A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1908 - hiteles kiadás (Bécs, 1908)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IV. ÜLÉS. következtében beszedendő szolgálati illetékek czimén 2,010.000 K-val emelkednek. Ha már most a rendes szükségletek emelkedéséből a hadsereg saját bevételeinek emelkedését levonjuk, megkapjuk a rendes szükségleteknek tiszta emelkedését^ a mely összesen 14,046.762 K-át tesz. Ezen rendes szükségleti emelkedés a következő tételeket tartalmazza, illetve nagyobb részt ezekből alakul : Első sorban a tiszti fizetések emelése következtében egy 6,914.29ft koronás emelkedés áll elő. Másodszor a legénység helyzetének javítása 3.415.754 korona emelkedést okoz. Ezenkívül az élelmiczikkek árában bekövetkezett emelkedés a költségvetésben egy 2,095.572 koronás tétellel jut kifejezésre, mely a rendes szükségletnek XXII. és XXIII. czimeiben foglaltatik. És végre egy 394.000 koronás emelkedés onnan ered, hogy a zárszámadások eredményei alapján a hadügyminister különösen két tételnél : a csapatok menetelési, utazási és szállítási költségeknél, valamint a nyugdijak tételénél az eddig alig elkerülhető és folytonosan emelkedő hitel-túllépésekkel szemben kívánt védekezni s ezért volt kénytelen ezen a czimen az erre szükséges magasabb összeget előirányozni. Ha már most a felsorolt tételeket számításba veszsziik, azt tapasztaljuk, hogy erre a négy tételre összesen 12,819.624 K szükségleti emelkedés esik, úgy, hogy a költségvetés összes többi tételei közt megoszló szükségleti emelkedés összesen 1,227.138 K-t tesz ki. Ezen számokból megállapítható tehát, hogy a költségvetés egy normalis budget keretét nem haladja túl s ennek következtében annak elfogadása politikailag indokolt. Ha már most azt a létszámot teszszük vizsgálat tárgyává, mely ennek a költségvetésnek alapjául szolgál, akkor a végösszegekből azt tapasztaljuk, hogy a tisztek és havidíjasok létszáma az 1909. évben 75-tel szaporodott. Ezzel szemben a legénységi létszám 133-mal apadt, a lóállomány létszáma pedig 416-tal emelkedett, így tehát megállapít ható az, hogy az előttünk lévő költségvetésnek alapjául szolgáló létszám abból az ujonczjutalékból, a mely törvényhozásunk által meg van állapítva, vagyis a rendes ujonczjutalékból kikerül. Vizsgálva már most, t. országos bizottság, azt az irányzatot, a mely a költségvetésben kifejezésre jut, azt hiszem, megállapítható, hogy a főtendentia ebben a költségvetésben a hadsereg alkalmazottjainak helyzetén való javításra irányul. Volt szerencsém már megemlíteni a tisztikar és a hadsereg havidíjasainak fizetésjavitá- sára felvett magasabb tételeket, a melyek szükségessé váltak a megélhetési viszonyok általános megdrágulása következtében s a melyek 5(> immár a hadseregre nézve elkerülhetetlenül szükségessé váltak az által is, hogy a magyar törvényhozás a m. kir. honvédség tisztjeinek fizetését már 1908 október 1-től felemelte és igy ennek megfelelő magasságra fel kellett emelni a hadsereg tisztjeinek fizetéseit is. Ezenkívül találunk a költségvetésben több tételt, mely a rangviszonyok uj szabályozására irányul. Ilyen első sorban a katona-orvosi tisztikar rangviszonyainak szabályozása, melyet főkép az a szempont tett szükségessé, hogy erre a pályára jobban ösztönöztessenek az illetők, mert az utóbbi időben azt a tapasztalatot szereztük, hogy aránylag kevesen vannak, a kik erre a pályára lépni hajlandók, és a kik már ezen a pályán vannak is, rövid szolgálati idő múlva a sokkal jövedelmezőbb és rájuk nézve kényelmesebb magánorvosi gyakorlat által csábítva, a katona-orvosi szolgálatot szívesen elhagyják. (Igaz!* Úgy van!) Ezért kellett megnyitni a magasabb rangfokozatokat a katonaorvosok részére, hogy igy újabb sarjadékot is hívjunk és vonzzunk ebbe a szolgálatba és azokat, a kik benn vannak, hosszabb ideig megtartsuk. (Helyeslés.) Utalok még a katonai állatorvosok rangviszonyainak szabályozására is, mely szolgálat: érdekből szintén szükséges volt azért, hogy minden egyes hadtestparancsnokság területén az állatorvosi ügyek legfőbb vezetését egy magasabb, VII. vagy VIII. rangosztálybeli állatorvos teljesíthesse, de szükséges volt még azért is, mert hiszen az e pályán levőktől magasabb egyetemi képzettséget követelünk meg, méltányos tehát, hogy megadjuk nekik a magasabb rangfokozatokba való előléptetés lehetőségét. Megemlítem még az építészmérnökök és építészeti számfejtők rangfokozatának szabályozását, mely szintén az ezen szakmabeli alkalmazottak magasabb minősítésének és szolgálatuk nagyobb fontosságának következménye. Rá kívánok végre mutatni arra is, hogy nem első alkalommal történik intézkedés, hanem már folytatólagosan az országos bizottság által gyakran hangoztatott azon kívánság kielégítésére, hogy a hadbírói vizsgát letett hivatásos hadbiró-jelöltek a teljes hadnagyi fizetés élvezetébe jussanak. Ezenkívül a hadsereg tisztjeinek szolgálati és megélhetési viszonyait még némely intézkedésekkel javítja a hadügyminister ur a jelen költségvetésben. Ezek között megemlitem az utászcsapatokhoz gyakorlatokra bevonuló gyalogsági, vadász- és lovassági tisztek részére a pótdijak rendszeresítését, a lovassági századparancsnokok részére egy saját ló helyett kincstári lónak rendszeresítését, a mely intézkedések szintén a szolgálati és megélhetési viszonyok könnyítését czélozzák. Tovább megy a hadügyminister ur a jelen
