A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XiX. ULKS. sággá emelese is ; mégis nagymérvű, majdnem hálátlanságszámba menő bizalmatlansággal viseltetnek e kettős monarchia külpolitikája iránt. Az eddigi hibákat meg kell corrigálni, a mi nem is oly nehéz feladat, ha Magyarország és a magyar nemzet irányában úgy Törökországgal már régebb idő óta meglevő, mint a balkan népeknél legalább is az újabb időben nagy mérvben mutatkozó rokonszenv és barátságos érzületek felhasználásával nemcsak a czélok a most kifejtett magyar felfogással egyezőleg tűzetnek ki, hanem az alkalmazandó eszközök és módozatok és eljárás is ennek megfelelően választatnak meg. Azért mindenekelőtt el kell hárítanunk minden kételyt és annak a gyanúnak még az árnyékát is, mintha mi keleten hódítani kívánnánk. Azt a meggyőződést kell keltenünk a balkán népekben, hogy nemcsak Magyarország és a magyar nemzet, hanem egyáltalán a kettős monarchia és annak külpolitikája sem vezéreltetik hódítási vágytól és nem akara Balkán-államok és népek szabad és független fejlődése elé akadályokat gördíteni. Azért szívesen hozzájárulok azon helyesléshez, a melynek az albizottság jelentése kifejezést ad, hogy a külügyminister ur elődjének eljárásától lényegesen eltérőleg, különös melegséggel emlékezik meg Bulgáriáról és tartózkodik az olyan sértő kifejezésektől, a milyeneket elődje Szerbiával szemben alkalmazott, sőt törekszik Szerbia és a kettős monarchia között úgy politikai, mint gazdasági téren egy jobb, barátságosabb viszony létesítését egyengetni és előkészíteni. A mi csak dicsérendő törekvés, és azért a legkevésbbé sem zárja ki azt, hogy a kereskedelmi szerződés megkötésénél gazdasági érdekeink megvédésében a szükséges erélvt kifejtse. És itt a t, külügyminister ur figyelmét fel akarom hívni különösen azon körülményre, hogy miután a Szerbiának nyújtandó és nyújtható kedvezmények főleg a magyar nyerstermények s a magyar mezőgazdasági érdekek rovására esnek ki, viszont a concessiók túlnyomó része, a mit Szerbiától nyerhetünk, az osztrák ipar javára szolgál, tartsa kötelességének, a mint mind a két állam közös szervének és képviselőjének hivatásából folyik, nemcsak Ausztria, hanem Magyarország érdekeit is egyaránt érvényre juttatni. Nem szabad tehát oly engedmények terére lépnünk, hogy Magyarország mindkét esetben a rövidebbet huzza ; hogy a Szerbiának adandó concessiók és megfordítva, a Szerbiától nyerhető concessiók is mind csak Magyarország hátrányára és Ausztria előnyére szolgáljanak. Szüksé- ges eg\ középutat követni és Magyarország mező- gazdasági érdekeinek legalább is a legvitálisabb részét megvédeni. Azért nagyon ajánlom és elvárjuk, hogy e részben at. minister ur egész erély- Jyel f°SÍa támogatni Magyarország és a magyar kormány álláspontját, hogy különösen az állategészségügyi conventió Szerbiával meg ne ujit- tassek, mint a mely Magyarország közgazdasági es mezőgazdasági érdekeinek egyik legvitálisabb, U2 legfontosabb ágát, állattenyésztésünket és állatkivitelünket veszélyeztetni lenne alkalmas. Én a t. külügyminister úrról feltételezem, eddigi nyilatkozatai alapján, melyet az albizottságban nagy örömünkre és megnyugvásunkra tett és a melylyel alkotmányos érzületéről adott tanúságot, hogy ő ezeket a szempontokat figyelembe fogja venni és feladata magaslatán fog állani külpolitikai érdekeink megvédése tekintetében. De a mint bőven kifejtettem az albizottságban és itt csak röviden ismétlem, azt is feltételezem róla, hogy helyesen fogja fel közjogi állásának jelentőségét és nem fog, mint egyikmásik elődje tette, magának közjogi állásával ellentétes, őt meg nem illető cancellári minőséget tulajdonítani, hanem megmaradván tisztán kül- ügyministeri hatáskörében, mint a kettős monarchia külügyministere, a mely úgyis elég tekintélyes állás, e feladatát híven fogja betölteni s ennélfogva tartózkodni fog minden irányban a belügyekbe való minden beavatkozástól. Viszont positiv irányban nem fogja elfelejteni, hogy ő két önálló államnak közös szerve, a melyek egymással teljesen egyenjogúak, a mely egyenjogúságot Magyarország részére az 1867 : Xll.-tczikkben lefektetett paritas teljesen biztosit, s hogy ezt minden ténykedésében, minden működésében úgy kifelé, mint befelé mindig ki fogja domborítani és nem bujtatja el Magyarország állami önállóságát Ausztria mögé, mint a hogy mi nem kívánjuk a független és önálló Ausztriát Magyarország mögé elbújtatni. Feltételezem róla, hogy valahányszor bármelyik politikai vagy gazdasági érdek megóvásáról van szó, mind a két állam érdekét egyaránt fogja gondozni s nem fogja Magyarország érdekeit Ausztria érdekeinek alárendelni, a mint mi sem kívánjuk, hogy Ausztriának bármely jogos érdeke áldozatul essék. Mi nem kívánunk és nem követelünk mást, csak az egyenjogúság, a paritas szigorú megtartását, a mihez törvényben biztosított állami souve- rainitásunknál fogva teljes jogunk van. Én bízom abban, hogy a t. minister ur ezen elveket szem előtt fogja tartani működésében, s akkor meg vagyok győződve, hogy politikája sikeres lesz minden irányban. E feltevésben a külügyi költségvetést elfogadom s egyúttal az albizottság javaslatát is elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Zboray Miklós jegyző': Buzáth Ferencz ! Buzáth Ferencz : T. országos bizottság ! Mindenekelőtt sajnálatomat fejezem ki, hogy az igen t. külügyminister ur nincs a magyar nyelvnek birtokában s igy az országos bizottság meg van fosztva attól, hogy a magyar nyelven tegye magát előtte érthetővé. Remélem, hogy [az igen t. minister ur is érzi ezen hiánynak súlyát, azért bízom abban, hogy mindent el fog követni, hogy a magyar nyelvet rövid idő alatt elsajátítsa, mert állását csak akkor lesz képes sikeresen betölteni és a magyar nemzetet méltóan képviselni, ha ennek állami
