A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
VII. ÜLÉS. 179 Khuen-Héderváry Károly gr. ministerelnök : Igen t. országos bizottság ! A t. bizottsági tag ur nehézményezése arra vonatkozik, bogy a külügy- minister ur helyettese, bizonyára a küliigyminister ur nevében szólva, beszéde folyamán akkor, a mikor a vöröskönyvről volt szó, egy helyen az »egység« szót használta. Ez az a kifejezés, a mely a t. bizottsági tag ur fülét megütötte. Meg vagyok róla győződve, hogy a külügy- minister ur helyettesének nem lehetett az eszében, hogy uj közjogi constructiónak adjon kifejezést, mert felszólalásából kitűnik, hogy szorosan ragaszkodik azon kifejezésekhez, a melyeknek egy részét a törvény állapítja meg, másik részét pedig a törvény alapján a legutóbbi időben a külügy- ministerium és a volt magyar kormány között, 1908-ban létesült megegyezés foglal magában. Ha különben már erről a témáról beszéltünk, azt hiszem még sem lesz felesleges, ha felvilágosi- tásul megemlítem, hogy tulajdonképen mi a szerepe a külügyministeriumnak a mi közjogi helyzetünkben. Két önálló és független állam, egyrészt Magyar- ország, másrészt Ausztria, abban egyeztek meg, és erről törvényt is alkottak, a melylyel külügyeik képviseletét egy közös szervre bízták. Ennek a szervnek a működésében azonban kell, hogy kifejezésre jusson valami a mi igazán nem lehet más, mint egységes. Az a szerv, a mely fel van állítva, csak úgy képviselheti ezen két államnak egységes politikáját, hogyha előzetesen a két kormánynyal megegyezett és ezen egységes véleményt van hivatva kifelé képviselni. Ezen kifelé való képviseletének pedig csak úgy felelhet meg igazán, hogyha egységesen lép fel. Az mindnyájunknak érdeke, a magyar államnak épugy, mint a másik államnak, hogy a külügyi politikában igy léphessen fel és csakis igy számíthat sikerre, a mikor más külállamokkal szemben tárgyalásokat kell folytatnia. Mihelyt ezen egységes felfogás iránt a hit kifelé meginog, könnyebb lesz a másik félnek a szerepe a külügyi képviselettel szemben. Es azért a külügyminister ur helyettese azt hiszem, ily vonatkozásokban, ily felfogás folyományaként, mint két független állam egységes politikájának kifejezője, kifelé minden feszélyezés nélkül használhatta ezt a szót. Nagyon közelfekvő analógiát találok erre, ha azt mondom, hogy a mint a két független monarchia szövetkezett bizonyos czélokra, úgy szövetkezhetnek bizonyos pártok bizonyos czélokra vonatkozólag, egy coalitióban. Még pedig keletkezhetik a pártoknak coalitiója igen különböző politikai elvek alapján, konservativak és liberálisak, közjogi conservativek, haladók és radikálisok, agráriusok és merkantilisták : ezek mind egyesülhetnek egy czélból, hogy egy ellenfelet, egy létező kormánypártot megbontsanak és megdöntsenek. Minél egységesebben lép fel egy ilyen coalitió, annál sikeresebben éri el ezt a czélt, és mindenesetre nagy hiba volna, ha ezen egységes fellépését, daczára azon különböző elvi álláspontoknak, a melyeket minden egyes párt külön-külön képvisel, megingatni engedné, mert akkor czélját elérni nem : tudná. Es a közelmúlt időkre vonatkoztatva, tulajdonképen ezen pregnáns együttes fellépés adta meg ! a módot arra, hogy egy coalitiónak sikerült egy kormánypártot megbuktatni. (Tetszés és derültség.) Elnök : A tétel ellen nem tétetett kifogás, azt hiszem méltóztatnak a tételt elfogadni. (Helyeslés.) Wickenburg Márk gr. előadó (olvassa): b) Rendelkezési alap és részletes számadás alá nem eső költségek politikai értesülésekre 1,500.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Wickenburg Márk gr. előadó (olvassa): II. czim. Diplomácziai költségek 5,245.087 K. Elnök : Megszavaztatik. Wickenburg Márk gr. előadó (olvassa): Con- sulátusi költségek 6,562.224 K. Elnök : Bakonyi Samu bizottsági tag ur kíván nyilatkozni. Bakonyi Samu : T. országos bizottság ! Ezen tételnél méltóztassék megengedni, hogy ezen felszólalásomat azzal kezdjem, a mi szintén az általános vitával függ össze. Én nem akarom azt a magas színvonalon álló vitát, a melyet az általános tárgyalás során itt hallottunk, megint felújítani. Egy vonatkozás azonban nem domborodott ki eléggé az általános vita során és az az, a melyre a t. előadó ur végszavában czélzást tett, t. i. a külkereskedelmi politikai érdekeknek a küliigyminister ur részéről való gondozása. A t. külügyminister ur az osztrák delegatió- nak, úgy gondolom, az albizottságában úgy nyilatkozott. hogy (olvassa): Tch bin als Minister des Ausseren nur das ausführende Organ.« T i. ő a két állammal megállapított kereskedelmi politikának az a szerve, hogy keresztülviszi azon megállapodásokat a külállamokkal szemben. Én ezt az értelmezést elfogadom és nagyon helyeseltem volna, ha az igen t. külügyminister ur ezen felfogása mellett, fejtegetései további során is, megmaradt volna. De ugyanazon beszédében később azt mondja : »Dieses Thema abschliessend möchte ich versichern, dass ich in meinen Bestrebungen, die handelspolitischen Beziehungen mit den Balkanstaaten auszubilden, nicht erlahmen werde.« Az igen t. külügyminister urnák vannak tehát saját törekvései a kereskedelmi politikát illetőleg és azt mondotta, hogy nem fog ellankadni ezen törekvések érvényesítésében. Ezzel a nyilatkozatával, t. országos bizottság, az én igénytelen nézetem szerint, már messze túl ment annak a felfogásnak a határán, a melyet én is helyeslek, hogy t. i. ő az »ausführendes Organ«, mert ezen állásfoglalása, kezdeményező, sőt irányitó befolyást jelent a külügyminister ur részéről. Ez az irányitó törekvése a külügyminister urnák meg is nyilatkozott, még pedig erőteljesen, épen az annexiót követő tárgyalások során, melyeken folyton keresztülvonult az ő gazdaságpolitikai felfogása. Ezek közül csak egyre utalok, a mely összefüggésben áll felszólalásomnak a részletes ' itára tartozó tulajdonképeni tárgyával. (Halljuk !) 23*
