A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

120

XVIII. tU,ÉS.

Hőjén mondottam és kijelentem, hogy önálló rendelkezésünknek és függetlenségünknek e téren való megóvása szempontjából nem tartanám helyénvalónak, hogy ilyen kérdésekben bármely más állammal -— akármilyen jó viszonyban legyünk vele — megállapodjunk, mert vagy van szükségünk bizonyos védelmi eszközök beszerzésére vagy nem s itt el kell tekintenünk attól, hogy vannak-e szövetségeseink vagy nincsenek. Mert igaz, hogy ma vannak szövetségeseink és bízunk abban, hogy ezeket meg is tartjuk, de elvégre semmi sem örökkévaló ; a viszonyok megváltozhatnak és nekünk erre az esetre is készen kell lennünk, mert ha az egyik szövetséges gruppirozással talán nem tudunk helyt állani a hatalmak sorában, egy másik lehetőségével kell számolnunk. Ezt azonban szintén csak ugv tehetjük, ha nagyhatalmi eszközökkel rendelkezünk, a melyek szövetségesi minőségünket másokra nézve kívánatossá teszik. Nem lehet tehát alku tárgya az ország védelme és biztonsága.

Miután már az igen tisztelt bizottsági tag ur fejtegetésével foglalkozom, legyen szabad közbevetőleg annyit megjegyeznem, hogy határozati javaslatához a magam részéről nem járulhatok. még pedig két oknál fogva, Először azért, mert az igen tisztelt bizottsági tag ur bizonyos tévedésben van a tételt illetőleg, a melyre határozati javaslata kiterjed, hiszen az albizottsági tárgyalások alkalmával már tisztázva lett, hogy bizonyos felszabaduló tételek mire fognak a jövőben fordittatni és igy azoknak más czélokra való lekötése nem volna helyénvaló. (Úgy van !)

De van még egy más szempont is, a mely, azt hiszem, nagyon fontos és ez az, hogy midőn haditengerészetünknek most bizonyos határozott irányt adunk és annak biztonságát, erősségét akarjuk megalapozni, gondoskodni kell arról is, hogy fogyatkozásainak hiszen ezek természetszerűleg előállanak — pótlására is a kellő hitel ldztositva legyen. Ezen természetszerűleg előálló fogyatkozásoknak pótlására van tehát szánva ez a tétel, a mely 1913-ban már fel fog szabadulni, hogy azoknak pótlása miatt ne álljon elő bizonyos momentumban megint olyan kényszerhelyzet, a mely igen nagy költségeknek megszavazását teszi szükségessé, ha időközben nem gondoskodunk arról, hogy az előállott fogyatékosságok folytán a kisebb hajók és torpedók számában ne következzék be olyan állapot, a mely sürgősen és csak nagy költségek igénybevétele mellett volna pótolható. (Helyedét:.)

Ezért tartom igen practikusnak, hogy oda jutottunk, hogy nemcsak a rendkívüli szükségleteknek fedezéséről gondoskodjunk, hogy ne csak a rendes kiadások költségeire találjuk meg a fedezetet, hanem találjuk meg a költségvetés keretében már azt a fedezetet is, a melyről tulajdonképen minden költségvetésnek előre kellene gondoskodnia, hogy a mi bizonyos időben természetszerűleg elfogy, annak pótlása i>

biztosítva legyen már magában a költségvetésben.

Ez körülbelül annyit tesz, mintha — mondjuk az állam adósságaival szemben mi a költségvetésbe csak azokat a költségeket állítanék be, a melyek tisztán a kamatok fedezésére hi- vatvák és nem azokat is, — noha sajnos, ma még nem vagyunk itt, — a melyek a törlesztést is biztosítják.

A haditengerészetnél ez a tétel tulajdonképen törlesztési tétel, a mely biztosítja a természetszerű fogyatékkal szemben annak helyre- állitását. Ezért nemcsak hogy nem járulok hozzá a határozati javaslathoz, hanem nagyon előnyösnek tartom, hogy a haditengerészet költségvetésében olyan tétellel találkozunk, a mely már jövő nagyobb kiadásokat előz meg bizonyos tekintetben. Azért kérem a határozati javaslat mellőzését. (Helyeslés.)

Azt hiszem, ezekben kimentettem a felszólalásokkal szemben a kormány részéről elfoglalandó mindazon álláspontokat, a melyeket szükségesnek tartottam a magam részéről megvilágítani, hogy bizonyságot tegyek arról, hogy a kormány, midőn ezen nagymérvű kiadásokhoz hozzájárult, minden oldalról megfontolta a maga elhatározását és nem könnyelműségből, nem abból a szempontból indult ki, hogy, nem tudom, kedvezzen bizonyos speciális tetszetős felfogásoknak, hanem egyenesen a monarchia, illetőleg nemzetünk biztonsága volt az, a mely e tekintetben minket arra birt, hogy ezeket a nagyobb költségeket is magunkra vállaljuk. (Úgy van!)

Most visszatérek Mezőssy igen t. bizottsági tag urnák azon bizonyos prófécziájára, hogy hiszen öt év múlva is itt lesz talán ez a többség és itt lesz az igen Sympathikus előadója a tengerészeti bizottságnak, a ki azt fejtegette, hogy a mit most megszavazunk, azt talán örök időkre elég és nem kell egyéb és akkor azután az előadó ur kénytelen lesz önönmagát meghazudtolni, hanem meg fogja találni nagyon ékes szavakban az argumentumokat arra, hogy reá bírja az országos bizottságot újabb nagyobb költségek megszavazására. Én ilyen prófécziákba annál kevésbbé merek bocsátkozni, mert nem tudom, hogy ilyen prófécziát a magunk szempontjából bóknak, vagy az ellenkezőnek vegyem-e ?

De ha az igen t, bizottsági tag úrral e tekintetben nem is tudok teljesen egyetérteni, mégis azt hiszem, hogy nekem is szabad ez esetben valamit prófécziáíni (Halljuk! Halljuk!) és ez az, hogy én, azon positiv gondolkozásnál fogva, a mely a bizottsági tag ur egyéniségének egyik lényeges sajátsága, azt remélem, hogy arra az esetre ö nem fog velünk szembenállói, hanem ezen nehézség leküzdésében társunk lesz és segíteni fog abban, hogy azokat a költségeket megszavazzuk. (Helyeslés és tetszés.)

Elnök : Tekintettel az idő előrehaladottságára és arra, hogy még többen vannak fel-