A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

III. ÜLÉS.

29

'53a következő évben lettek. Ugyancsak igy van ez a franczia hadi tengerészeire vonatkozólag is. Ez is egységesen állapítja meg a tengerészeti ágban felmerülő összes szükségleteket.

Vagy kérem figyelemmel kisérni a német költségvetést. Ez még nehezebb és komplikáltabb viszonyok között jön létre, mert a mint méltóz- tatn'ak tudni, nemcsak egy államnak hadügyi költségvetését foglalja össze, hanem a porosz hadügyi költségeken kívül a bajor, wiirtembergi és szász állami alakulatok hadügyi költségeit is, mégis kerekdedebben állapítja meg az egész szükségletet. Szét vannak itt választva az állandó, az egyszer s mindenkorra való kiadások és a rendkívüli kiadások, de egyébként az összes költségek, a hadseregre és külön a hadi tengerészeire vonatkozólag egységesen vannak összefoglalva. Ezeket azért hozom ismét fel, mert óhajtanám, hogy e tekintetben a mi költségvetéseink és tárgyalásaink is végre helyes alkotmányos kereteket vegyenek fel.

A. forma betartása és az alkotmányos életnek ebben az irányban is tiszteletben tartása könny- nyebbé tenné úgy a hadügyi vezetőségnek és egyéb közös szerveknek, mint nekünk is ezen költségeknek korrekt parlamentáris alapon való tárgyalását és megállapítását.

Ezek után áttérek beszédem tulaj donképeni tárgyára, azon terheknek megvilágítására, a melyek a hadügyi szervezettel kapcsolatban Ausztriával és Magvarországgal szemben megállapittatnak. Én azon felfogásban élek, hogy itt a helyzetnek egy teljesen téves felfogása uralkodik, a mely áthatja a közös ministeriumot is, mely szerint a mi kiadásaink messze elmaradnak más kontinentális államok költségvetésétől. Hogy mi nem hozunk olyan áldozatokat, a melyeket nemcsak absolute nekünk meghoznunk szükséges volna, de a melyek relative sem állanak arányban más művelt nemzetek áldozatkészségével. De úgy az albizottságban, mint a plenumban egyik-másik tagtársunktól is halljuk, hogy mi nem vagyunk elég genereus-ök, nem áldozunk kellő mértékben hadseregünkért.

f Hiszen senki nem zárkózhatik el az elől, a ki az állami élettel komolyan foglalkozik, hogy minden államnak kötelessége elmenni addig a határig, a meddig lehetséges, mert a nemzeti védelemnek nagy arányokban és hatalmas keretekben való kiépítése az egész nemzetnek és államnak eminens érdekét képviseli. Szakítani kell annak a régi frázisnak egyszerű emlegetésével, hogy ezeknek az áldozatoknak nem szabad a nemzet teherviselési képességének határain túl terjedni. Ezt nem elég csak hangoztatni. Meg kell végre állapítani, hogy melyek azok a keretek, a melyek a nemzet romlása nélkül e tekintetben felállitandók, mert könnyen úgy járhatunk, hogy egy erős vértezetet rakunk egy gyenge testre, a mely azután összeomlik alatta és midón erős épületet építünk, összerongáljuk az alapokat.

Néhány számadattal kivánom csupán a t. országos bizottság figyelmét terhelni, nem kívánnék visszaélni azon türelemmel, a melyet velem

szemben gyakorolni méltóztatnak, de mégis kénytelen vagyok egy pár jellemző számot felhozni. Ausztria és Magyarország hadügyi terheit nem könnyű megállapítani.

Ha veszem a folyó évben elénk terjesztett előterjesztéseket, természetesen nemcsak a rendes költségvetéseket, de a mellékletekként előállított rendkívüli szükségleteket is, akkor több mint 780 millió korona volna az évi hadügyi teher. De ezt nem lehet normális évi tehernek elfogadni, mert a 180 milüó és 54 miihó korona egyszer- smindenkorra kért hitel megszavazása az ezen évi végösszeget nagy mértékben felemeli. Azt gondolom, biztosabb mérték, a melyet Ausztria és Magyarország hadügyi terheinek szempontjából megjelöl, a zárszámadási tétel. Az 1908-iki kezelési zárszámadás, a kiadás tekintetében teljes felvilágosítást nyújt. Azt gondolom, hogy az az összeg, a mit 1908-ban kiadtunk — a mikor a rendkívüli hitel igénybevétele csak csekély mértékben, körülbelül 15 millió korona erejéig érvényesült — nem nagyon fog változni. 1909-ben már a rendkívüli hitel nagyobb összegben fog beállittatni, 1910-ben ismét újabban igénybe vett hitelek szerepelnek, azután jönni fognak a nagy megrendelések, a melyeket a tengerészet akar igénybe venni, jönnek az újabb nagy reformok, a melyek ismét áldozatokat kívánnak. Sajnos, fel kell tételezni, hogy az 1908-ról szóló zárszámadás igazolt tételei aligha fognak csökkenni, talán inkább állandósulni fognak. Megállapíthatjuk tehát az 1908-iki pénzügyi kezelés eredménye szerint, hogy hadügyi czélokra 522 millió korona volt ez évi kiadásunk.

Ez azonban Ausztria és Magyarország hadügyi terheit még teljesen nem repraesentálja. Kiegészül ez még az illető államok önrendelkezési joga szerint kiadott katonai terhekkel. Magyar- országon az 1911-iki budget szerint a honvédelmi tárcza 60,654.000 korona teherrel jár és a Landwehr — az 1909-iki költségvetés állott rendelkezésemre — 87,304.000 koronával szerepel. Ennek következtében Magyarország és Ausztria egyévi hadügyi készültsége 669,961.000 koronával állapítható meg. Ez az összeg nem egy évre szól, hanem évek hosszú során keresztül vonatik ez el a nemzeti termeléstől. Ez a szám már magában is mutatja a terhek imminens nagyságát, de még inkább kitűnik ez, ha összehasonlítjuk a mi terheinket a többi államok hadügyi terheivel. Csak a három continentalis állammal akarom a párhuzamot megvonni.

Olaszország az 1910-iki rendes költségvetés szerint a hadsereg költségeire kiad 310 millió lirát, tengerészeti költségekre 169 millió lírát, összesen 480,361.000 lirát. Koronákban tehát 451 milliót. E szerint Olaszország 451 millió koronája a mi 660 millió koronánkkal szemben mutatja, hogy nem maradunk el e téren azoktól az áldozatoktól, a melyeket szomszédunk és szövetségestársunk hoz.

Fontosabb reánk nézve azonban a két nagy kontinentális állam teherviselésének megállapítása,