A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

XVIII ÜLÉS. 101 ság ! Tökéletesen egyetértek azzal, a mit a most tárgyalás alatt lévő ügyre vonatkozólag Chorin t. barátom elmondott. Az én nézetem is az, hogy azok, a mik már egyszer megállapodás tárgyát képezték a hadügyminister és a magyar kormány között, többé vita tárgyává nem tehe­tők, ezek már nem olv dolgok, melyekre vonat­kozólag az osztrák ministerium beleszólása folytán újabb tárgyalások keletkezhetnének. Ez a része a dolognak tökéletesen világos. De az Urbán ezredes úrtól hallott válaszban hivat­kozás történt egy átiratra, melyet a hadügyi kor­mány a magyar kereskedelemügyi ministeriumhoz intézett, és melyre az utóbbi a választ meg­adta. Én azt hiszem, hogy tisztán és világosan láthassuk, miféle helyzetben van most ez a kérdés, czélszerü lenne, ha megtudnék, hogy ezen átiratok­ban mi foglaltatott és a magyar kereskedelem- iigyi ministeriumnak mi az álláspontja ezen újabb phasissal szemben. Kérném ennélfogva a kereske­delemügyi minister megbízottját, Szterényi állam­titkár urat, hogy nekünk erre nézve felvilágo­sítást adni szíveskedjék. (Helyeslés.) Elnök : Szterényi államtitkár urat illeti a szó. Szterényi József államtitkár: T. országos bizott­ság ! ProvocáItatva a felvilágosítás nyújtására, kötelességszerüleg megadom a kívánt tájékozást. A felmerült vitás kérdés visszanyulik arra az október 22-iki átiratra, melyet a hadügy­minister ur a megállapodások elfogadásaként a két kereskedelmi minister utján a két állam kormányához intézett. Ebben az átiratban, a melyet volt szerencsém ismertetni, mind a kép­viselőházban, mind pedig múltkor itt a dele- gatióban is a hadügyminister ur részletesen nyilatkozik úgy a recompensatio, mint a munka­bérek tekintetében és végül — ezt eredetiben leszek bátor felolvasni — azzal fejezi be (ol­vassa) : ... »Dass ich die Verhandlungen bezüglich der Betheilung der beiderseitigen Industrieen als beendigt ansehe (Helyeslés.) und ich in Folge der Zustimmung der Mi- nisterräthe der beiden Staaten meine Organe an weise, sich an die geschlossenen Verein­barungen zu halten.« (Helyeslés.) Méltóztatik, t. országos bizottság, ebből meggyőződni, hogy az a bejelentés, a melyet a kereskedelmi minister megbízásából (Zaj. Hall­juk! Hulljuk!) a képviselőház november 29-iki ülésén tettem, provocáltatva a már múltkor említett módon, megfelel a tényeknek. Ezek a tárgyalások le vannak zárva (Helyeslés.) s ezek­nek a tárgyalásoknak részletei tekintetében, melyek a megállapodásokban fenforognak, többé vitás kérdés fel nem merülhet. (Helyeslés.) De, t. országos bizottság, hogy nemcsak a volt hadügyminister ur, hanem a jelenlegi had- ügyminister ur is ezt igy értelmezte, az iránt bátorkodom hivatkozni egy november 30-án kelt újabb átiratra, (Halljuk! Halljuk!) mely válasz a magyar kereskedelmi ministernek a hadügy­minister úrhoz intézett kérdésére ; nevezetesen a gyáriparosok országos szövetsége újabb igé­nyekkel lépett fel a hadseregszállitások terén s midőn ezt a hadügyminister úrral közöltük, november 30-iki kelettel, 5762. elnöki szám alatt azt méltóztatik velünk közölni — ismét eredeti­ben olvasom — : »dass die von diesem Verbände aufgeworfenen Fragen mitlerweile gegenstands­los geworden sind, weil dieselben durch die zwischen den beiden Regierungen getroffenen »Vereinbarungen« eine abschliessende Lösung O O dadurch erfahren haben, dass die Kriegsver­waltung mit der Note Präs. Nr. 7233. vom 22. Oktober 1906 diese »Vereinbarungen« acceptirt und als Richtschnur für ihr weiteres Vorgehen angenommen hat.« Tehát oda concludál az átirat, hogy ennek folytán a gyáriparosok országos szövetségének említett beadványa már tárgytalan. Már most az osztrák kereskedelmi minister ur tegnap az osztrák képviselőházban tartott beszédében maga constatálja, hogy utólag állí­totta fel azt a követelményt, hogy a két keres­kedelmi minister egyetértése szükséges ahhoz, hogy a csoportokon belül nem eszközölhető recompensatio a magyar iparnak megadassék, azt mondván szószerint : »Ich hatte schon früher bei der Besprechung der Details des Übereinkommens die Ehre dem Hause mitzu­teilen, dass die Regierung es nicht verabsäumt hat, in dem Schriftenwechsel anlässlich der Ratifi­kation der neuen Vereinbarungen in entschie­denster und jeden Zweifel ausschliessender Weise ihren Standpunkt dahin zu präcisiren, dass die Einrechnung der Arbeitslöhne in die öster­reichische Lieferungsquote unbedingt ausgeschlos­sen und eine Compensation im Gesammtergebniss der gewerblichen Lieferungen nur ausnahms­weise und nur nach vorher gepflogenen Einver­nehmen mit dem Handelsministerium zulässig ist.« Kitűnik tehát ebből az, hogy szeptember 27-ikén — akkorról kelt t. i. az osztrák kereske­delmi minister ur szóban lévő átirata a közös hadügyminister úrhoz a megállapodásokra vonatkozólag és ezekre a hadügyminister ur október 22-én válaszolt — mondom, már október 22-ikén tárgytalannak tekinti a hadügyminister ur az osztrák kereskedelmi minister urnák ezen fentartását, mert hiszen akkor méltóztatott mondani a hadügyminister ur : »Die Kriegs­verwaltung hält auch weiterhin an diesem, nunmehr auch seitens der k. k. Regierung acceptirten Standpunkte fest.« Tisztázva van tehát az a kérdés, hogy az, mintha a két keres­kedelmi ministernek hozzájárulása szükséges volna, vagy kiköttetett volna, a mint múltkor itt szerencsém volt megczáfolni, még pedig actaszerüleg, tényleg csak utólag kevertetett bele az anyagba és ezt csak utólag kívánták érvényesíteni. £

Next

/
Oldalképek
Tartalom