A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
a kik kisebb befolyású körökhöz tartoznak, vagy annak az archimedesi pontnak tartják, a melyre az előbb voltam bátor reá mutatni, a honnan a dualismust sarkaiból ki lehet forgatni és egy harmadik államot lehet beleilleszteni az u. n. monarchiába, másfelől, a mi szintén nem kisebb veszedelem, hogy Bosznia-Herczegovinát egy oly birodalmi területnek tekintik, mint a milyen szerepe van a német állami kapcsolatban Elzásznak és Lotharingiának. Vájjon mit szólnak ehhez azok, a kik Deák Ferencz álláspontján állanak és kik lelkűk teljes melegével csüggnek annak alkotásán ? Nem joggal kérdezhetem-e, hogy nem esnek-e gondolkodóba a felett és nem jut-e eszükbe, hogy vájjon mit szólna erre Deák Ferencz, a ki az 1867-iki alapot tulajdonképen megalkotta, a mikor ma már ott állunk, hogy azon szoros korlátok közé, a melyek a közös ügyek kezelése tekintetében annak idején felállittattak, ma jelentkezik a maga brutalitásában, physicai és politikai valóságában egy harmadik törekvés, a mely ezen két állam mellé még egy harmadikat akarna a szövetségbe beállítani. ■f Ezeknek előrebocsátása után ki kell jelentenem, hogy még ha hajlandó volnék is megszívlelni Tisza István grófnak azt a komoly intelmét, hogy Bszonia-Herczegovina államjogi helyzetét ne bolygassuk addig, a mig a magyar nemzetnek ereje nem emelhető arra a fokra, hogy a siker reményével lehessen a magyar állam álláspontját érvényre juttatni, mondom, még akkor is, ha hajlandó volnék ezt megszívlelni, lehetetlenné teszik ezt azon komoly körökben megnyilatkozott felfogások, a melyeket az imént, azt hiszem, volt alkalmam kellőképen jellemezni, és a mely jellemzés, úgy gondolom, mindnyájunk felfogásával teljes mértékben megegyezik. Az igen t. közös pénzügyminister ur méltányolván az osztrák delegatióban Bosznia és Herczego- vinának Ausztriával és Magyarországgal való kapcsolatának ez idő szerinti inconvenientiáit és felelvén a Bosznia részére octroy ált alkotmány ellen egyik-másik t. osztrák delegátus részéről felhozott kifogásokra, elismerte e kifogások helyességét és kijelentette, hogy tudja is, hogy Bosznia és Hercze- govina népe ezzel az alkotmánynyal nincsen teljes mértékben megelégedve, de, úgymond, ezen ma segíteni nem lehet, mert, mig az államjogi kapcsolat kérdése tisztázva nincs, e hézagokat, a melyek felfogása szerint tisztán az államjogi kapcsolat rendezetlen voltából származnak, betölteni nem lehet. Engedelmet kérek, de ez az érvelés helyt nem áll. Ha kissé gondosabb vizsgálat tárgyává teszszük az octroyált alkotmány szövegét, nevezetesen épen a tartománygyülés hatáskörére vonatkozó rendelkezéseiben, találhatunk abban több olyan kifogásolni való intézkedést, a melyek az államjogi kapcsolat kérdésével csekély felfogásom szerint legalább összefüggésben egyáltalán nincsenek. Elismerem, hogy oly meglehetősen zavaros múltú tarto- A közösügyek mány népe számára, a milyen Bosznia és Hercze- govina, egy ilyen consistentiáju terület népe számára nem lehet az alkotmány mindazon feltételeit egyszerre megadni, a melyek a szabadelvű, a telje sen alkotmányos felfogás szerint az önrendelkezési jog biztosítása szempontjából minden népet megilletnek. De ha alkotmány alatt annak modern és történelmileg is jogosult felfogása alapján lényegében csakugyan az önrendelkezési jognak minél nagyobb mértékét értj ük,e postulatum megvalósítását nagyon hiányosnak tartom ez alkotmányban, a mi különösen a tartománygyülésnek a hatáskörét illeti, de egyéb alkotmányos garantiák szempontjából is. A 7. szakasz megállapítja ugyan, hogy a bíró- hivatalának gyakorlatában önálló és független, de ennek egyik leghatalmasabb garantiáját, a bírónak akarata ellen való áthelyezhetlenségét, nem decretálja, már pedig ennek épen az alkotmány rendelkezései között volna helye minden körülmények között. A költségvetési jogról olyan rendelkezésekkel találkozunk a bosnyák alkotmányban, a melyek az alkotmányosság követelményeit absolute nem engedik érvényesülni. Mindjárt a 24. szakasznak abból a rendelkezéséből, a melyből folyólag hat hónapon keresztül teljesen tartománygyülés nélkül és a tartománygyülés jogkörében megadott minden alkotmányos ellenőrzés nélkül kormányozható Bosznia és Herczegovina, azt látom, hogy csakugyan a minimumra akarták korlátozni az alkotmány ezen követelményeinek a megvalósítását, úgy hogy e tekintetben nagy illusio az egész bosnyák alkotmány. E hathónapi spatiummal szoros összefüggésben van az is, hogy például a 48. szakasz megengedi a költségvetési jognak rendeleti utón való gyakorlását, továbbá úgyszólván ex lege teszi lehetővé az indemnytit, a mennyiben a 44. szakasz szerint, ha az év végéig a költségvetési előirányzat bármely okból le nem tárgyalható és határozattá nem emelhető, az előbbi esztendőre megállapított költségvetési előirányzat tekintendő törvénynek és ahhoz kell alkalmazkodnunk. (Felkiáltások jobb- felól : Az jó !) Az igen t. közös pénzügyminister ur, úgy látszik, egyik-másik, fájdalom, a lefolyt évek küzdelmeiben mutatkozó magyar példával számol és elejét akarta venni, hogy ilyesmi a bosnyák tartománygyülés alkotmányos gyakorlatában be- következhessék. (Helyeslés jobbfelöl.) Hát gouverner c’est prévoir ; és ebben a felfogásában az igen t. közös pénzügyminister ur nagyon élénk bizonyságot tett az ő kormányzóképességéről ; de hogy ez az alkotmányosság, különösen a budget-jog alkotmányos gyakorlata követelményeivel összeegyeztethető lenne, azt hiszem, az igen t. közös pénzügyminister ur sem fogja állítani. . Chorin Ferencz : Ez jó ! Hisz az előző évi előirányzatot is az önkormányzat állapította meg ! Bakonyi Samu : Nagy hiánya igénytelen meggyőződésem szerint ennek az octrojált alkotmánynak az is, hogy például a mentelmi jogot 26 tárgyalására kiküldött országos bizottság naplója.
