A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1907 - hiteles kiadás (Bécs, 1907)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
X. ULES. 109 A másik, sok szónok ur által hangoztatott kérdés, a véderőtörvény reformjának sürgőssége. (Halljuk! Halljuk!) Igenis uraim, sürgős kérdés ez. Á véderő szempontjából sürgős azért, mert megállás hosszú ideig semmiféle intézménynél sem létezik. Fejlődés vagy visszafejlődés : ez állhat be, mert állunk hat év óta. A hadsereg, munkakedvével és kötelességérzetével még állja a helyét, de félve néz azon pillanat felé, midőn a visszafejlődés lejtőjére kell jutnia. Az állampolgárok, a nemzetgazdászat szempontjából azonban még sürgősebb a védtörvény reformja. (Halljuk ! Halljuk !) Elavult védtörvényünk három nagy sérelemmel jár a polgárra. Az első az, hogy mi vagyunk az egyetlen szárazföldi nagyhatalom, melynek papiroson van meg az általános véd- kötelezettsége. Nem a legalkalmasabb elemeket, nem azokat álhtjuk mi be katonáknak, a kik otthon legkönnyebben nélkülözhetők. Fájó sziwel kell sokszor a legméltányosabb kedvezményt megtagadnunk, mert nincs egy emberünk sem pótlásra, mig sokan, a kiket kevésbbé sújtana a katonai szolgálat, mosolyogva állanak félre, mert — mondjuk »szerencsésebbek« voltak a sorsszám húzásánál. (Úgy van!) A második, hogy teljesen kiképzett emberekből álló szűk kereteinket háborúban kénytelenek vagyunk kiképzetten póttartalékosokkal kitölteni, mert — ne ámitsuk magunkat — nincs kiképzett emberünk a háború kezdetén okvetetlenül beálló fogyatékok pótlására. Ámde ez nem lelkiismeretlenség, hanem kényszer a mai fegyverzettel, a háború mai követelményeivel szemben, a hol nem használ semmi erkölcsi erő, semmi lelkesedés, ha valaki nem tud katonai képzettségre támaszkodni. Hisz nézzék csak az afrikai harczokat. Van ott a benszülöttben halálmegvetés, vallási rajongás, lelkesedés és nem tud sokszor túlnyomó erejével sem megküzdeni a kis számú, de jól kiképzett európaiakkal, a kiket bizony nem visz oda lelkesedés. (Úgy van!) Végre a harmadik sérelem, hogy a hadügyi vezetőség beálló veszély esetén kénytelen a törvényadta jogaival utolsó végletig élni és a legidősebb kiképzett korosztályokat is mindjárt a háború elején igénybe venni. És hogy mit jelent az a nemzetre nézve, ha sikra kell szállnia az idősebb embernek is, ki koránál fogva már nagyobb család feje, azt nem akarom fejtegetni. (Halljuk ! Halljuk !) Ámde, mert annyian sürgették az urak közül a védtörvény megújításának szükségét, volt a hadügyminister ur kénytelen ezeket általam elmondatni, mert ó többet nem tehet, mint hogy helyesen gazdálkodik azon eszközökkel, melyeket önök adnak kezébe, ö nem törvényhozási tényező, a többi a kormány és a törvényhozó testület dolga. (Úgy van!) Áttérek most már az egyes urak által felhozott kívánságokra, a mennyiben azok az eddig elmondottak által nincsenek elintézve. (Halljuk ! Halljuk !) Szabó István bizottsági tag ur azt kérdi, hogy miért nem küldünk műszaki személyzetet külföldi tanulmányokra ? Erre az a válaszunk, hogy igenis mi kiküldünk rendszeresen, csakhogy érthető okokból ezt nem igen hangoztatjuk. Krupp gyáraitól kezdve minden specialis intézetet ismernek műszaki tisztjeink. 1907-ben a Zeppelinféle kísérleteknél, Milanóban automobil- tanulmányra, Németország nagy optikai intézeteiben, Svájcz lőporgyáraiban s másutt is jártak műszaki tisztjeink és tisztviselőink. Megnyugvással mondhatom, hogy a külföld is küld. hasonló számban tiszteket hozzánk és hogy különösen katonai automobilügyünk, hadseregünk lőiskolája, lovagló tanárképzőink és katonai tanintézeteink sűrűn látogattatnak a külföldiek által. (Helyeslés.) Hogy térképfelvételeinket tiz évenként megújítsuk : e kívánság is kifejezésre jutott. így azonban, t. országos bizottság, ez lehetetlen. (Halljuk ! Halljuk!) A térképelés előkészítő munkálatai, mint a csillagászati munkák, a háromszögelés és a szintezési munkák állandóan folyamatban vannak, hogy minél sűrűbben feldolgozott hálózatot kapjunk a tulajdonképeni terepfelvételi munkák számára. Az utolsó terepfelvételünk 1866-tól 1892-ig tartott. Ekkor készültek mostani térképeink. 1896 óta folyik az uj felvétel javított szerszámokkal, a photogrammetria és stereophotogrammetria segélyével. Jelenleg három térképelő osztály működik 25 térképeiével, körülbelül 100 kilométer-négyzet munkával fejenként. Ezen ütemben épen száz évig tartana a monarchia felvétele, minélfogva belátható időben sokkal több költséget kell majd e czélra kérni. Hogy azonban térképeink el ne avuljanak, két osztály tisztán javítási felvételekkel dolgozik, a mi által módunkban van a területeken beállott változásokat folyton nyilvántartani. (Helyeslés.) A térképeken az uj előállítás mérvében a helységnevek a magyar szent korona összes országaira nézve a magyar királyi belügyminister ur jóváhagyása mellett az országos statisztikai hivatal által kiadott helységnévtár szerint alkalmaztatnak. (Helyeslés.) Miután azonban háborúban a térkép- szerinti eligazodás a fődolog, a helységnévtárban kitett név mellett tehát még a lakosság állal használt elnevezések zárjelben vannak a térképeken kitüntetve. (Helyeslés.) Természetes, hogy nem lehet egyszerre a helységnevek kedvéért az összes régi felvételeket eldobni. Meltoztassanak ennélfcgva türelemmel lenni, mig az uj előállítás mérvében meg fognak a nevek ujulni. ( Helyeslés.) Itt elintézem mindjárt Babies Lyúba bizottsági tag ur kérdését is. (Halljuk ! Halljuk !) Horvátországra nézve ugyanezen elv áll. Alkalmazzuk a magyar szent korona országaira vonatkozó helységnévtárt, (Helyeslés.) mert a hadügyminister a véderő nűnden ügyében, Horvátországot illetőleg is, csak a magyar kormánynyal érintkez- hetik. (Helyeslés.) És lia ennek utasításai a lárvátokra nézve sérelmesek : ne a hadügyminister
