A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1908 - hiteles kiadás (Bécs, 1908)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
ív. Clés. 57 költségvetés elkészítése alkalmával az altisztekről való gondoskodásban is. Emlékeztetem a t. országos bizottságot arra, hogy már 1907-ben egy altiszti segély-alap létesítéséhez hozzájárult a hadügyministerium és azóta ezen hozzájárulások állandóan fenn vannak tartva. Az előző években tudvalevőleg az altisztek szolgálati jutalomdijainak felemeléséről és a végkielégítés rendszeresítéséről is történt gondoskodás, a mire szükség volt, hogy egyrészt minél nagyobb számban tudjunk tovább szolgáló altiszteket megnyerni a hadsereg részére, másrészt túlságosan hosszú szolgálati időre őket a hadseregnél ne tartsuk vissza, hanem módot nyújtsunk nekik arra, hogy bizonyos számú szolgálati év után a polgári életbe, illetőleg a nyugállományba lépjenek át. Kezdeményezi továbbá a hadügyminister ur e költségvetésben az első osztályú altiszti házasságok szaporítását, a mire valóban szükség is volt, mert túlságosan nagy azon altisztek száma, a kik szívesen szolgáltak volna hosszabb ideig a hadseregben, de a kikre nézve elviselhetetlenné vagy nagyon nehézzé tette a szolgálatot az, hogy az elsőosztályu házassággal járó természetbeni lakást nem kapták meg. Eddig, a mint méltóztatnak tudni, az összes tényleges állományú altiszteknek csupán tiz százaléka kapott lakást. A hadügyminister ur a másodosztályú házasságokat, a melyek nem járnak lakás élvezetével, fokozatosan teljesen megszüntetni óhajtja. Végre jelentékeny és semmiképen sem kicsinyelhető javitás történik e költségvetésben a legénység helyzetén a jobb, táplálóbb, kielégítőbb reggelire előirányzott összeggel, továbbá azon összeggel, a mely felmenti a legénységet az apróbb kezelési czikkek beszerzése alól, a melyeket eddig saját pénzén kellett beszereznie s olykor bizony előforduló visszaélések követ1 keztében elég drágán, holott a kincstár pénzéből ezek nagyobb mennyiségben, jobb minőségben és olcsóbban lesznek beszerezhetők. Ezeken kívül bejelenti a hadügyminister ur a mostani költségvetés előterjesztésénél azokat a javításokat is, a melyek a legénység helyzetén 1910-ben fognak történni s a melyek közül a legjelentékenyebb a fehérnemütisztitás költségeinek elvállalása. Ez egy-egy legényre nézve éven- kint 10 korona 40 fillért tesz, a mely összeget a legény eddig a sajátjából volt kénytelen kiadni. Ezeket tekintetbe véve, teljesen jogosulatlannak kell jeleznem minden oly törekvést, a mely a legénység zsoldjának felemelésére vagy ebben az irányban még további áldozatok meghozatalára irányul. Bocsánatot kérek, ha untatom a t. bizottságot ezzel (Halljuk! Halljuk!), de azt hiszem, nem érdektelen és épen a mai viszonyok közt A közöáügyek tárgyalásara kiküldött országos bizottsá; actualis fontossággal bir, ha összehasonlítani bátorkodom azokat az összegeket, a melyek hat évvel ezelőtt és a melyek azóta a legénységre fordittattak, hozzászámítva azt is, a mi 1909-ben és 1910-ben fog bekövetkezni. (Halljuk!) Az 1902-iki költségvetésben a legénység zsoldjára 43'80 K. fordittatott, kenyérre 4718 K., közétkezésre 111 K. Összesen tehát került egy- egy legény 201'98 koronába. Az 1908. évi költségvetésben a zsold tétele nem változott ; a kenyér tétele csekélylyel változott a nyerstermények áremelkedése* következtében, a közétkezés pedig nemcsak a nyerstermények áremelkedése következtében, hanem a jobb ellátás — nevezetesen a meleg vacsora nyújtása — következtében is emelkedett 15650 K-ra, úgy hogy az 1908. évben egy-egy legény már 248'96 K-ba kerül, az emelkedés tehát 46-98 K. Az 1909. évi költségelőirányzatban a zsold és a kenyér változatlanul marad, a közétkezési tétel a jobb reggeli következtében emelkedik 17T66 fillérre; hozzájön a kézi szerek beszerzésére és pótlására szolgáló 3 korona és hozzáveszem mindjárt az 1910. évre a fehérnemű- tisztításra előirányzandó 10'4 koronát. így ahhoz az eredményhez jutunk, hogy 1910-ben már 277'02 K-ba kerül egy-egy iegény; az emelkedés tehát 1902-höz képest fejenkint 75 04 K. Azt hiszem, hogy ez oly emelkedés, a melynek további fokozására semmi szükség nincs, különösen tekintetbe véve, hogy a legénység helyzete semmiképen össze nem hasonlítható a tisztikar helyzetével, mert a legénységnek a hadseregben való szolgálata nem kenyérkereseti, nem életpálya, mint a tisztikarnál, hanem a legénység törvény által rárótt kötelességet teljesít s ennek következtében a legénységnek nem lehet és nincs is egyébhez igénye, mint teljesen jó, egészséges, kielégítő ellátáshoz. (Helyeslés.) A felsoroltakon kivül lényeges emelkedések, a mint mondottam, a költségvetésben nem találhatók ; különösen nem található ebben a költségvetésben semmiféle olyan kezdeményezés, a mely a hadsereg extensiv fejlesztését jelentené. Bár ezt a tényt politikailag megelégedéssel kell fogadnom, mert megfelel a jelenlegi politikai helyzet alapját képező megállapodásoknak, a hadsereg szempontjából kétségtelenül sajnálattal veszem azt, mert hiszen senki, a ki tárgyilagosan és igazságosan akarja megitélni a hadsereg helyzetét, nem zárkózhatik el az elől, hogy a hadseregnek bizonyos tekintetben extensiv fejlesztésre okvetlenül szükség van. Ezt azonban a jelenlegi politikai helyzet és különösen a magyar politikai többség állásfoglalása lehetetlenné teszi. Mikor erről a kérdésről szólok, nem mulaszthatom el, hogy szembe ne szálljak azokkal g naplója. ®
