A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
III. ÜLÉS. 27 ezzel a követelményével vetek számot, midőn nekem is vannak a magyar nemzet jogai szempontjából — nem kérelmeim, de követeléseim. (Halljuk! Halljuk!) Rámutatok és hivatkozom az 1867 : XII. t.-cz.-re ; hivatkozom a pragmatica sanctio azon alapgondolatára : hogy a Habsburgok trónjának két souverain állam felett kell állnia. A két souverain államnak egymáshoz való viszonya, jogaiknak érvényesülése teszi csak lehetővé, hogy mindkét trón egyformán hatalmas legyen, (ügy van!) Mi egy körülbelül 600 miihót meghaladó közös költséget szavazunk meg a mostani delegatióban ; ennek egy tekintélyes quota-aránya hárul a magyar állam pénzügyeinek terhére. Kossuth Ferencz : Mi a költséget nem szavazzuk meg. Issekutz Győző : Bocsánatot kérek, megszavazzuk, de az általunk megszavazott tételeket a képviselőház vagy a maga egész tömegében, egész összegében beiktatja vagy nem iktatja be az ország költségvetésébe. Kossuth Ferencz: Előirányozzuk! Issekutz Győző : Én szavak felett nem vitatkozom ; én a lényeget veszem ; a lényeg pedig, a miről szólni akarok, az, hogy az ország óriási terhet vállal magára a közös szükségletek kielégítésével, és itt keresni kell azt a momentumot, hogy megkapj uk-e mi közös intézményeinkben ennek a tehernek ellenértékét, megkapjuk-e pénzügyi, socialis és államethikai szempontból. (Halljuk !) A közös ministeriumok személyi elhelyezkedése. az ez előtt két vagy három évvel hozott delegationalis határozattal a közös pénzügy- ministerium áthelyezésével megvalósítani akart paritásra való tekintet nélkül, még ha az meg is valósulna, annak minden számbavehető haszna, jövedelme, erkölcsi és vagyoni eredménye, mind Ausztria javára esik. (Ez úgy van!) A hadsereg felszerelésének beszerzési költségeivel nem kapja vissza Magyarország azt a quotát, melvlyel pénzben a közös költségekhez hozzájárul. (Ez is igaz !) Ebben van a mi nagy socialis hátrányunk. Nem akarok részletekbe bocsátkozni, és csak megemlitem, hogy a 17.703 tiszt közül magyar honos csak 25'5% van, holott véradónk 42 6% ; magyarul beszél pedig ezek közül csupán 17‘53%. És ha látjuk, hogy hadapródiskoláinkban is 2.354 növendék közül csak 30 és egynéhány századrész százalék részesül a magyar nyelv oktatásában, és hogy a negyedik osztály növendékei közül, a kik tehát hivatva vannak az életbe mint tisztek kimenni, csak 23 53% beszél teljesen jól magyarul : akkor megállapítható, hogy közös intézményeinkből socialis tekintetben nem kapjuk meg azokat a minket megillető előnyöket, melyek bennünket megilletnének a két trónnak és a két országnak biztonságára vérrel és pénzzel hozott áldozataink fejében, (ügy van !) Kötelességemnek tartom itt rámutatni az ellentétre, melyből a két legnagyobb félreértés fejlődik. És ez az, hogy Magyarország ezeréves nemzeti állam, — Ausztria pedig nemzetiségekből és külön földrajzi, külön történelmi alakulásokból a Habsburgok dicső jogara alatt egyesitett állam. Most, ha arról van szó, hogy a magyar nemzetnek az ő vér- és pénzadójával fentartott közös intézményekre vonatkozó nemzeti jogai érvényesíttessenek, akkor mindjárt szembeállítja a másik állam saját nemzetiségeinek külön követeléseit. Az 1867 : XII. t.-cz. alapgondolata az volt, hogy két egyenlő jogú, két egyaránt alkatmánynval bíró nemzet és állam mint két egyenlő tényező érvényesítsen jogokat és teljesítsen kötelességeket. Nem lehet tehát, hogy az egyik állam részei, a másik állam egészével, a másik állam egységes nemzeti jellegével szembeállittassanak, hogy az egyik állam részeinek kívánságai akadályul szolgálhassanak a másik, egységes nemzeti állam jogainak érvényesítésében. Teljes meggyőződésem, hogy a magyar állam életszükséglete egy erős Ausztria. Teljesen át vagyok hatva attól a gondolattól, hogy egy gyenge Ausztria Magyarországot a keleten nagy, éles támadásoknak teheti ki. Ausztria politikai körei is legyenek őszintén áthatva attól a tudattól, attól az igazságtól, hogy azt a biztonságot, a melyben az a nyugaton szövetségesei révén ringatja magát, hosszú időre csak abban fogja megtalálni. Ausztria szövetségének értéke csak abban fog gyökeredzni, ha háta mögött ott van egy erős, egvséges, sem nemzeti érzéseiben, sem gazdasági érdekeiben meg nem támadott Magyarország. Meg vagyok győződve, hogy Ausztria mérvadó köreiben is ez a lovalitás, ez az okos látás, ez az őszinte politika érvényesülni fog. Meg vagyok győződve, hogy Magyarországon is amaz elválasztó vonalak, a ma talán agitationalis eszköznek felhasznált programmok el fognak enyészni és a magyar politikai közélet minden faktorának meggyőződésévé válik, hogy a nemzeti akarat határozott precizirozása mellett őszinte megegyezést lehet létesíteni a két állam között, és ezen a megértésen fog valójában felépülni a két államnak nemcsak szuronyokon, de erkölcsi benső értékeken nyugvó nagyhatalmi állása. T. országos bizottság ! A hű osztrák politikusok és a magyar nemzet igaz, vezető államférfiainak egyaránt nem az elválasztó vonalakat, hanem a megegyezés politikáját kell keresni, mert a Habsburgok trónja s a magyar nemzet nem egymással szemben álló, de egymást kiegészítő erő- tényezők. Elfogadom a költségvetést. (Tetszés és helyeslés.) Nyegre László jegyző: Holló Lajos! Holló Lajos: T. országos bizottság! Nem szándékozom a t. előttem szólónak sok tekintetben érdekes és felfogásommal megegyező fejtegetéseire kiterjeszkedni. Annál kevésbbé óhajtom a kettőnk közti ellentéteket most kiemelni. Felszólalásomban leginkább a hadügyi költségvetéssel kapcsolatban felmerülő anyagi teherviselés határainak és korlátainak kérdését kívánom boncz4*
