A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
116 XVIII. ÜLÉS. szükségünk van tengerpartunk megvédése szempontjából haditengerészetünk fejlesztésére. Ezen kívül nem szabad azt sem szem elől téveszteni, hogy a tengerpartnak megvédése mellett arra is gondolnunk kell, hogy az ellenséges szárazföldi csapatok kiszállása ellen akadályokat kell gördíteni, nemcsak támadásokat visszaverni, már pedig a szárazföldi csapatokat nem lehet olyan gyorsan összpontosítani, különösen tekintve azt, hogy a tengerpart vidékén nagyon kevés a vasutunk és közlekedő utunk. De még egy nagyon fontos szempontból sem volna ez lehetséges; mert tekintve szigeteinket, virágzó városainkat a tengerparton, kikötőinket, már a szigeteken tűi, nyílt tengeren kell lehetőleg felfogni az ellenséges támadásokat. Ez pedig óriási erőt kíván és a mai sokkal modernebb niveau-ju és sokkal modernebb felszerelésű hadiflottákkal ma már nem volnánk képesek concurrá'lni. Ezenkívül nagyon fontos katonai szempont, a mely szintén a hadiflotta fejlesztését teszi szükségessé, az, hogy a partok megvédésére aránylag sokkal több szárazföldi hadsereg szükséges, mintha ezt a feladatot a haditengerészet végzi el és igy, ha nem fejlesztjük, nem erősítjük hadiflottánkat, komoly esetben a száraz- földön más irányban, beljebb operáló seregtestektől aránylag óriási mennyiséget kellene elvenni. Ez is a mellett szól, hogy a tengerpart védelmére és a nyílt tengeren a harcz felvételére okvetlenül szükséges hadiflottánk fejlesztése. Mindezekből folyólag kénytelen vagyok a haditengerészet igen tisztelt vezetője előtt meghajolni és az ő állításának valódiságát elismerni. Igaz, hogy ma van egy uralkodó általános nézet, t. i., hogy tengerpartunknak aránylag csekély kiterjedése, gyarmatpolitikai hiánya, külkereskedelmünknek lényegtelensége folytán, de meg a szövetséges államokra való tekintetből sincs szükség hadiflottánk erősítésére. Sajnálom, de ezt már az előbbiekből kifolyólag is igy általánosságban el nem fogadhatom. A tekintetben azonban igenis én is elfogadom és magam is állítottam és fogom is állítani, hogy más nagyhatalmak hadiflottáját és vagyoni helyzetét tekintetbe véve, mi nem tudjuk oly nagy mérvben, oly erősen flottánkat fejleszteni, mert oly mértékben nem is kell, de ez nincs is szándékunkban, hiszen haditengerészetünk vezetősége is csak tehetségünknek és a legnagyobb szükségnek megfelelőleg kívánja erősíteni és felújítani flottánkat. (Helyeslés.) T. országos bizottság! Egyáltalában nem is érzem magamat hivatva megszabni azt a határt, hogy mennyire fejleszszük flottánkat. Miért ? Azért, mert haditengerészetünk vezetése, erősítése, fejlesztése a felséges hadúr bizalma folytán egy szakértő vezetőnek kezébe van letéve. Ennek hivatalából kifolyó kötelessége erről gondoskodni és annak mértékét elénk terjeszteni, hogy mennyire szükséges a flotta fejlesztése. Én tehát elsősorban tisztán bizalmi kérdésnek tekintem az egész dolgot. Az a kérdés : bizom-e a tengerészet vezetőjében, az admirális urban, igen vagy nem, bizom-e az ő szakértelmében vagy sem ? Ha bízom, akkor természetesen állításait is el kell fogadnom. De bizom-e saját kormányunkban, mert hisz elsősorban a kormányunk felelős? Ha bízom kormányunkban, kénytelen vagyok a kormányelnök urnák két nyilatkozatát is aláírni. Az igen tisztelt ministerelnök ur az albizottsági ülésben határozottan kijelentette és megnyugtatott bennünket, hogy mi a haditengerészet vezetősége által előterjesztett kölségekhez előzetesen beleegyezésünket adtuk, de azért nagyon jól számításba vettük és nagyon is megfontoltuk azt. hogy meddig mehet az ország pénzügyi helyzete. Már pedig, ha nekem az a kormány, a mely iránt politikai álláspontomnál fogva bizalommal viseltetem, azt a biztosítékot nyújtja, hogy ez által országunknak sem gazdasági, sem culturális továbbfejlődése kárt nem szenved, akkor azon bizalomnál fogva köteles vagyok az ő állításainak valódisága élőt meg is hajolni. De, t. országos bizottság, a mi haditengerészetünk vezetője is oly katonai erényekkel bir és olyan általánosan elismert szaktekintély, hogy iránta is csak bizalommal viseltethetem. Tehát, úgy a kormányunkkal, mint a hadügyi vezetőséggel szemben fennálló bizalmamnál fogva el kell ismernem, hogy ők csak olyat követelnek tőlünk, a mi országunknak, hazánknak és egyúttal az egész monarchiának is érdekében áll. Ha ezt elismerem, akkor az ö állításuk valódisága előtt, ismétlem, meg kell hajolnom és épen ez okból az exposét is el kell fogadnom. Mielőtt azonban azt elfogadnám, méltóztas- sék megengedni, hogy néhány kérdést vessek fel és ezzel kapcsolatosan néhány felvilágosítást kérjek a,haditengerészet t. vezetősége részéről. Én mindenesetre fontosnak tartom a jövőre nézve azt, hogy magyar területen is építenek hajókat, már csak abból a szempontból is, mert ez által kiküszöbölődik az a mostoha felfogás, hogy nekünk a haditengerészetre költött óriási nagy költségekhez, mint eddig, úgy ezentúl s sincs semmi jogunk. E tekintetben óriási előrehaladást látok. Ezenkívül még nagy fontosságúnak tartom azt, hogy ha Magyarország területén ilyen hajógyár létesül, ez által bizonyos concurrentia támad a gyárosok között és fontos továbbá az a körülmény is, hogy ha gyorsabb pótlásokra, nagyobb javításokra lesz szükség, mindenesetre meg lesz a nagyobb lehetősége annak, hogy gyorsabban érjük el ezen nagyobb hajók kireparálását és gyorsabban lesz módunkban azokat a hajókat újra harczképe- sekké, tenni. Örömmel veszem tudomásul azt is, t. országos bizottság, hogy ebből a nagy költségből IL> millió a magyar cjuota arányában megtérül
