A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
III. ÜLÉS. 25 bontása lenne. És felhozzák ezt oly többséggel szemben, a melynek soraiban sokan vagyunk, a kik tollal, szóval, egyéniségük több, vagy kevesebb súlyával kezdettől fogva rámutattunk a nagy veszélyekre, a melyek az általános választói jogból nemcsak a magyar nemzetre, de magára a magyar királyi trónra is háramolliatnak. (Mozgás.) Nem akarok itt foglalkozni és mélyebben belehatolni a tervbe vett uj védszervezet kérdésébe sem, nem akarok a hadügyminister úrhoz a büntető perrendtartás, a katonai anyagi büntetőjog kérdésében interpellatiót, felvilágosítás iránti kérelmeket előterjeszteni, mert a 67-es alap kötelességemmé teszi azt, hogy a hadügyminister urat ne ismerjem el olyan illetékes factornak, a ki ezekben a kérdésekben a delegatiók előtt nyilatkozhatik. Az 1867 : XII. t.-czikk 12. és 13. §-ai világosan és határozottan az ország jogainak ismerik el úgy a szervezet kérdését, mint a véderőrendszer megállapításának és az ujonczok megajánlásának kérdéseit. Ezeknek a kérdéseknek, a mennyiben a közös védelemnek integráns részei, elintézése a két országgyűlés hatáskörébe tartozik, s ha megegyezni nem tudnak, akkor kiküldöttek utján történik az elintézés, de nem azon kiküldöttei utján, kiket a delegationalis intézmény creál. Én egyáltalában a közös ministeriumnak politikai helyzetet nem tulajdonítok, mert a közös ministeriummal szemben politikai felelősséget érvényesíteni nem tudok. Az 1867 : XII. t.-cz. nagyon élesen jelöli ki azt, hogy a közös ministeriummal szemben csak az u. n. jogi felelősséget lehet érvényesiteni, politikai felelősséget pedig nem, mert ezt a jogot oly testület nem gyakorolhatja, a melynek magának politikai megbízatása nincs. Az 1867 : XTI. t.-czikknek alapgondolata az, hogy az az országos bizottság, melyet a két állam ki- kiild, az politikai kérdésekben, a két állam bel- viszonyait érdeklő kérdésekben nemcsak nem határozhat, de nem is tanácskozható:. A két állam kormányának politikai felelősségét állapítja meg, és én nem akarom engedni a magyar kormány nyal szemben a feltevését annak, hogy nem teljesiti a maga kötelességét. A közös ministeriumnak politikai functionálásra nincs joga ; a közös ministerium minden tényéért, mert azt ellenőriznie kell, mert az ő megegyezése nélkül nem tehet semmit, a magyar kormány a felelős, illetőleg a két állam kormánya. Azt a politikai feleletre- vonást, azt a politikai súlyt, a mely a magyar törvényhozás erejében fekszik, nem engedem és nem szabad a delegatióra mint egyszerűen a közösügyek kezelésére kiküldött bizottságra át- csuszamlani engedni. Meg kell emlékeznem a tegnap elhangzott egy nyilatkozatról is még, mely Hegedűs előadó urnák nagyon kimerítő és elismerésre méltó jelentésével és tartalmas beszédével szemben, s annak azon részével szemben, hol a hadügyi költségvetés elfogadását Okolicsányi László volt hadügyi előadó két év előtti beszédére hivatkozva ajánlotta elfogadásra, azt hozza fel, hogy úgy látszik, a t. előadó ur saját érvei erősségében nem bízott és szükségesnek tartotta — nehogy a hadügyi költségvetés meg ne szavaztassák — Okolicsányi két év előtti beszédére hivatkozni, holott be kellett volna, hogy lássa, hogy a politikai helyzet azóta változott, mert a coalitio akkori három pártjának volt egy egységes katonai programmja, a mely mellett állott, vagy bukott. Az, hogy Hegedűs barátomnak szüksége volt-e Okolicsányi László két év előtti beszédére, hogy e nélkül, az ő meggyőző beszéde után is veszélyeztetve volt-e a hadügyi költségvetés elfogadása, erre vonatkozólag válaszolni feleslegesnek tartom, mert a ki azt az alapos, mélyreható tanulmányt ismeri, meggyőződhetett arról, hogy a mellett még külön hivatkozásra szüksége nem lehetett. Nem is ezért említem ezt,'hanem azért, mert én előttem novum az, hogy a coalitio három pártjának lett volna bevallott egységes katonai programmja, (Felkiáltások balfelöl : Volt !) a mely mellett állott, vagy bukott. A coalitióban volt pártok közül a ma két külön részre szakadt párt megalkuvást nem tűrő pozi- tivitással állítja, hogy az ő programmja a katonai kérdésben az önálló magyar hadsereg. Én a politikai életet a maga ridegségében, komolyságában és kötelező voltában fogtam és fogom fel. Ha volt egy egységes katonai programm, az nem lehetett az önálló magyar hadsereg. Erről tudomásom nincs. Bakonyi Samu : Nem is mondta senki ! Issekutz Győző : Ha pedig ez az egységes katonai programm a magyar nemzet jogai érvényesítése szempontjából elégséges és megfelelő volt, akkor és ha ebben nem volt benne az önálló magyar hadsereg, ma midőn csak a padok változtak, de az elmék és szivek nem változtak meg, mert azoknak változniok nem szabad, ugyanarról a részről a coalitióban pártok egyesei részéről miért állítják fel ezzel az egységes katonai programmal szemben azt a programmot, a mely egy egész lelki és gondolatvilági különbözőséget fog közöttünk teremtem, a mely a politikai őszinteség hiányát mutatja, a midőn az önálló hadsereg követelése állittatik fel a nemzet akaratául, a melynek megvalósítása pedig hitünk és meggyőződésünk szerint sem a mi morális, sem a mi physikai erőnknek nem felel meg, és a melynek felállítása alkalmas arra, hogy a nemzet akaratának megfelelő jog érvényesítésének képezze akadályát, mert az általunk megvalósítani kívánt programmot csak mint egy átmeneti intézkedést fognák tekinteni és annak a bizalomnak, a melynek a nemzet és a király között meg kellene szilárdulnia, mindenkor erős és óriási gátját fogná képezni. És most eljutottunk, tisztelt bizottság, ahhoz az ellentéthez, hogy Mezőssy Béla t. képviselő- társam a tegnapi napon a nemzeti munkapártról azt állitván, hogy a legolcsóbban ajánlkozó párt volt, egyúttal azt kérdi, mi van a kilenczes bizottság programmjával ? miként akarja azt megvalósítani a többség és egyáltalában meg akarjuk-e valósítani 1 megígéri egyúttal készséggel az ó támogatását, hogy ó minden erejével támogatni fog 4 A közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság naplója.
