A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
22 XIII. ÜLÉS, Molnár Viktor jegyző (olvassa a képviselöház elnökének Apponyi Albert gróf bizottsági tagnak lemondásáról, továbbá Maylender Mihály bizottsági tag elhalálozásáról, valamint az uj horvát képviselők választására vonatkozó három rendbeli átiratát.) Elnök : A felolvasott átiratok alapján a lemondott Apponyi Albert gróf helyébe Sipeky Sándor, az elhunyt Maylender Mihály helyébe pedig Oberth Károly sorszerinti képviselőházi póttagokat hívtam be, a kik helyüket az országos bizottságban szintén elfoglalták. Ezzel kapcsolatosan jelentem a t. bizottságnak, hogy a horvátországi delegátusok közül Pejacsevich Tivadar gr. a külügyi, Svindermann Balázs a pénzügyi, Szekulics Lázár és Normann Ehrenfels Rezső gróf a hadügyi, Spevecz Ferencz pedig a tengerészeti albizottságba osztattak be. Méltóztatnak ezen bejelentéseket, valamint a képviselőház három átiratát szintén tudomásul venni. (Helyeslés.) Méltóztassék felolvasni a közös küliigy- minister ur átiratát. Molnár Viktor jegyző (olvassa a közös kül- ügyminister átiratát, a melyben a birodalmi tanács országos bizottságának alakulását tudatja.) Elnök : Tudomásul vétetik. Jelentem a t. országos bizottságnak, hogy a tengerészeti albizottság kivételével az összes albizottságok befejezték tárgyalásaikat és a külügyi, a hadügyi, valamint a zárszámadási és a pénzügyi albizottságok jelentéseiket be is adták. A külügyi albizottság jelentése már ki lévén nyomatva és szét lévén osztva, ezt a múlt ülés végén nyert felhatalmazás alapján mai ülésünk napirendjére tűztem ki. (Helyeslés.) Méltóztatnak tudomásul venni. Következik a napirend : A külügyi albizottság jelentésének tárgyalása. A mennyiben a jelentést felolvasottnak méltóztatnak tekinteni, (Helyeslés.) az előadó urat illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk!) Wickenburg Márk gr. előadó : ■ T. országos bizottság ! A jelentés, a mely azokat a felvilágosításokat tartalmazza, a melyeket a külügyi albizottságban a kormány részéről nyertünk, továbbá azokat a tárgyalásokat, a melyek ezek felett az albizottságban folytak, s azokat az álláspontokat, a melyeket az albizottság elfoglalt, az országos bizottság tagjainak kezében van és úgy hiszem, nem méltóztatnak tőlem várni, hogy most újból, szóbelileg is előadjam a jelentés tartalmát. Néhány szóval mégis kötelességem jellemezni azokat a főbb momentumokat, a melyekkel az albizottságban is foglalkoztunk. S itt mindenekelőtt ki kell emelnem azt, hogy külügyi politikánk alapjának most is, változatlanul, a hármasszüvetségliez való hű ragaszkodást és e szövetség ápolását tekintjük és jelenthetem, hogy azok a felvilágosítások, a melyeket az albizottságban nyertünk, ennek a szövetséges viszonynak ápolásáról és további fermentatiojáról és még szilárdabbá váltáról ■— ha ez egyáltalán még lehetséges — a legkedvezőbbek és leg- megnyugtatóbbak. À többi nagyhatalmakhoz való viszonyunk tekintetében azt a felvilágosítást nyertük, hogy ez a viszony a legrövidebben úgy jellemezhető, hogy a bizalom ezekben a viszonylatokban fejlődik és erősbödik. Kelet felé békés, conservativ és a status quonak megóvására irányuló hagyományos politikánk szintén változatlan. A török belső bajokat élénken figyeljük, de nincs ok arra, hogy ne reménykedjünk abban, hogy ezek a bonyodalmak és bajok, a melyek ott uralkodnak. a török birodalomnak saját erejével le lesznek győzhetők. Élénken megnyilvánult az albizottságban az az óhaj, hogy a balkánállamokkal való jó szomszédi viszony fentartassék és igen határozottan nyert kifejezést az a meggyőződés, hogy ezen a téren nagy haszonnal volna nemcsak a külpolitikai situatióra, hanem általában az ezen államokhoz való viszonylatunkra nézve, ha az ezen államokkal való érintkezésünk élénkebbé válnék. (Élénk helyeslés.) Az albizottságot is igen élénken foglalkoztatta, úgy, mint az európai sajtót a múlt évvége óta, a potsdami entrevue és Angliának Németországhoz való közeledése. Mi úgy fogjuk fel ezeket a jelenségeket, hogy ezekben a békének újabb zálogát kell látnunk. Közeledésnek kell ez eseményeket tekintenünk a hármasszövetségen kívüli államok részéről legintimebb szövetségesünkhöz és ezen a réven a hármasszövetséghez és mi hozzánk is. Meggyőződésünk pedig az, hogy ezek a jelenségek ránk nézve kedvezőek. Élénken foglalkoztunk az albizottságban a külügyminister ur előterjesztésének azon részével is, a melyben a külügyminister ur jelezvén a békés állapotokat, mégis figyelmeztet arra, hogy ez a kép igen könnyen változhatik s ezzel kapcsolatosan melegen támogatja a hadierő fejlesztését és tökéletesbbitését czélzó és a delegatio előtt fekvő előterjesztéseket. Mi ezzel a kérdéssel az albizottságban foglalkoztunk és ennek eredményeképen mindenekelőtt konstatálhatjuk, hogy ezek a készülődések senki ellen sem irányulnak. (Helyeslés.) Örömmel constatálhatjuk azt is, hogy a külföldön is igy fogják fel ezeket a törekvéseket. (Helyeslés.) A tárgyalásokon az a meggyőződés jegeczesedett ki, hogy hadikészülődésünk és erősödésünk politikánk nélkülözhetetlen eszköze, s habár nem tudjuk, hogy mikor kell ezen eszközhöz nyúlnunk, de annak rendelkezésünkre kell állnia. Ez egyúttal legjobb eszköze úgy a békés mint a szövetséges politikának, mert a szövetségben is csak úgy tarthatjuk fenn egyenjogúságunkat, ha kellő erővel bírunk. (Helyeslés.) Ezek után ajánlom. hog\ az országos bizottság a külügyminister urnák politikai működé
