A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1907 - hiteles kiadás (Bécs, 1907)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
Közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság. X. ÜLÉS. Bécsben, 1908. évi február hó 13-án, csütörtökön, Barabás Béla, utóbb Zichy Tivadar gróf elnöklete alatt. Tárgyai : A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — A hadügyi albizottság jelentésének részletes tárgyalása. — Napirend. A közös minister iumok részéről jelen vannak : Aehrenthal Alajos báró, Schönaich Ferencz ministerek, Montecuccoli Rezső gróf, a tengerészeti osztálg főnöke, Esterházg Pál gróf osztálgfőnök, dr. Tallián Dénes báró udv. és min. tanácsos, Szapárg Tibor gróf osztálytanácsos, Hoffmann Hugó altáibornagy, osztályfőnök, Lucich Károly sorhajóhadnagy, dr. Szalag László min. tanácsos és Kostyál Zsigmond udv. tanácsos. A magyar kormány részéről jelen vannak : Wekerle Sándor, Jekelfalussy Lajos és Zichy Aladár gróf ministerek. (Az ülés délelőtt 10 órakor kezdődik.) Elnök : Méltóztassanak lielyöket elfoglalni. Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Zboray Miklós, a szólni kivánók neveinek jegyzésére pedig Semsey László gróf jegyző urat kérem fel. Méltóztassanak a tegnapi ülés jegyzőkönyvét hitelesítés czéljából meghallgatni. Zboray Miklós jegyző' (olvassa az 1908. évi február hó 12-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: V an-e valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, akkor azt hitelesítettnek jelentem ki. Következik a napirend, vagyis a hadügyi albizottság jelentésének folytatólagos tárgyalása. Elsősorban a közös hadügyminister nevében, mint annak megbízottja Hoffmann Hugó altábornagy ur kért szót. E szerint a szó őt illeti. (Halljuk! Halljuk!) Hoffmann Hugó altábornagy, osztályfőnök : T. országos bizottság ! (Halljuk ! Halljuk !) Az általános vita során felhozott kérdésekre és megjegyzésekre, a mennyiben ezek katonai természetűek, a hadügyminister ur nevében bátorkodom a következő válaszokat és felvilágosításokat megadni. (Halljuk ! Halljuk !) Vörös fonálként húzódik az elhangzott beszédeken át a tiszti fizetések rendezésének kérdése, sőt még vád is érte a hadügyminister urat azért, hogy miért is hozta ezt a kérdést a magyar és azután az osztrák hadügyi albizottság elé is ? (Halljuk ! Halljuk !) Teljesen tisztában van a hadügyminister ur jogaival és igy tudja, hogy a két kormány hozzájárulása nélkül költségvetési előterjesztést nem terjeszthet a delegatiók elé. (Helyeslés.) Nem is tette ezt, mert nem sikerült egyik kormánynyal sem oly megállapodásra jutnia, mely a méltányos igényeket kielégíthette volna. De mint közösügyi minister nemcsak jogosultan, de mint a tiszti és tisztviselői kar képviselője, kötelességszerüen is a kérdést, melyet a közvélemény, mint az utolsó hónapok sajtópolemiájából látszik, már túlérettnek is mutatott, a két delegatio, mint a közösügyekért járó költségek hivatott fóruma elé kellett neki általánosságban hoznia. Hogy mily állást foglaljanak el a delegatiók, azt a hadügyminister ur — és ezt megczáfoltatás veszélye nélkül mondhatom — egy szóval sem befolyásolta. A mennyire örömmel és hálával fogadta volna a hadsereg nevében, a melynek legkisebb része sincs a hátráltató körülményekben, a végleges megoldást, annyira — habár nem megnyugvással a hadsereg hangulata miatt — meg kell hajolnia azon megoldás előtt is, a melyet a t. országos bizottság választani jónak látott.
