A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
Will. ÜLÉS. 91 létezése óta 29'3°/o-a a liunvédtiszteknek lett a vezérkari testületbe felvéve, azoknak a 29'3° 0-a t. i., a kik a honvédiskolában voltak. Harmadszor azt kérdezte a t. bizottsági tag ur: hány honvéd vezérkari tiszt van a közös hadseregnél különleges alkalmazásban? Különleges alkalmazásban van jelenleg had- tiszt, még pedig egy százados a negyedik öt testparancsnokságnál és négy főhadnagy a vezérkari vasút irodájában. A negyedik kérdés a következő volt: A közös hadseregnél szolgálatot tevő vezérkari tisztek hány °/o-a magyar honos és hány °/0-a bírja a magyar nyelvet tökéletesen? A vezérkari tisztek 19°/o-a magyar honos és 8°/o-a bírja a magyar nyelvet tökéletesen. Ez egyszersmind megczáfolja azt az állítást, mintha csak egyetlen egy vezérkari tiszt volna, a ki magyarul tudna. Végül azt kérdezte a t. bizottsági tag ur : mennyibe kerül az államnak egy honvédtisztnek vezérkari szolgálatra kiképzése a felső tiszti tanfolyamot kiegészítő és a hadi iskola két évét számítva? Ha mindezt a három évet számítjuk, akkor egy honvédtisztnek a kiképzése, ha gyalogsági tiszt, 8500, ha lovassági tiszt, 9371 koronába kerül. Kapcsolatban a nyelvismerettel, bátor vagyok még megjegyezni azt, miszerint a jelen évben nem állanak nekem adatok a rendelkezésemre, de az 1904. évben a vezérkarnak 40°/o-a tudott magyarul, a szolgálati igényeknek meg- felelőleg. Ezzel kapcsolatban ki kell térnem azon állításra is, mint hogyha a hadi iskolában a németnyelvű tanítás volna az akadálya annak, hogy a magyar ifjak nem elegendő számban vannak ott képviselve. Ennek határozottan ellent kell hogy mondjak. Úgy én, mint a többi vezérkari tisztek, mindannyian a saját tapasztalatunkból tudjuk és bizonyíthatjuk, hogy a német nyelvnek csekély mérvben való tudása az illető előhaladásának megítélésénél semminemű befolyást sem gyakorol. Felsorolhatnám itt, t. országos bizottság, egész sorát az oly vezérkari tiszteknek, a kik csekélyebb németnyelvű ismeretük daczára a hadiiskolát elvégezték jól, sőt elvégezték kitünően. Benyovszky Sándor gróf t. bizottsági tag ur az ágyukra vonatkozólag intézett kérdést a hadügyminister úrhoz. Erre nézve azt vagyok bátor válaszolni, hogy az ágyuk gyártása annyira haladt, hogy most körülbelül 1000 ágyucső ki van öntve. A többi alkatrészeket a magániparnak kellett kiadni, ezeknek beszállítása most fog megkezdődni, úgy, hogy az 1907. évben, reméljük, hogy a tüzérség nagy része számára elkészíthetjük az ágyukat, 1908-ban pedig befejezzük. A t. bizottsági tag ur többi, különben nagyon érdekes fejtegetéseivel a hadügyminister ur természetesen nagyon terjedelmesen nem foglalkozhatik, de igenis belátja és elismeri, hogy a tüzérségnek nagyon csekély a létszáma, és azon okvetlenül segíteni kell. Megjegyzendőnek tartja a hadügyminister, hogy az oroszjapán háborúból messzemenő következményeket levonni nem lehet és az a meggyőződése, hogy a mi lovasságunk, a mely mindeddig minden hadjáratban, minden téren megállta a sarat, a jövő hadjáratokban is kitünően fogja teljesíteni kötelességét és jelentékeny tényezője lesz a badvezérletnek, úgy a harczászati, mint a hadászati műveletekben. Bernáth Béla t. bizottsági tag urnák a testi kiképzés és erkölcsi nevelés tekintetében tett felszólalásaira a hadügyminister ur is kijelenti, hogy ő is nagy fontosságot tulajdonit úgy a testi kiképzésnek, mint az erkölcsi nevelésnek ; erre teljes figyelemmel lesz. Nem hagyhatja azonban megjegyzés nélkül azt a felhívást, hogy senki nyelvismerete miatt üldözésnek ne legyen kitéve. Erre a hadügyminister ur mindig kiváló figyelemmel volt, lesz is és bátran állíthatja, hogy e felhívásra nincsen szükség. Sőt ellenkezőleg, jelenleg, hogy úgy mondjam, nálunk határozottan hasznára válik egy tisztnek, ha a magyar nyelvet is tudja. Hogy a magyar nyelvnek a társadalmi életben való használata el lenne tiltva, vagy rossz szemmel tekintetnék : ez sem áll ; ép oly kevéssé, mint egy más t. bizottsági tag urnák az a nézete, mintha a katonatiszteket a polgári társadalom lenézné. A mi pedig Kmety Károly t. bizottsági tag urnák a becsületbeli érzékenység tekintetében tett megjegyzését illeti, van szerencsém csak arra a körülményre utalni, hogy minden testületben, minden Clubban, minden Casinó- ban vannak bizonyos feltételek és nézetek, a nélkül, hogy azok megtámadtatnának. És ha a katonaságnál, a hol az egyénhez különösen háború esetén, de béke idején is nagy erkölcsi és szellemi követelmények támasztatnak, ebben a tekintetben egy bizonyos nagyobb érzékenység fejlődött, ez könnyen érthető, a mint azt különben Tlialy László t. bizottsági tag ur az albizottság ülésein olyan szépen kifejtette. Ugyanazon különös és messzemenő erkölcsi követelmények és egyáltalában az egész intézmény jellege megköveteli, hogy a katonaság külső megjelenésében is bizonyos mértékben distingválva legyen. Az oldalfegyver mellőzése ellen tehát a hadügyminister urnák a leghatározottabban állást kellene foglalnia, e tekintetben különben meg is van arról győződve, hogy a t. országos bizottság túlnyomó többsége ebbeli nézetében osztozik. Felemlittetett továbbá a magyar honos tisztek és a magyar növendékek csekély száma. Ez sajnálatos dolog. Ide méltóztassék megengedni, hogy felhívjam a t. országos bizottság figyelmét mindazon intéz12*
