A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1907 - hiteles kiadás (Bécs, 1907)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
110 X. ÜLÉS. úrhoz, hanem a magyar kormányhoz szíveskedjenek fordulni. (Helyeslés.) A mit a mezőgazdákra vonatkozólag méltóz- tatott a bizottsági tag urnák felemhteni, erre nézve méltóztassék tudomásul venni, hogy a mezőgazdákat illetőleg a következő intézkedés ment ki erre az évre : »Mezőgazdák és mezőgazdasággal foglalkozó egyének — kivévén azokat, kiket az őszi nagy gyakorlatokhoz be kell hivni — csak oly időben hivandók be fegyvergyakorlatra, midőn a vetés és aratásra való tekintettel legkönnyebben nélkülözhetők. A tényleges állomány kiegészítésére aratás idejében csak oly fegyvergyakorlatra kötelezett tartalékosokat és póttartalékosokat szabad behívni, kik nem a gazdasági mezei munkások közé tartoznak.« Ez tehát orvosolva van. Az pedig már 1906-ban el lett rendelve, hogy a végleges szabadságolás és minden fegyvergyakorlat felhasználandó arra, hogy a tartalékosok polgári foglalkozása megállapittassék, és a bemondások alapján a nyilvántartási füzetek helyesb- bittessenek. Katonai részről e tekintetben nem lehet többet tenni. Hogy a sorozó-bizottságok katonai elnökeitől megvonjuk a jogot, hogy saját felelősségükre egyes embereket besorozzanak, ezt nem lehet megtenni, mert e rendszabályt a gyakorlati élet tapasztalatai tették szükségessé. Figyelmeztetem csak a sorozások idején némely vidéken hirtelen fellépő fül-gyulladásokra, a melyek csak addig tartanak, a meddig a sorozás. A trachoma is a legnagyobb mértékben lesz kihasználva minden sorozás idejében. Mondhatnék más dolgokat is, de jobb szeretem, ha nem jönnek nyilvánosságra. Lehetetlen, hogy a hadügyi vezetőség kiadja kezéből az ellenőrzésnek azt a módját, a melyet neki a törvény nyújt. És miért ne vegyen be az elnök- mesterembereket, kik a katonaságnál sem dolgoznak egyebet, mint polgári életükben? Az orvoslás a jogtalan besorozás ellen megtalálható a vegyes felülvizsgáló-bizottságoknál. De ha még ez is kevés, nincs semmi kifogás az ellen, hogy az uj védtörtény megújítása alkalmával felvétessék egy passus, hogy a ki az elnök által saját felelősségére állíttatott be, az okvetlenül vegyes felül- vizsgáló-bizottság elé kerüljön. Ebben a tekintetben semmi nehézség nincs. Áttérek most a becsületügyi eljárásra. A becsületügyi szabály reformja munkában van ; mi is érezzük, hogy az sürgős. Tervbe van véve a védőintézmény érvényesülése a vizsgálat korábbi stádiumában, mint eddig történt és a nyugdíjigény biztosítása a tényleges állományból elbocsátottak számára, ha a megfelelő munkaképesség hiányzik. Tovább menni tiltja az ellátásról szóló magyar és osztrák törvényczikk. De már most is részesülnek kegydijban ily elbocsátott tisztek, kik keresetképtelenekké válnak. Hogy a becsületügyi eljárás neve meg legyen változtatva, megfontolás tárgyát fogja képezni. Fel méltóztatott hozni, hogy sérelmes a tartalékos hadapródokra, hogy ha nem részesülnek előléptetésben, azon kifejezés használtatik : »tisztté való kinevezésre nem méltó«. A szabály úgyis azt rendeli el, hogy a következő hivatalos kifejezés használtassék : »az előléptetési szabály első melléklete feltételeinek megfelel, vagy meg nem felel«, a mi senkire nézve nem lealacsonyító. Igaz, régi szokásból néha a jelentésekben és rendeletekben használtatott azon felpanaszlott kifejezés, a miért is a hadügyminister ur pár héttel ezelőtt annak használatát eltiltotta. (Helyeslés.) A mi Zichy Miklós gróf bizottsági tag urnák az iskolákra vonatkozó megjegyzéseit és javaslatát illeti, erre nézve úgy hiszem, az előadó ur fogja megadni a felvilágosítást. A hadügyminister ur véleménye, hogy kár volna, hogy épen a magyar bizottság bolygassa meg a katonai tan- és nevelő-intézetek kérdését az alárendeltség tekintetében, mert a mely pillanatban ezek a hadügyi kormány vezetése alól kikerülnek,' úgy Magyar- országon, mint Ausztriában bizonyos autonom jogok lépnének életbe, a minek következményeire itt csak röviden utalok. Az árvaház, a soproni és hernalsi leánynöveldék nagyobbára alapítványokból fentartott intézetek, régi, bevált szervezettel, az árvaházban 30, a soproni intézetben 41, a her- nalsiban 30% magyar honos tanulóval a közös hadsereg és honvédtisztek árvái számára. Hogy czélszerü volna-e ennek a már bevált és sok szegény árvának otthont adó intézet szervezetének megbontása, s hogy ezt, mint nemzeti vívmányt lehetne-e a nyilvánosság előtt feltüntetni, azt kétségbe merem vonni. Chorin bizottsági tag ur kifejtette, hogy Magyarország Ausztriával szemben hat év lefolyása alatt az ipari szállítások terén 70 millióval károsodott. Ez iránt nem kételkedem, ez tényleg kitűnik a kimutatásokból. De méltóztassék figyelembe venni, hogy adatai régmúlt időkre vonatkoznak és évról-évre fel lettek panaszolva. És épen, mert ily visszásságok mutatkoztak, jöttek létre a két kormány közreműködésével az 1906. évi megállapodások. Ezeket a megállapodásokat a hadügyminister ur becsületesen megtartja. Az eredmény azonban csak az 1907. évi zárszámadásoknál mutatkozhatik. Mellesleg jegyzem meg, hogy más helyen meg azt állították, hogy Ausztria károsodik évente 53 millió koronával a gazdasági beszerzések terén. Bakonyi Samu: Ismerjük ezt a számítást! Hoffmann Hugó altábornagy, osztályfőnök: Hogy melyik számítás a helyes, azt én természetesen nem akarom eldönteni. De valaminek hibásnak kell lenni, mihelyt kétféle magyarázatot enged meg, csakhogy ezt a hibát eltüntetni nem a hadügyminister dolga. Több bizottsági tag ur panaszára, hogy kevés, alig 25% a magyar tisztek száma, csak azt jegyezhetem meg, hogy a magyar tisztek szaporítására czélzó intézkedések csak 1907-ben
