A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XVIII. ÜLÉS. 113 /elmével sem befolyásolja legkevésbbé sem. Láttuk ezt az olasz háborúban, a fényes lisszai tengeri ütközetnél, a melynek egyáltalában nem volt befolyása a háború kimenetelére. Még csak arra akarok kiterjeszkedni, a mit Chorin Ferencz t. tagtársam is kifejtett, hogy még partvédelmünk vagy tengeri kereskedelmünk szempontjából sem vagyunk hivatva nagy tengeri hatalommá átalakulni. Nagyon jól hangsúlyozta ő azt. hogy Itália, már fekvésénél fogva, de más kereskedelmi viszonyainál fogva is arra van utalva, hogy tengeri hatalomként szervezze magát, mig minálunk a rövid partnak a védelme sokkal kevesebb és sokkal hatályosabb eszközökkel vihető keresztül, a technika mai fejlődése mellett, pl. aknák lerakásával, a mikor elégséges egy kisebb flotta; nem mondom ugyan, hogy az kisebb legyen a mostaninál, de semmi sziikég sincsen nagyobbmérvű szaporításra és fejlesztésre, nagyobb és drágább kaliberű hajók beállítására, a melyek e czél elérésére nézetem szerint egyáltalában nem szükségesek. Talán épen innen van az, t. országos bizottság. hogy a flottánál tervezett ezen nagymérvű fejlesztésben azok az államok, a melyek a hármasszövetséggel szemben állanak, bizonyos agressi- vitást láttak, és e fejlesztés ott gyanút ébresztett. Sőt magában Olaszországban, a mely szövetségestársunk. nem ugyan a hivatalos körökben, de a nép, a nemzet széles rétegeiben, ez a tlottafejlesztési törekvés bizonyos izgalmat szült. Igen örvendek, hogy ezen izgalom lecsillapítására illetékes tényezők részéről már több nyilatkozat is történt. Így a tegnapi napon a t. előadó ur részéről is hallottunk ilyen nyilatkozatot. En igen természetesnek is találom a magunk részéről, hogy Olaszországgal, szövetségestársunkkal szemben nekünk nincsen semmi agressiv szándékunk. Azt is látom, hogy ezen izgalom tekintetében Olaszországban már bizonyos mérvű csillapodás is tapasztalható. De hogyan állunk a hármasszövetséggel szemben álló többi hatalmakkal : Olaszországban nemcsak a hivatalos nyilatkozatok csillapították le az izgalmakat, hanem az a körülmény is, hogy az olasz nemzet tudatában van annak, hogy a kettős monarchia i-gyik állama nemcsak a legnagyobb rokonszenvvel, sőt testvéri érzülettel viseltetik iránta, de a magyar nemzet történeti múltjában, általános érdekében és felfogásában elegendő biztosítéka van mindenféle esetleges ellenkező velleitással szemben. Mikor pedig ezt hangsúlyozom, evvel egyik czélom az, hogy közrehassak az Olaszországban támadt izgalmaknak, a melyek különben ma már szünőben vannak, minél teljesebb lecsillapítására. A hármasszövetséggel szemben álló nagyhatalmakkal szemben az ilyen kijelentések nem sokat használnak, mert azok látván a hármasszövetségnek nemcsak szoros összetartását, liánéin nagy erejét is, mikor a haditengerészet A közöeügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság tekintetében a versenyt felveszik, Németország es Olaszország haditengerészetéhez hozzá számítják a mi tengerészetünket s ennek szaporítását is. Ezzel tehát nem érünk el semmit, mert nem dől javunkra a mérleg. Anglia például sokkal jobban bírja, mint a kettős monarchia es ha Anglia látja a mi haditengerészetünk szaporítását, ő is annál több hajót fog építtetni, US}'! bogy ezzel tulajdonképen erőben nem nyerünk semmit. De visszatérek Tisza István gróf tegnapi beszédének egyes megjegyzéseire Mindenekelőtt megjegyzem, hogy ő tulajdonképen csak mellékesen érintette a haditengerészetet, mert inkább a véderőreformról, annak jelentőségéről és politikai vonatkozásairól beszélt. Nem akarom őt e téren követni, mert a haditengerészet költségvetése lévén napirenden, én ettől nem szeretnék eltérni. Csupán egy-két rövid megjegyzést teszek az ő fejtegetéseire. Azt akarom megjegyezni, hogy igaza van abban, hogy a hadsereg reformjának évek hosszú sora után lesz csak érezhető eredménye. De ehhez hozzá szeretném tenni azt, a mit ő nem tett hozzá, hogy nemcsak évek hosszú sora kívántatik ahhoz, hogy a mostani véderőreform hatását teljes mértékben érvényesíthesse, de szükséges ehhez egy megelégedett nemzet; szükséges az, hogy az a hadsereg, egy megelégedett nemzetnek nemzeti jellegű hadserege legyen, mert a hadsereget is csak akkor hatja át a kellő lelkesedés, a hadsereg csak akkor fogja a maga feladatát a kellő mértékben és módon teljesíthetni. A másik feltétel, hogy annak a hadseregnek a véderőreform által való fejlesztése ne lépje túl azon határokat, a mely határokig anyagi erőnk azt megbirja. Mert ha egyszer ezen terhek alatt Magyarország pénzügyileg és gazdaságilag össze fog roskadni, akkor hiába lesz akármilyen nagy hadsereg, akármilyen kitűnő szervezettel, ha nem fogjuk tudni annak fen- tartására az anyagi fedezetet előteremteni. S azért tartom én aggályosnak a mi közgazdasági helyzetünkben, a mi financziális viszonyaink mellett azt, a mit Chorin Ferencz t. barátom olyan kimerítően és szépen jellemezett, azt az egyszerre történő nagyarányú fejlesztését a flottának és a szárazföldi hadseregnek. A szá- rázföldi hadseregnek, ismételve hangsúlyozni óhajtom, fejlesztésére nagyobb súlyt helyezek, mert, ha mi olyan gazdag ország volnánk, mint Anglia, akkor áldozhatnánk a flottafejlesztés czéljaira is. Mivel azonban ez az ország nem bírja meg azokat a nagy terheket, ezért én nem helyeselhetem a flottának is ilyen nagymérvű fejlesztését. Megjegyzést kívánok még tenni Tisza István gróf t. bizottsági tag ur tegnapi beszédének politikai vonatkozású részére. Elismerem annak a tételnek az igazságát, a mit ő Mezőssy Béla t. barátommal szemben hangoztatott, hogy t. 1. naplója. '3