lesz illeszthető költségvetésünkbe a nélkül, hogy nagyobb zavart okozna. A mikor mi eme költségek megállapításához hozzájárultunk, ismerve azokat a nagy feladatokat, melyeket az ország kormányának az országgal és a nemzettel szemben teljesítenie kell, igyekeztünk a követeléseket a lehetőségig visszaszorítani. Xem akarok számokat előhozni és nem akarok különösen dicsekedni efélékkel, de határozottan állíthatom, hogy sokkal messzebbmenő propositiókkal állottunk szemben az előtt, mielőtt a liad vezetőséggel véglegesen megállapítottuk azokat a szükségleteket, a melyeket felelősség- érzetünknél fogva nem háríthattunk el magunktól és a melyeket másfelől mégis össze tudtunk egyeztetni a nemzet teherviselési képességével és egyéb érdekeinek istápolósával is. Ókorin Ferencz bizottsági tag urnák ama propositiojával szemben, hogy miután tengerészetünk fejlődése jóformán lépést tart az olasz tengerészet fejlődésével, jó volna esetleg az olasz kormányzattal olyan megállapodásra jutnunk, a melynek értelmében ezt a továbbfejlesztést meg- akaszszuk, visszatérek arra, a mit felszólalásom