A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
mmsnssmsumam llô XVIII. ULFS. Már most a ki tudja, hogy Ausztriában nincsen törvény a müborgyártás ellen, hogy ott szabad bort gyártani, hiszen Triest környékén több ilyen borgyár van, és szabad mindenféle pancsot gyártani, hogyha ezt nem tudjuk ellenőrizni és ennek nem tudunk gátat vetni, hogy ezek a borok hozzánk is beli 'zassanak, az elképzelheti, hogy ezek a borok a mi boraink hitelét is mily rendkívül módon megrontják a külföldön. Én azt hiszem, hogy ez is egy oly praeven- tiv intézkedés volna, ha kimondanók, hogy csupán csak hazai termésű és hazai termelőktől beszerzendő bort legyen szabad a cantinokban árulni. Csakis ily módon volna lehetséges ennek elejét venni. Köztudomású dolog, hogy a can- tinok bérlői szerződést kötnek, ezekben a bérleti szerződésekben lehetne tehát kikötni, hogy a cantinosoknak csakis hazai bort szabad árulniok. Nekünk kötelességünk, hogy a saját fogyasztásunkat itt Magyarországon előmozdítsuk. Ez persze csak azon bérlőkre szólna, a kik a Magyarország területén lévő csapattestek cantin- jaiban árusítanak bort. Erre annyival is inkább szükség van, mert tudjuk, hogy még a tokaj- hegyaljai borok is gyártatnak Ausztriában, a melyek boraink értékét nagyon lerontják és ezáltal Magyarország közgazdaságára igen hátrányosan hatnak. Igaz, hogy mi többet viszünk ki Ausztriába, de Ausztriának szüksége van a mi borainkra, mert Ausztriában nem termelnek any- nyi bort, a mennyire szükségök van. Azért Ausztriába nem fognak olasz bort hevinni, miután tudjuk, hogy most már egy hektoliter után a vám 48 koronára van felemelve. Nem fogják tehát máshonnan hozni szükségletöket, mert nálunk a legjutányosabban kaphatják meg. Ki van zárva tehát, hogy Ausztria pia- czát ezáltal elvesztenők, hogy borainkat Ausztria bojcottálná. Nekik szükségük van borainkra házasitás czéljából, mert az ausztriai bort nem lehet elfogyasztani a nélkül, hogy azt moóri, vagy nem tudom miféle magyar borral össze ne házasítsák. Ez tehát, t. országos bizottság, Magyar- országnak eminens érdeke és nemcsak hogy a bortermelés ellen nem szól az indítványom, hanem igenis, annak érdekében áll, hogy fogyasztásunkat előmozdítsuk és borainknak a hitelét emeljük. Kérem tehát, méltóztassék ezen határozati javaslatomat elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Az előadó ur kíván szólani. Okolicsányi László előadó: Bernâth Béla t. bizottsági tag ur csodálkozik a felett, hogy ezen határozati javaslat mellőzéséhez én is hozzájárulok, a ki az albizottságban ezt a határozati javaslatot elfogadtam, a mely határozati javaslatot a hadügyminister ur is hajlandó volt elfogadni. Igaz, az albizottságban a hadügyminister ur kijelentette, hogy neki ezen határozati javaslat ellen nincs kifogása azért, mert az, a mi ebben foglaltatik, úgyis megtörténik ; ennek következtében én is, és az egész albizottság hozzájárultunk. Minthogy azonban utólag meggyőződtünk arról, hogy ez amúgy is megtörténik, mert a viszonyok hozzák magukkal, hogy a cantinosok a bort a legközelebbi helyeken vásárolják össze, s tényleg úgyis csak belföldi bort vesznek, Bernáth t. barátom maga is beismeri, mert Magyarország borkivitele sokkal nagyobb, mint borbehozatala s igy a borkereskedés tekintetében a mi mérlegünk nagyon is activ, annálfogva nem mutatkozik czélszerü- nek, hogy ilyen szabályt kötelezőleg Írjunk elő olyan dologra, a mely tacite a bortermelés érdekében úgyis megtörténik. Egy ilyen dolognak imperativ kimondása esetleg oly érdekekbe ütközhetnék, a melyek aztán visszafelé lőnének oly rendszabályokkal, a melyek sokkal többet árthatnak a mi bortermelésünknek, mint a mennyivel Bernáth Béla t. barátom bortermelésünknek ezzel használni vél. Épen azért, a bortermelés érdekében kérem, méltóztassék ezt a határozati javaslatot mellőzni. Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) Itt két dologról van szó: először a 7. czim alatt előirányzott pénzösszegről, azután egy határozati javaslatról. Kérdem tehát először a t. országos bizottságot, vájjon ezen a 7. czim alatt előirányzott 69,366.785 koronát meg méltóztatik-e szavazni, igen, vagy nem? (Igen!) Megszavaztatok. Kérdem most már, vájjon el méltóztatik-e fogadni Bernáth Béla bizottsági tag ur határozati javaslatát, igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat az urakat, kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kimondom, hogy a határozati javaslat nem fogadtatott el. Következik a 8. czim. Okolicsányi László előadó : 8. czim. Katonai képzőintézetek 4,930.457 korona. T. országos bizottság ! Az általános vita során Kmety Károly t. bizottsági tag ur egy határozati javaslatot nyújtott he, a melyre vonatkozólag el méltóztatott határozni, hogy az a részletes tárgyalás alkalmával tárgyaltassék. Ezen határozati javaslat a következő (olvassa): »Utasíttátik a hadügyminister, hogy magyar honosoknak katonai tisztképző intézetekbe a fő- és segédfegyvernemeknél egyaránt 42° o magyar honos vétessék fel és a horvát-szlavonországi községi illetőségűek kivételével csak azon magyar honosokat bocsássa, a kik a magyar nyelvet bírják. Ez utasítás már a következő iskolai évben foganatosítandó.« Kötelességem ezen határozati javaslatra vonatkozólag nyilatkozni és azt igen röviden fogom, tenni. Általánosan felhangzott a panasz, hogy a katonai nevelőintézetekbe a magyar honosok közül kevesen jelentkeznek és a hadügyminis-
