A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
rendes és rendkívüli szükségletet, a beruházásokat, a bonyodalmak miatt szükségessé vált áldozatokat mind összevonjuk, úgy egy elijesztő összeg jön ki. Még kimondani is óriási összegek, hát még azt megfizetni ? (Igaz! Úgy van!) Újból is csak ki kell emelnem különösen a 180 millió összeget, melyet a kivételes katonai intézkedés követelt, mert ezzel az előbbi állításom van beigazolva, hogy mily sokba kerül már egy esetleges háborúra való előkészület, hát még a megkezdése, folytatása és a befejezést követő óriási veszteségek pótlása. Hisz épen azért szolgáljon a rendes béke kiadások megajánlása alkalmával a lelkiismeret megnyugtatására az a körülmény, hogy az áldásos béke fentartása áldozatokat parancsol. Én a hadügyminister ur iránt bizalommal viseltetem, mégis kell, hogy felkérjem, miszerint az legyen fóczélja, hogy szabjon határt a kiadások terén (Helyeslés), mert nem lehet évról-évre milliókkal emelni a hadügyi terheket. Lehetőleg csakis a meglevő hadsereget erősítse, de csapattesteket ne szaporítson és a rendes szervezeti alakzatokat kell belsőleg erősíteni, hogy tényleg mégis legyen az erő és az erőnek belső értéke. T. országos bizottság ! De épen azért, mert a hadügyi kormányzathoz bizalommal vagyok, leszek is bátor nehány kéréssel hozzá fordulni (Halljuk !) és kérem is, méltóztassék előadandó nehány kérésemet megszívlelni és a lehetőség szerint teljesíteni, annyival is inkább, mert épen most, midőn a véderőtörvény revisiója előtt állunk, legalkalmasabb idő ezeket meghallgatni és teljes befolyásával odahatni, hogy a két állam kormányzatának és a hadügyi kormánynak óhajai, intentiói a törvény- javaslatokban határozottan kifejezésre jussanak. ( Halljuk !) Nézzük csak elsősorban a tartalékos legénység évi szemléjét. Ez nézetem szerint teljesen felesleges és megszüntethető, annyival is inkább, mert ez a polgárságra csak hátrányos. Azért a rövid szolgálati aktusért kénytelen hazulról eltávozni munka helyett, saját költségén utazni és azonkívül a vasúti összeköttetések folytán sokszor órákat az illető szemle területén eltölteni és unalomból és csábitó alkalomból kifolyólag költekezni, sokszor mulatni. (Derültség. Igaz! Úgy van!) Holló Lajos: Igaza van! Az életből beszél. Solymosy Ödön b. : Nézetem szerint e helyett a nyilvántartás körül kell még nagyobb pontossággal és szigorral eljárni, és e czélból nagyon szükségesnek tartom, hogy minden főszolgabírói és polgármesteri hivatalnál a csapatszolgálatra kevésbé alkalmas vagy rokkant havidíjast vagy törzsőrmestert alkalmazni, a kinek kizárólagos kötelessége volna a tartalékos legénység pontos nyilvántartása. Ennek egyébb előnye is van, tudniillik az ily alkalmazott havidíjasok nyugalomlomba vonulás helyett szolgálatot teljesíthetnek és a mellett a katonai fegyelem alatt maradnának. Meg kell azonban jegyeznem, hogy föltétlenül szükségesnek tartom, hogy a hadügyi kormányzatnak fentartassék a feltétlen joga, hogy komoly esetekben az ellenőrző szemléket a szükség szerint mégis bármikor elrendelhesse. Egy másik kérésem a sorozásra vonatkozik. Ma ugyanis két hátránya van a sorozásnak. Először is, hogy épen márczius és április havában a mezőgazdasági munkák és pedig a legfontosabbak vannak folyamatban és akkor kell a községi elöljáróságoknak és a védkötelezettnek előállításra menni. Egy másik hátránya, hogy csak hosszú idő után tudják meg az illetők, a kik alkalmasaknak találtatnak, hogy mily csapattesthez jönnek, vagy talán a póttartalékba-e és igy a családnak csak rövid ideje marad a szerint rendezni ügyeit, hogy elvonatik-e tőle vagy nem a családnak egy tagja. T. országos bizottság ! Nézetem szerint fel kellene hatalmazni a hadvezetőséget, hogy már január havában megkezdhesse az osztályozást és ezzel párhuzamosan lehetőleg a beosztást is, hisz addig, mig a törvényhozások meg nem szavazzák alkotmányos joguknál fogva az ujonczokat, addig igénybe venni őket úgy sem szabadna. Tehát itt csak egy practikusabb eljárásról volna szó, nem pedig alkotmányos jogainknak bármily kis mértékben való feladásáról. Nézzük továbbá, hogy áll a dolog a kedvezmények megadása terén. A mai véderőtörvényünk kedvezményeket biztosit különösen a mezőgazdasággal foglalkozók, az özvegyek, árvák gvámolitói részére és ma, midőn már nálunk, Magyarországon is a kereskedelem, az ipar és egyéb foglalkozási ágak is oly magas mérvben elóre- haladvák, föltétien igazságosnak és méltányosnak kell hogy elismerjük, hogy minden kenyérkereseti ággal foglalkozó családok és egyének részére kiterjesztessék a legtágabb kedvezmények adása. Sok esetben sokkal fontosabb, ha egy szegény kereskedő vagy iparos részesülhet e téren fontos családi okokból tágabb kedvezményben. Fontos kérdés továbbá, t. országos bizottság, a fegyvergyakorlatok idejének megállapítása. Nézetem szerint teljesen felesleges, hogy a tartalékos legénység hadkötelezettségének későbbi éveiben is fegyvergyakorlatra behívassák. Szerintem sokkal czélszerübb volna csak a fiatalabb korosztályokat fegwergyakorlatra behívni, mig az idősb korosztályokat, midőn már ezek többnyire önálló családok, ezeket egyáltalán nem kellene behívni vagy már mint a francziáknál, sokkal rövidebb időre. Ezzel két czélt érnénk el. Először is enyhítenénk az adózó polgárságot, másodsorban pedig a fegyvergvakorlati költségeknél is érhetnénk el megtakarításokat. Hisz katonai szempontból korosztályok lesznek fegyver alá szólítva és már nagyon komoly helyzetnek kell lenni, ha az idősb korosztályok is bevonatnak. (Helyeslés.) Nagyon fontos kérdés a továbbszolgáló altiszteknek helyzete is. Nézetem szerint a hadügyi kormányzatnak nagyon fontos kötelességei köze tartozik ezzel a legkomolyabban foglalkozni, mert tagadhatatlan, hogy ezen altiszti kar egyik fontos tényezője a fegyveres erő kiképeztetésének cs sajnos, határozottan lehet konstatálni, hogy e téren hiányok kezdenek felbukkanni. Detailokba