A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

XVIII. ÜLÉS. 99 Ságokban, a melyekben átvétetnek ezek a dol­gok, azoknak az iparosoknak a képviselője is ott lenne; elég szakemberek ők ahhoz, és igy legalább meg volna az ellenőrzés, ránk nézve pedig nagy meg nyugvás volna, ha látnok, hogy csak szakszempontok szerint és nem az ellen­szenv és a sympathia szempontjából eszközük az átvételt, Nagyon kérném tehát a hadiigy- minister urat, hogy a mennyiben lehetséges, méltóztassék ezen átvevő bizottságokhoz az iparosok köréből is megbízottakat kirendelni. Az ipari szükségletekről szólva, legyen sza­bad a haditengerészet egyik szükségletéről, a szénről megemlékeznem. A haditengerészet kísér­leteket végzett osztrák és pécsi szénnel. A pécsi sokkal tökéletesebb volt, mindazonáltal folyto­nosan visszautasítják, mert sok salakot képez. Tudvalevő dolog, hogy a salakképződésnél, ha széles rostélyokat alkalmaznak, úgy hogy több levegő jut hozzá, ezt a hibát mellőzni lehet. Az is igaz, hogy angol brikettel a pécsi szén versenyezni nem tud. De nem is mindig szük­séges a legjobb minőségű angol brikett. Mikor nem gyakorlatról van szó, vagy nem arról, hogy tényleg komoly esetekben a legjobb minőségű anyaggal lássuk el a hajót, akkor nagyon jól lehet a pécsi szenet alkalmazni. Mert nem lehet azt mondani, hogy a haditen­gerészetnek mindig a legjobb anyagot kell hasz­nálnia. Méltóztassék pl. azt venni, hogy ha arról van szó, hogy puskaport szerezzenek be vak­töltésekre, akkor sem állhatunk elő azzal, hogy ez a puskapor nem bir elég expansiv erővel. Ep úgy azon járatokban, a melyeket a haditen­gerészet nem a legnagyobb gyorsasággal végez, nagyon jól lehet a pécsi szenet alkalmazni. Én általában a magyar nyersanyagokra nézve úgy a hadsereg, mint a tengerészet vezetőségének jóakaratát vagyok bátor kikérni. Egyébiránt a határozati javaslatot elfo­gadom. Zboray Miklós jegyző: Hegedűs Sándor! Hegedűs Sándor: Az imént felmerült kér­désekhez nem kívánok szólani, mert abban azt hiszem mindnyájan egyetértünk, hogy előttünk illetékes nyilatkozatot csak a hadligyminister és a kereskedelemügyi minister, illetőleg ezek megbízottjai tehetnek és a mit azok kijelen­tettek, abban bízunk, ahhoz kötjük magunkat, ahhoz tartjuk magunkat, a mint a hadügymi- nister ur is mondta és igy én semmi magyará­zatot és kételyt nem tűrök. A határozati javaslatnak II. részében, ennek a jelentés 35. lapján levő utolsó monda­tában azt a kiigazítást javaslom, hogy a »quo- tája« szó elé tétessék »ipari«. Okolicsányi László előadó: E módosítást elfogadom, mert megfelel az albizottság inten- tiójának és tudtommal a hadügyministerium és kereskedelmi minister közt folyt tárgyalá­soknak is, a mennyiben tényleg eddig az ipari quotába számíttatott az iparbér, a tárgyalások során pedig állandóan az volt az álláspont, és ez nem volt vitás, hogy az elszámolásban az eddigi álláspont fentartandó. Ezzel a módosí­tással ajánlom tehát elfogadásra a határozati javaslatot. Elnök : A hadügyminister képviselője kíván szólani ! Urban Nándor vezérkari ezredes, a közös hadügyminister képviselője: T. országos bizott­ság! (Halljuk! Halljuk!) A hadügyminister kijelenti, hogy a két kormány közt létrejött megállapodást készen vette át és a hadügyi albizottságban, valamint ma is általam kijelen­tette, hogy e szerint fog eljárni. Az ezen ügy tekintetében mind a két dele- gatióban folytatott vita arra indította a hadügy­minisztert, hogy ma kiegészítette a jelentését azzal, hogy a mennyiben pedig uj vitás kérdések merülnek fel, (Halljuk! Halljuk!) avagy egyes pontok interpretatiója kétségessé válnék, azok tisztázását a hadügyminister ugyanazon az utón fogja keresni, mint a melyen maga a határozat létrejött. A hadügyminister az osztrák kereskedelem­ügyi minister részéről beérkezett egy feleletre 16-án válaszolt és e válaszát egész terjedelmében a magyar királyi kereskedelemügyi ministerrel is közölte, melynek tartalma ellen a magyar királyi kereskedelemügyi minister ur tiltakozott. Ezen ellentétek kiegyenlítésére, a mint azt ma is ki­jelentettem, ugyanazon utat fogja keresni a hadügyminister, a melyen a megállapodás létre­jött és nem fog egyoldalulag levelezést folytatni, hanem minden egyes átirat tartalmát mindig mind a két érdekelt ministeriummal fogja közölni. A mi pedig Lázár Pál t. bizottsági tag urnák a czipők átvétele tekintetében felvetett kérdését illeti, erre nézve bátor vagyok ki­jelenteni, miszerint Ausztriában is úgy volt az, a mikor ez az intézmény kezdeményeztetett, hogy igenis, a czipők nagyon nagy részét visz- sza keilett utasítani, mig az illetők tökéletesen beleélték magukat. A mi különben azt illeti, hogy a meghívottak legyenek jelen, ebben a tekintetben kijelenthetem, hogy igenis, mindig jogában áll annak, a kinek a czipőjét vissza­utasítják, hogy egy részrehajlatlan bizottságot választhat és hogy ez közbenjárhat és e tekin­tetben azt is mondhatom, hogy ez, igenis, nagyon sokszor megtörtént. Zboray Miklós jegyző: Chorin Ferencz! Cliorin Ferencz: Mélyen t. országos bizott­ság! Csak néhány pillanatra kívánom szives figyelmüket igénybe venni. Megállapodásról van szó, a melynek végrehajtására az igen t. hadügy­minister ur kötelességszerüleg vállalkozott. Megállapodás létesült a két kormány és a hadügyminister között, mely végleges és mely­nek egyetlen egy pontja sem tehető többé vita tárgyává. ( Úgy van !) 13*

Next

/
Oldalképek
Tartalom