A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XVIII. ÜLÉS. 107 jak. O beszélt kipréselt összegekről, melyek az adózók verejtékéből kerülnek ki. Én értem azt, hogy azok a nagy költségek, a melyekkel szembenállónk. mindnyájunkban, különösen az ellenzék tagjaiban aggodalmakat keltenek. De engedőimet kérek, hogy azok az összegek, melyek biztosítják Magyarország biztonságát, tűzhelyeinek épségét, a magyar nemzetnek uralmát az 1867-iki törvények alapján, kipréselt és kárba- menő összegek volnának. ezt elfogadni én nem volnék képes. Lehet a legerősebb és a legsujtóbb kritika tárgyává tenni a dolgokat, de nagyon kérem, ne hozzunk fel olyan érveket, a melyek a hadseregnek. a mely fontos missiót teljesít, népszerűségét az országban megingatni képesek volnának. Áttérve most magára a költségvetésre, a hadsereg 1 üli-re rendes és rendkívüli szükséglet fejében 396 milliót, a flotta 123 milliót, összesen, öl9 milliót kért megállapítani. Összehasonlítva ezt a költségvetést az 1908-ban megszavazott költségvetéssel, megállapíthatjuk, hogy az idén megállapítandó összeg 122 millióval múlja felül a három év előtti költségvetést. Az igazság kedvéért meg kell állapítani, hogy ebben a költségvetésben 15 millió olyan kiadás foglaltatik, mely eddig ugyan nem a budgetben, de a budgeten kívül a zárszámadásokban évről- évre ismétlődően mint túlkiadás jelentkezett, melynek beállítása a költségvetésbe tehát a rendes lmdgetirozás elveinek teljesen megfelel Összehasonlítás kedvéért azért kellett elfogadnom az 1908 évet, mert az 1909. és 1910. évek rendes, normális éveknek nem voltak tekinthetők, miután az akkori kormány által a hadügyministerium számára rendelkezésre bocsátott 234 milliónak csak egy kis része for- dittatott az annexio költségeire, ennek háromnegyed részéből azonban állandó értékű beszerzések biztosíttattak a hadsereg számára. Különösen áll ez a haditengerészetre, a mely a részére megszavazott 54 millióból körülbelül 50 milliót költött hajók építésére és egyéb állandó természetű hadiberendezésre. Vizsgálván már most ezen költségtételeknek jelentékeny emelkedését az idén, ennek alapjául azok a programmok szolgálnak, a melyeket az igen tisztelt hadügyminister niés az ő nevében a flotta vezetője az albizottság elé terjesztett. Ezen programúi szerint a hadügyminister ur kért öt évre felosztva száz millió egyszeri és száz millió ilyen visszatérő költséget, összesen kétszáz milliót, a haditengerészet pedig 312 milliót; az egész költség tehát 512 millió. A t. pénzügyminister ur tegnapi beszédében részletesebben bevilágított ezen kérdésbe, mert, őszintén megvallva, az albizottságban tett előterjesztések szerint a kérdés nem volt egészen tiszta világításba helyezve. Előttünk úgy állott a dolog, hog\ a közös hadügyminister ur kér száz millió egyszeri költséget és száz milliót egymásután öt évre felosztva, tehát körülbelül 40 milliót évenkint azokra az előintézkedésekre, a melyek a véderő reformjának előkészítésére okvetlenül szükségesek, úgy hogy előttünk akként állott a kép, hogy a hadsereg és a haditengerészet által öt évre igényelt összeg 512 milliót tesz ki. Ez azonban tévedés volt, mert az igen t. pénzügyminister ur tegnapi exposéjában megvilágítva a kérdést, következőleg állította fel a tételeket : ( )t évre felosztva, a hadsereg rendes és rendkívüli költségekben igényel 335'3 milliót, rendkívüli hitel czimén, melynek első részlete 21» millió, be van állítva az idei költségvetésbe, 100 milliót, egyszeri hiteltúllépés fejében 10 milliót, végre az ismert csatahajók építésére 312 4 milliót, összesen tehát 757,700.000 koronát, melyből Magyarországra quota szerint 275,800.000 korona esik. \ ilágos tehát ebből az előadásból, hogy a 100 millió visszatérő tétel, olyan tétel, a méh öt év múlva, mint állandó többkiadás fog jelentkezni a hadsereg budgetjében. Miután ezen számadatok labirintusában minden szorgos kutatás és az osztrák delegatio tárgyalásainak figyelmes elolvasása után is igen nehéz volt megállapítani azt, hogy mennyi tulajdonképen az az összeg, a melyet a hadsereg és a haditengerészet a következő öt évre igényel, kétségtelen dolog, hogy tisztázni kell azt, hogy ebben benfoglaltatik-e a véderő reformjának szükséglete és a kétéves szolgálattal kapcsolatos létszámemelés folytán előálló többköltség, mert a hadügyminister ur, a midőn 100, illetőleg a 200 millióra vonatkozó kívánságait előterjesztette. jelezte, hogy ezek a legszükségesebb átmeneti kiadások a véderő reformjának bevezetésére és igy ezen összegek annyira eltérnek egymástól, mintha már consumálták volna a véderő tervezett reformjának költségeit, a mennyiben az országgyűlés által a kétéves katonai szolgálat mégszavaztatnék. Ez<k kétségtelenül igen nagy és óriási tervek. De az is kétségtelen dolog, hogy a ki figyelemmel kisérte azokat a reformokat, a melyeken a közös hadsereg az utolsó nyolcz esztendőn keresztül átment, az látta azt, hogy ezen reformoknak összes személyzeti kérdései el vezénylések és pedig a gyalogság soraiból való elve- zénylések által lettek kiegyenlítve és igy nem tagadható, hogy e miatt bizonyos desorganisa- tióval állunk szemben, a melynek csak létszámemeléssel lehet véget vetni és a melyet mindenkinek el kt;ll fogadni, a ki az ország biztonságát komolyan veszélyeztetni nem akarja. Ezekkel a kiadásokkal a közvélemény részint már leszámolt, részint jövőben lesz kénytelen azokkal leszámolni, mert a monarchia geográfiái elhelyezése absolut szárazföldi jellegű lévén, ez mindenki olőtt bizonyossá teszi azt. hog\ <s< 1 14*
