A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
VIII. ÜLÉS. 213 akkor ennek következményei vannak ; ez buzdítás azok számára, a kik amúgy is a trialismus felé törekszenek, a tik a monarchia kettős állami rendszerét fel akarják forgatni, hogy ime : még hivatalos személyiségek is ilyen elveket hirdethetnek. Különben utalhatok itt megint a t. boszniai országos kormány félhivatalosára, a Bosnische Post-ra. a mely egész czikksorozatot ir és hogy a tekintély elvét kellőleg érvényesítse, meg is criti- sálja a minister urat eljárásában. Régibb czikk- sorozatát külön is kiadták ; ez is részben nyíltan, részben a sorok közt egész világosan Boszniának és Herczegovinának Horvátországhoz való csatolását szorgalmazza, a mi nem egyéb, mint a trialis mus követelésében az első nagy lépés. Én nem akarok kegyes türelmükkel visszaélni ; egész sorozatát a tényeknek hozhatnám még fel, melyekből látható, hogy elkezdve az itteni keresztény-socialista párttól és egyéb pártoktól, le egészen Zágrábig a Frankisták törekvéséig és Stadler érsek égés politikai törekvéséig — mondom, látható, hogy ez egy egész lánczolat és hogy tervszerűen, nyíltan agitálnak a két államra fölépített mai hatalmi tényezők felbontására és a trialistíkus rendszer meghonosítására. Ezek oly törekvések, melyekkel szemben mi magyarok egymagunk nem leszünk elég erősek, ha azt csirájában el item fojtjuk, elfojtani pedig csak egy módon lehet, L i. ha végleges állapotot teremtünk. Csakis ezért kívánom, szemben az elhangzott ellenkező véleménynyel, hogy kormányférfiaink ezt az állapotot minél előbb szüntessék meg és minden téren és minden forum előtt a legerőteljesebben követeljék, hogy a közjogi helyzet véglegesen minél előbb rendeztessék, annál inkább, mert ha látjuk, hogy Ausztriában és a délvidéken sokan vannak, a kik a trialismust erőltetik, másrészt látjuk, hogy Bosznia és Herczegovinában e gondolatnak kevés a követője. De ha egyik oldalról látják ott a trialistíkus törekvéseket, a másik oldalon pedig látják, hogy ott csak ideiglenes állapot van és a végleges megoldás beláthatatlan időkig késik, ez az idetartozóság érzetét nem erősiti. Nekünk arra kell törekednünk, hogy e tartományok népe boldognak, megelégedettnek, szabadságban élőnek tudja magát, a mi dinastiánk, a magyar szent korona birlalójának uralma alatt, és megerősödjék bennük az az érzület, hogy nekik itt kell élnök-halniok és hogy holmi ábrándok más irányban teljesen ki vannak zárva. De mindaddig, a mig ideiglenes állapotok vannak, ez magában is előmozdítja a szétválási törekvéseket, azonkívül pedig azok a tényezők, a kik a trialismus hajtogatásával szinte hajtják a szerbséget és a mohamedánokat érzelmeikben az ország határain túlra, ezt a törekvést szintén előmozdítják. Minthogy látom, hogy a mostani t. minister urak ezen a téren teljesen ellenkező állásponton állnak ; minthogy egyébként az egész annexió tekintetében nem osztozhatom a t. minister ur felfogásában, habár sok tekintetben elismerem őszinte törekvéseit, legjobb szándékait, egy és más téren elért sikereit — a költségvetést nem fogadom el. F.lnök : Mindenekelőtt kérdem, kiván-e még valaki szólni ? Ha senki sem jelentkezik, kimondhatom, hogy általánosságban a négyes bizottság jelentéséhez senki sem kíván hozzászólni és igy a jelentés általánosságban elfogadtatik. Szót kért személyes kérdésben a külügyi osztályfőnök ur. Esterházy Pál gr. osztályfőnök : T. országos bizottság ! Azután a nyilatkozat után, a melyet Batthyány Tivadar gr. t. bizottsági tag úrtól ma hallani szerencsém volt, én a magam részéről teljes megnyugvással kijelenthetem, hogy múltkori felszólalásának azon passusát, melyet akkor feltételesen kifogásoltam és visszautasítottam, nvilván rosszul értettem, vagy talán helyesebben mondva, rosszul hallottam. A t. országos bizottság bizonyára megelégedéssel fogja velem együtt constatálni, hogv ama bizonyos képtelen föltevések, melyek másutt az annexió előkészítésének kérdése körül támadtak, itt a t. országos bizottság kebelében a legcsekélyebb visszhangra sem találtak. (Helyeslés. Urji/ van !) Elnök : A közös pénzügyminister ur kíván szólni. Btirián István b. közös pénzügyminister : T. országos bizottság ! Túlságosan nem fárasztóm a t. országos bizottságot, csak rövid nyilatkozatokra kérem ki nagybecsű türelmüket és csak az itt elhangzott legfőbb pontozatokra nézve kívánom megadnia szükséges felvilágosításokat. (Halljuk!) A t. előadó ur beszédéből nagy köszönettel veszem, hogy behatóan tanulmányozta az előtte fekvő anyagot és köszönettel veszem azt is, hogy szives volt elismerését megadni iparkodásomnak ; csupán egy kérdésére kívánok megfelelni, arra, mely a postadijakra vonatkozik. Erre nézve azt a megnyugtató felvilágosítást adhatom, hogy e tárgyban alkudozások folytak a mérvadó körök közt és most már elértük, hogy Ausztria és Bosznia, valamint Magyarország és Bosznia közt ezen postadijak a monarchiában behozott tételekre vannak leszállítva. Gondolom, még függőben vannak a tárgyalások arra nézve, hogy az Ausztriából Magyarországon keresztül Boszniába menő forgalomra nézve is ugyanazon mérték állapíttassák meg. Chorin t. bizottsági tag ur felszólalása kezdetén ismét hangsúlyozta, hogy mily fontos Boszniában biztosítani a magyar befolyásnak kellő mértékét. Ez teljesen megegyezik nemcsak az én kötelesség- szerű felfogásommal, hanem iparkodásommal is. Én legalább abban a tudatban vagyok, hogy e részben nem mulasztottam semmit és nem vétettem semmi tekintetben és a mennyiben a kormányzattól függ a magyar befolyásnak az őt megillető tért biztosítani, ebben hiány vagy hiba nincs. Meg kell azonban jegyeznem, hogy e befolyás biztosítása nagy részben az érdekelt magyar körök feladata, s e részt, ha talán némi fogyatkozást kellett is észrevennünk régibb időkben, most megelégedés-
