A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

112 XVIII. ÜLÉS. sem czélszeriinek nem tartja Én a czélszerii- ségi kérdéssel most nem akarok foglalkozni, azért, mert tegnap Mezőssy Béla t. barátom e tekintetben, azt hiszem, a kellő választ az igen t. előadó urnák megadta; hanem igenis foglal­kozni akarok kissé azzal a részével ennek a kérdésnek, hogy vájjon törvényből folyik-e ez a kivánalom. E részben egyszerűen hivatkozom az 1867 : XII. t.-ez. 13. §-ára, a melyben hatá­rozottan ki van' mondva, hogy a hadsereg szer­vezetének átalakítása a törvényhozások hatás­körébe tartozik. Már most. t. barátom hadi­flottánknak ezen nagy átalakítását és szaporí­tását egyszerűen a tüzérségnek uj ágyukkal és talán a hadsereg egyéb részeinek uj fegyve­rekkel való felszereléseinek, ellátásának szem­pontja alá akarja vonni. Bocsánatot kérek, itt nagyon messze állunk egymástól. Az ágyuk beszerzése, nemkülönben a hadseregnek uj fegyverekkel való ellátása egyszerűen a fel­szereléshez tartozik. De egy uj hadihajó-diví­ziónak beállítása egyszersmind szervezeti kér­dés; a hajóknak felszerelése azután ebből folyik. Azonban maga ez egy uj intézménye a had­seregnek. a mely feltétlenül lényeges átalakítását képezi a hadsereg egyik részének, t. i. a hadi­tengerészetnek, a mely tehát ezen törvényből folyólag kétségtelenül a törvényhozások elha­tározása elé tartozik és azt elvonni a törvény- hozások előleges elhatározása elől, nem felel meg a mi törvényes jogainknak és alkotmányos felfogásunknak. Azt is felhozza a t. előadó ur, hogy eddig nem volt flottatörvényünk, miért volna tehát most szükség reá? Hogy eddig nem volt flotta- törvényünk, az nagyon könnyen megmagyaráz­ható abból a körülményből, hogy az 1867 : XII. t.-cz. életbeléptetésekor, mikor az első Ízben alkalmaztatott, a haditengerészet még nem ké­pezte olyan különvált szervezetét a hadsereg­nek. A haditengerészet költségvetése az első delegatióban mint a hadügyi költségvetésnek egyszerű alkatrésze azzal együtt tárgyaltatott. Az akkor létezett véderő alatt mindenki együt­tesen értette a szárazföldi hadsereget és a ten­gerészetet. Ha pedig most akármelyik részben ilyen lényeges szervezeti átalakítás czéloztatik, ebből az következik, hogy az a törvényhozás hatáskörébe tartozik. De még ha nem is igy lett volna, ha nem is igy fogták volna fel, akkor még inkább szük­ség volna törvényre, mert ha t. barátom ezen felfogásának hódolnánk, akkor a haditengerészet egészen törvényen kívüli állapotban volna, akkor az nem tekintetnék törvényesen szabályozottnak, a mint ez megvan ma a közös számszéknél is. Akkor ez is ilyen lebegő, függő állapotban volna. Tehát épen abból a szempontból, hogy ez az állapot megsziintettessék. még nagyobb szükség volna egy flotta-törvény előterjesztésére. Ezért csak elismeréssel honorálhatom a haditengerészet vezetőjének, az igen t. tenger­nagy urnák azt a hajlandóságát, hogy ó ez elől nem zárkózik el. A mint például a flottafejlesztés tekinteté­ben — bár nagyon messze esnek egymástól álláspontjaink, mert én és az a párt, a mely­hez tartozni szerencsém van. az ő álláspontjával homlokegyenest ellenkező állásponton vagyunk azt a törekvését, hogy ő a hadsereg egyik ilyen szervének, szervezetének élére állítva, iigy- buzgósággal. a szakmája iránti lelkesedéssel azt minden áron fejleszteni, tökéletesíteni igyekszik, mi nem vehetjük rossz néven, de viszont nekünk delegátusoknak sem lehet rossz néven venni, ha mi mérlegeljük az ország anyagi helyzetét és mérlegeljük azt is, vájjon más szempontból, mondjuk védelmi szempontból, van-e szükség a haditengerészetnek ily nagymérvű fejlesztésére. Azokhoz, a miket erre nézve már eddig elmondottam, hozzáteszem még azt, hogy a flot­tának ilyen nagymérvű fejlesztését már csak azért sem tartom olyan nagyon szükségesnek és kívánatosnak, mert habár az utóbbi években e részben történt is közeledés, de ez nagyon is csak hajszálnyi közeledés, a magyar nemzeti álláspontot véve tekintetbe. Még mindig azt lát­juk. t. országos bizottság, hogy a flottában még a közösség jellege sincsen kidomborítva, hogy az csak egyoldalú osztrák jelleget visel magán. E tekintetben nem tekinthetjük a flottát a magunkénak, és a magyar államiság eszméje a flottában még annyira sem domborodik ki, ,a mint ezt a közös hadseregnél tapasztaljuk. Es minthogy ezt a delegatióban nem intézhetjük el, a törvényhozásban kell ezt elintézni, hogy a mi­kor a nemzet elé ilyen nagy áldozatokkal lép­nek, akkor a nemzetnek jogos és méltányos, az 1867: XII. t.-czikkben lefektetett paritásból önként, logikailag folyó jogai érvényesíttessenek, hogy ez a flotta valósággal közös is legyen, s arra kell törekednünk, hogy a magyar állam­eszme e tekintetben kidom borítást nyerjen és egy ilyen nagy reform alkalmával a minket meg­illető jogokat érvényesíthessük is. A másik kérdés, a mit már voltam bátor előrebocsátani, az, hogy van-e hát szükség a hadiflotta ily nagymérvű szaporítására? Mert eddig csak a hadiflotta hasznavehetetlenné vált hajóinak pótlásáról volt mindig szó, és nem egy uj hajődivisióról, a mely utóbbi szervezeti át­alakítás és mint ilyen a törvényhozás hatás­körébe tartozik. En e részben, nem lévén tagja a tengeré­szeti albizottságnak, hangsúlyoztam már a hadügyi albizottságban ugyanazt az álláspon­tomat, a melyet a tegnapi napon előadott fejte­getéseiben Mezőssy Béla t bizottsági tagtársam itt kifejezésre juttatott. Hogy t. i. a véderő súlypontját én a szárazföldi hadseregben látom és nem a hadiflottában, és hogy háborús idők­ben. a háborúnak lefolyását és kimenetelét a hadiflotta még legdiadalmasabb kimenetelű gyö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom