A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1908 - hiteles kiadás (Bécs, 1908)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IV. ULKS. A közvélemény ezt a szerbellenes hajszát a bosnyák kormánynyal és a katonai körökkel hozza összefüggésbe és azt tartja, hogy a bíróságok is azért járnak el igy, mert a dolgot erről az oldalról erőszakolják. Ebben még Steeb nyugalmazott FZM. Pisacic Mirko úrral való beszélgetése is megerősíti, mely nem dementáltatott és a katonai »Ehrenrath« által sem világíttatott meg. Bátor vagyok megkérdezni, van-e nagyméltóságodnak tudomása mindezekről ? Ha igen, mit tart róluk ? Ha pedig nem, követelni fogja-e. hogy róluk informálják. Budapest, 1908 október 22. Ljuba Babié. Elnök : Tulajdonképen előbb kellett volna benyújtani az interpellátiót és azután felolvasni. Én azonban előbb olvastattam fel, hogy a bizottsági tag urak tudják, miről van szó. Most kérem Babics-Gyalszky Lyúba urat, méltóztassék interpellátióját előterjeszteni. Babics-Gyalszky Lyúba (horvátul beszél). Elnök : Hoffmann Hugó altábornagy ur kíván szólni. Hoffmann Hugó altábornagy, osztályfőnök: A hadügyminister ur megbízásából a t. országos bizottság engedelmével azonnal megadom a választ. A mi az első kérdést illeti, hogy van-e tudomása a hadvezetőségnek mindezen ügyekről, a melyek itt a szerb mozgalom neve alatt előhozatnak, természetesen azt kell felelnem, hogy igen, mert a hadügyi kormány igenis nagy figyelemmel kiséri az összes sajtó- és hírlapirodalmat és kötelességszerüen tájékozódik mindenről, bármi történik politikai tekintetben. De már azután arra, hogy a hírlapok összefüggésbe hozzák-e a katonai hatóságokat ezekkel az ügyekkel, vagy nem, semmiféle befolyásunk nincs, mert nincs módunkban utána járni, hogy mit tetszik az egyes hírlapíróknak Írni. A mi a dolog lényegét illeti, erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy az egész délvidéki mozgalom bűnügyi következményeket von maga után, a melyekre a katonai hatóságok semmiféle módon sem gyakorolnak befolyást, de nincs is módjában, sőt még akaratában sem a hadügyi vezetőségnek ezekre befolyást gyakorolni. A mi tehát az interpellatiónak ezen részét illeti, igen kérem a t. bizottsági tag urat, méltóztassék az illetékes fórumhoz : a magyar képviselőházhoz vagy pedig a magyar kormányhoz fordulni. (Helyeslés.) A mi a katonai hatóságoknak ezen mozgalomban való részvételét vagy ezen mozgalomba való befolyását illeti, ezt, a mennyiben az interpellatio hivatalos ténykedésre vonatkozik, a leghatározottabban tagadom, mert semmiféle irat vagy jelentés nem érkezett a hadügyministerhez, hogy bárminemű katonai hatóság beavatkozott volna ezekbe az ügyekbe, de még a boszniai 15. hadtest részéről sem, a melynek tudomás szerint kétféle hatásköre van: politikai és katonai. A mi azonban azt illeti, hogy esetleg tisztek magánúton, levelezés utján akármilyenféle módon be volnának vonva ezen ügyekbe, erről semmiféle tudomása nincs a hadügyministernek, mert a tisztek magánténykedését nem lehet előzetes ellenőrzés tárgyává tenni. Ha tényleg áll az, hogy Horner százados facsimile által bebizo- nyithatólag ezen ügyekbe befolyt, igen kérném a t. bizottsági tag urat, méltóztassék positiv adatokkal hozzánk jönni és biztosíthatom, hogy teljes pártatlansággal és teljes igazságossággal fog az ügy megvizsgáltatni, és a mennyiben ez a tiszt túllépte volna hatáskörét, a szabályok értelmében fogunk vele szemben eljárni. Steeb táborszernagy urnák ténykedéséről semmiféle módon nem nyilatkozhatom, mert ő nyugdijállományban lévén, katonai hatóság alá nem tartozik és vájjon ő dementálja-e a reá vonatkozó híreket vagy nem, az szintén a hadügyminister hatáskörén kívül esik. Kérem úgy a t. bizottságot, mint a t. bizottsági tag urat, méltóztassék a választ tudomásul venni. (Elénk helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a választ tudomásul venni? (Igen!) A válasz tudomásul vétetik. Áttérünk a napirendre. Napirenden van a hadügyi albizottság jelentésének tárgyalása a hadsereg 1909. évi előirányzata tárgyában. Úgy hiszem, a jelentést felolvasottnak tekinthetjük. Az első szó az előadó urat illeti. Okolicsányi László előadó : T. országos bizottság ! Mikor a hadügyi albizottság megbízásából a hadsereg 1909. évi költségvetését van szerencsém ismertetni és a t. bizottságnak elfogadásra ajánlani, nem akarom a t. bizottságot a számoknak hosszú felsorolásával untatni, egyedül arra fogok szorítkozni, hogy azon eltérésekre mutassak reá, melyeket ezen költségvetés az .előző évi, az 1908-iki költségvetéshez képest tartalmaz. Ezekre annál is inkább reá kell mutatnom, mert a politikai helyzetnél fogva vizsgálnunk kell azt, vájjon a költségvetés megmarad-e azon határok között, a melyekhez a jelenlegi magyar országgyűlési többség azt a kötelezettségét kötötte, hogy a folyó szükségletek fedezésére kívánt költségeket meg fogja szavazni. Az elénk terjesztett költségvetés az 1908. évihez képest a rendes és rendkívüli szükségleteknél 15,044.763 K többletet mutat, vagyis ennyivel emelkedik a szükséglet. A rendes szükségletek az előző évihez képest 16,056.762 K-val emelkednek, ellenben a rendkívüli szükségletek 1,011.999 K-val kevesebbet tesznek, mint az előző évben. A hadsereg saját bevételei pedig az 1909. évben, különösen a tiszti fizetések felemelése 55
