A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
214 VIII. ÜLÉS. sel constatálhatjuk, hogy e köröknek saját törekvései is mindinkább arra irányulnak, hogy saját ténykedésükkel ők is biztosítsák maguknak a kellő befolyást, nem csak, hanem a kellő hasznot is a Boszniával való minden irányú összeköttetéssel . A t. bizottsági tag ur a lobogókérdést is megpendítette Boszniában és ugyanezen témára meglehetős bőséggd kit rjeszkedett Batthyány Tivadar gr. t. bizottsági tag ur is ; legyen tehát megengedve mind a kettőjüknek megadni válaszomat. (Halljuk.) Boszniában a lobogókérdés úgy volt elintézve és úgy tartják ezt szem előtt a mindennapi gyakorlatban, hogy hivatalos épületeken, tehát ott, a hol a kormányzattól függ a lobogózás elrendelése, az a szabály, hogy a bosnyák lobogót huzzuk fel és két oldalán az osztrák és a magyar lobogót. Természetesen magánépületek, magánintézetek vagy egyesületek fellobogózására befolyást nem gyakorolhatunk, illetőleg azt el nem rendelhetjük, legfeljebb csak arra ügyelhetünk, hogy incorrect lobogózások ne történjenek ; ellenkező esetben az incorrect lobogó levételét elrendeljük. A mi a templomok és a felekezeti iskolák fellobogózását illeti, e tekintetben más szabályok állanak fenn ugv az orthodox, mint a mohamedán statútumokban, mert ezekben meg van engedve, hogy a katbolikusok a borv át színeket, azorthodoxok pedig a szerb színeket használják, mint felekezeti színeket. Ugyanez a jog az, a melylyel a szerb orthodoxok Horvátországban is bírnak. A mi a városházán ülésező tartománygyülés fellobogózását illeti, e tekintetben rendelkezés nem történt, mert hiszen erre nézve maga a tartománygyülés lett volna hivatva intézkedni, ez pedig úgy intézkedett, hogy nem lobogóz. Hogy minden külön kívánságnak eleje vétessék, a tartománygyülés elnöke elrendelte, hogy lobogót népi kell felhúzni. Ebbe azután mi nem elegyedtünk, mert mi a tartománygyülés épületét nem tekintjük hivatalos épületnek. Chorin Ferencz bizottsági tag ur, mint egy különös feladatául említette a bosnvák kormányzatnak, hogy Bosznia államjogi helyzete tekintetében a jövő fejleményeket illetőleg mindenféle praejudieiumot meggátoljon. Én már a négyesalbizottságban elmondott bevezető nyilatkozatomban ugyanezt a legvilágosabban kötelességemnek ismertem el, es felemlítettem, hogy ezen kötelességemnek minden tekintetben megfelelek ; ez képezi gondoskodásom legfőbb tárgyát. Azt hiszem, hogy ezen szempont ellen mi nem vétettünk és ha majd a többi mérvadó tényező megegyezése következtében ezen államjogi kérdés elrendezése foganatosittatik, akkor biztosíthatom a t. bizottsági tag urat, hogy Bosznia belállapotá- ban, kormányzatában ezidő szerint ezen a téren semmiféle akadálylyal vagy praejudicium mai az intéző körök és a hivatott körök találkozni nem fognak. (Helyeslés.) Chorin Ferencz bizottsági tag ur nagyon bölcsen számlálta fel az obiigát kmet-megváltás veszélyeit és én hálásan csatlakozom az ó fejtegetéseihez. Nagyon helyesen belevilágított ezen kérdésbe és jelezte azt is, hogy itt nemcsak közgazda- sági, hanem politikai kérdésről is van szó. Minthogy itt bizonyos fokig az osztrák delegatióban elmondott dolgokra is történtek utalások, felemlíthetem, hogy az osztrák delegatióban is voltak egyes szószólói az obiigát kmet-megváltásnak, de ott is megjegyezték, hogy e téren messzemenni veszedelmes és különösen Baernreither osztrák bizottsági tag tegnapelőtti beszédében ezt világosan kifejtette. Chorin Ferencz bizottsági tag ur még beszélt a bosnyák alkotmány korlátáiról és itt fel méltóz- tatott hozni az osztrák delegatióban e tekintetben tett nyilatkozatomat, hogy t. i. ezen korlátokat leginkább azzal lehet indokolni, hogy Boszniának államjogi helyzete szabályozva nincsen. Innét keletkeztek azok a hézagok, a melyekre Bakonyi Samu t. bizottsági tag ur ráutalt. A t. bizottsági tag ur fejtegetéseivel szemben is fenn kell tartanom az osztrák delegatióban mondottakat, mert hiszen azok az egyéb pontok, a melyekre Bakonyi t. bizottsági tag ur a bosnyák alkotmány kérdésében hivatkozott, ezeket én nem jelezném hézagoknak, hanem inkább annak, hogy ezen kérdésekben a t. bizottsági tag ur más nézeten van és a bosnyák alkotmányt illető rendelkezéseket ő máskép óhajtotta volna megszerkesztve látni. A mi a bosnyák bírói kar függetlenségét illeti, ezt mi nagymértékben biztosítottuk. Az igaz, hogy a bírák átlielyezhetlenségét mind eddig törvényileg nem biztosítottuk, de azon meggyőződésben voltunk, hogy a boszniai helyi körülmények következtében erre szükség nincs, de különben is a bírák elmozdithatlanságában azok függetlenségének teljes biztosítékát bírjak mi is és a bírák is. A mi pedig a bosnyák tartománygyülés képviselőit megillető mentelmi jogot illeti, úgy hiszem, a bizottsági tag ur nincsen helyesen értesülve, nem helyesen fogja fel a mi szabályzatunkat, mert a mentelmi jog nem csak azon időre szól, a mig a tartománygyülés ülésezik, hanem ott az van kimondva, hogy a mentelmi jog vonatkozik a tartománygyülés ülésszaka alatt történt mindenféle nyilatkozatokra, de vonatkozik ez a mentelmi jog az egész esztendőre. A korlátozás csak abban áll, hogy a mentelmi jog nem terjesztetik ki oly tényekre, a melyek az ülésszakon kívül előbb, vagy utóbb követhetnek el. A t. bizottsági tag ur kérdést intézett a tekin tetben, hogy mi értendő relativ kötelező népoktatás alatt ? Mi már évek óta a legmelegebben óhajtottuk volna behozni a kötelező népoktatást, ez azonban teljesen lehetetlen volt, és pedig nemcsak azon okból, a melyet a t. bizottsági tag ur itt felemlített, hogy nincsen elég iskolánk és ilyen hamarosan nem tudjuk az iskolák számát azon mennyiségben szaporítani, hogy azokban az összes tanulóságot elhelyezhessük, de fekszik nagyrészt abban is, hogy a népesség nem volt hajlandó gyermekeit iskolába küldeni, nemcsak, hogy nem
