A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
ins XVIII. ÜLÉS. leges complicatiók vagy esetleges háború esetében, e/en monarchiának sorsa a szárazföldön dől el. Másként áll a dolog a haditengerészet kiadásai tekintetében. A haditengerészet rendkívüli kiadásai meglepetésszámba mentek, mert a haditengerészet aránylag nagyobbfokú fejlődést vesz igénybe, mint maga a közös hadsereg. Azon kiadásokon felül, a melyeket a tengerészet vezetősége 1916-ig 312 millióban állapit meg, már most jelzi, hogy 1913-on túl újabb csatahajók építéséhez kell hozzáfogni. Ezen kiadások egy dilemma elé állítanak minket, mert vagy elvonjuk a hadseregtől a véderő reformjához szükséges költségeket, vagy ha mind a két irányú fejlődésbe belemegyünk, túlterheljük az országot, zavarba hozzuk közgazdasági viszonyainkat, esetleg veszélyeztetjük az ország financiális egyensúlyát, A ministerelnök ur ő nagyméltósága, a tengerészeti albizottságban megnyugtatott minket az iránt, hogy ezen kiadások nem fogják meggátolni Magyarország culturális szükségleteinek kielégítését. Az igen t. pénzügyminister ur azonban tegnapi előadásában már úgy terjesztette elő a dolgot, hogy ő a budgetben rendelkezésére álló reservákból és esetleg a többi bevételek emelkedéséből véli fedezhetni ezeket a költségeket, de az ország culturális szükségleteiről óvatosan nem beszélt. Hogy áll most már a dolog ? O excellentiája, a pénzügyminister ur előterjeszti, hogy a szeszadó bevételekből 14 miihó K többletet remél. A közös vámbevételekből, a melyeknek emelkedését évről-évre 10 millió K-ban kontingentálja, 3'6 millió K-t vár. Ez összesen 17'6 millió K. A többit pedig az ország egyéb jövedelmeinek emelkedéséből akarja fedezni. Ha pedig megnézzük az általa contemplált és felállított kiadásokat, a melyeket ő 1911-re 34 millió K-ban, 1912-ben 39'6 millió K-ban, 1913-ban 43'3 millió K-ban, 1914-ben 46 millió K-ban és 1915-ben 48 millió K-ban állapit meg, akkor ezt a 14 milliót valami reális fedezet alapjául elfogadni nem lehet, Kétségtelen, hogy igaza van a t. pénzügyminister urnák abban, hogy az ország jövedelmei emelkedni fognak, de egy válaszszal e tekintetben adós maradt, mert nem mondta meg, liogv ha mindezeket az emelkedéseket ezeknek a költségeknek törlesztésére fordítja, marad-e elég összeg az ország számára az elkerülhetetlen közgazdasági és kulturális befektetésekre? Meg vagyok győződve, hogy a pénzügyminister ur velem egyetért. Az országot a mai helyzetében befejezetlen kereskedelmével és iparával, közgazdaságával, közlekedésével meghagyni nem lehet. Ez az ország igen nagy befektetést és igen gondos ápolást igényel, ha azt akarjuk, hogy elbírja azokat az óriási terheket, a melyek a budgetben jelentkeznek, a mely néhány esztendő múlva el fogja érni a két íuilliárdot. Köztudomású, hogy közlekedési eszközeink szárazon és vizen teljesen kiépítetlenek és hogy az államvasutak legsürgősebb befektetésekre, központi pályaudvarra, sinek váltására, gépekre stb.-re, legszűkebb számítások szerint is 500 milliót igényel. Ha mindezeket nem teszszúk meg, akkor 1917-ben Ausztriával szemben, a mely fejlesztette a maga közlekedését, két vágányt épített Trieszt felé, szóval minden tekintetben készült 1917-re, teljesen védtelenek leszünk. Már pedig én is, a ki a közös vámterület legnagyobb hívei közé természetesen nem tartozom, szükségesnek találom, hogy az ország erre a támadásra készüljön. Ott van az ipar szükséglete, ott vannak a mezőgazdasági beruházások sbt. \t óriási összegekről van ennélfogva itt szó. Epen azért engem nem nyugtat meg teljesen az igen t. minister urnák nyilatkozata, mert nem igazolja azt, hogy az ország emelkedő jövedelmei nemcsak a katonai szükségletek emelkedését, hanem az ország investitionális szükségleteit is elbírják. De nemcsak gazdasági és financiális okok. hanem politikai okok is bizonyos mérsékletre intenek. A tengerészeti albizottságban már voltam bátor elsorolni, de a teljesség kedvéért ismétlem, hogy a haditengerészet fejlesztésénél irányadó lehet a tengerpart hossza, exponáltsága és a külkereskedelem nagysága. Olaszországnak, a mely a legexponáltabb tengeri állam, tengerpartja 3210, Francziaországé 3120, Németországé 2400 és Ausztria-Magyarországé öböl- szerüen védve 500 km. A mi a tengeri kereskedelmet illeti, megállapított tény, hogy Olaszország egész külkereskedelmének 75 százalékát bonyolítja le a tengeren, mi ellenben nem egészen 20 százalékot A mi pedig kereskedelmi flottánkat illeti, ez Európának egyik legcsekélyebb flottája, a mely Spanyolországé mögött áll. Nem is fogták fel és én. a ki nagy figyelemmel kisértem Európában a közvéleményt, mondhatom ezeket a készülődéseket úgy, mintha ezeket a partvédelem vagy a kereskedelem igényelné, mert ezekben mindenki intézkedéseket látott arra a czélra, hogy flottánk méretei az olasz flottáéhoz fejlesztessenek. hogy avval egyenlő harczképességet érjünk el. Az előadó ur megnyugtatott, hogy ez nincs igy. Ezeket a nyilatkozatokat szívesen elfogadjuk és én csak azt kívánom, hogy necsak minket, hanem az érdekelt nemzeteket is megnyugtassa. Hallottunk nyilatkozatot a külügvminister úrtól, hogy sohasem volt bensőbb a szövetség Olaszország és köztünk, mint ma Ha ez igy van, felvetem a kérdést, nem volna-e helyes és czélszerü, ha a t. külügvminister ur Olaszországgal tárgyalásokat folytatna a haditengerészet fejlesztésének mérve iránt. Ezek a tárgyalások megállapíthatnák mindkét állam érdekeit a tengeren és megvonnák a határt, meddig fejlesztheti mindkét ország a maga haditengerészetét jogos érdekeinek védelmére a nélkül, hogy
