A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1908 - hiteles kiadás (Bécs, 1908)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

II. ULKS. folyamán érintették keleti diplomácziánkat. Nagy Ferencz t. bizottsági tag ur kissé keményen szólott diplomácziánkról azért, mert az uj ala­kulásról nem volt értesülve. Hát a mennyiben áll, hogy nem volt értesülve, igen jó társaság­ban volt, mert a többi államok diplomácziája sem volt arról értesülve. És ha nemzetközi bíró­ság kijelentené, hogy a mi diplomácziánk nem vált be, ugyanezt az Ítéletet a többi államok diplomácziájára is ki kellene mondania. De különben az sem áll, hogy tökéletesen ignorál- ták volna a helyzetet. A mozgalomról jó idő óta kaptunk jelentéseket, mert hiszen az ujtörök mozgalom nem uj. Hogy azonban mikor és mi módon fog ez a mozgalom kitörni, azt csak a szereplők tudták. Nevezhetnék egy elsőrangú és rendű török államférfiut, a ki három nappal az alkotmány kihirdetése előtt, három nappal a bukása előtt azt a bizalmas kijelentést tette egy konstanti­nápolyi diplomatának, hogy sohasem érezte magát oly erősen székében, mint akkor. És ez avatott és nagyon jeles ember volt. Ismétlem, nem tudhattuk, hogy mikor fog kitörni a moz­galom, de különben sem tudom, hogyan irányít­hattuk volna politikánkat másképen akkor is, ha azt tudtuk volna. Úgy is csak a fennálló tényezőkkel kellett volna érintkeznünk és tár­gyalnunk. Ezzel befejeztem mindazt, a mit mondani akartam. (Élénk helyeslés.) Zboray Miklós jegyző : Tuskán Gergely ! Tuskán Gergely (horvátul beszél). Elnök : Úgy értesülök, hogy a bizottsági tag ur az államjogi kérdést tárgyalja. Figyelmezte­tem, hogy ez nem tartozik a delegatio compe- tentiájába. Tuskán Gergely (folytatja beszédét). Elnök : Újból arra figyelmeztetnek, hogy a bizottsági tag ur oly kérdéseket taglal, amelyek épenséggel nem tartoznak a delegatio hatás­körébe. Kérem, tessék ezt figyelembe venni, mert különben kénytelen leszek megkérdezni a delegatiót, vájjon megengedi-e, hogy a bizott­sági tag ur folytassa beszédét. Tuskán Gergely (folytatja beszédét). Elnök : A t. bizottsági tag ur most a hor- vát kérdést méltóztatik szőnyegre hozni. Nagyon sajnálom, hanem kénytelen vagyok kérdezni a bizottságot, vájjon megengedi-e, hogy a bizott­sági tag ur folytassa beszédét. (Zaj.) Méltóz­tatik helyben hagyni, hogy a bizottsági tag ur folytassa beszédét, igen vagy nem? (Felkiáltá­sok : Nem! Nem!) Úgy értem, hogy nem ; akkor kénytelen vagyok a bizottsági tag úrtól meg­vonni a szót. (Helyeslés.) Zboray Miklós jegyző: Medakovics Bogdán ! Tuskán Gergely (horvátul beszél). Nagy Ferencz: T. bizottsági tagtárs ur azzal vádol, hogy én vagyok az oka annak, hogy tőle megvonták a szót. En annyiban vagyok az oka,^ a mennyiben az elnök úrral közöltem, hogy a képviselő ur a horvát kérdést kívánja itten tárgyalni, bele is fogott annak tárgyalásába és a külügyministernek szemrehányást tett arra nézve, hogy a horvát kérdést nem vonja bele a delegatió tárgyalási körébe. Engedelmet kérek, én azt hiszem, hogy . . . (Folytonos zaj.) Én egyebet nem tettem, mint egyszerűen közöltem ezt, ez a tényeknek megfelel, hivat­kozom tagtársaimra. (Zaj.) Tuskán Gergely (horvátul közbeszól). Elnök: Az előbbi években a horvát kép­viselő urak rendesen az ülés előtt beadták ne­kem vagy elnöktársamnak magyar szövegben tartandó beszédeiket. Akkor az elnök meg­ítélhette azt, hogy a szónok miről beszél. Most arra vagyok utalva, hogy az egyik vagy másik oldalon megmondják nekem, körülbelül miről van szó. Hogyha méltóztatnak élni azzal a jog­gal, hogy horvátul beszélnek, noha nagyon keve­sen értik itt ezt a nyelvet, méltóztassék azt is helybenhagyni, hogy oly tolmácsok által infor- máltassam magamat, a kik engem tájékoztatnak arról, hogy miről beszél a szónok. (Helyeslés. Zaj.) Nagy Ferencz : Miután a képviselő ur a horvát-kérdést akarta szőnyegre hozni, ez ele­gendő volt arra, hogy a szó tőle megvonassék. Tomicsics György: Ha 10 perczig hagyták volna beszélni, befejezte volna skandalum nél­kül ! Magyarul nem tud, horvátul pedig joga van beszélni. Elnök: Ki következik? Zboray Miklós jegyző : Medakovics Bogdán ! Medakovics Bogdán (horvátul beszél). Elnök : Engedelmet kérek, az igen t. szónok ur arról szól, hogy a bán nem volt informálva arról, hogy Bosznia és Herczegovinára vonat­kozólag mik a tervek. Ez valóban nem tartozik a bizottság elé. Medakovics Bogdán (folytatja és befejezi beszédét). Zboray Miklós jegyző: Szász Zsombor! Szász Zsombor: T. orsz. bizottság! Végte­lenül sajnálom, hogy egy dissonans hangot kell belevegyitenem ebbe a vitába, a mely oly simán folyt le, mert legnagyobb sajnálatomra a külpolitikai eseményekkel szemben, a mely külö­nösen Bosznia annexiójában culminál, egyál­talában nem tudok az elragadtatásnak arra a fokára és nívójára emelkedni, a melyet az igen t. bizottságnak előttem szóló tagjai kifejeztek. Megvallom őszintén, hogy Bosznia annexió- ját különösen a mostani körülmények között igen szerencsétlen gondolatnak tartom. Azt hi­szem. hogy annak a politikának,amely 1878-ban Boszniának occupatiójában csúcsosodott ki, és a melyet abban az időben annak a pártnak, a melyhez tartozni szerencsém van, minden tagja feltétlenül és minden körülmények kö­zött perhorrescált, mondom, ennek a politiká­it*

Next

/
Oldalképek
Tartalom