A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XV. ÜLF.S. 2(> megállapodásokkal egy közel évtizedre terjedő küzdelme a magyar iparnak jut befejezésre a magyar ipar érdekeinek teljes védelmével, Magyarország teljes kielégítésével azon a téren, a melyet a hadsereg ipari beszerzései képeznek.« Azt hiszem, t. országos bizottság, egészen máskép hangzik az, hogy a magyar kormány megtudta védeni a tárgyalások során a magyar ipar érdekeit egy évtizedes küzdelem alapján, hogysem erre azt lehetne mondani, hogy ez kérkedés diadallal, vagy győzelemmel. Erre különben, egész nyíltan bevalljuk, semmi ok sem volt, mert hisz még messze vagyunk attól, hogy a közös ügyek kérdésének ezen a terén a magyar érdekek teljes kielégítéséről beszélhetnénk. (Igaz! Úgy van!) De a magyar kormány megelégedett ezzel, mert végleges állapotot teremtett eddigi tisztázatlan helyzettel szemben és kellő jóindulatot tapasztalt a hadügyi kormány részéről, a melyet el nem ismerni nagy hiba lett volna. Ezt, t. országos bizottság, constatálva, méltóztassanak megengedni, hogy rátérjek azokra a differentiákra, a melyek egyrészt a tények tekintetében, másrészt egyes kérdések felfogása tekintetében előttünk állanak. (Halljak! Halljuk!) Az első kérdés, t. országos bizottság, a compensatio kérdése. Méltóztatik emlékezni, hogy a compensatio kérdése úgy nyert megoldást, hogy a magyar ipar — és ez sarkalatos elve a magyar kormánynak e kérdésben — iparczikken- ként kapja meg a quotát, mert hisz az ipari érdeknek azzal van leginkább elég téve, ha minden egyes iparczikkben Magyarország quota- szeriileg részesedik. (Igaz! Úgy van!) De mert ez gyakorlatilag keresztül nem vihető ez idő szerint, hozzájárultunk ahhoz, hogy a compensatio történjék az úgynevezett beszerzési csoportokban, vagyis a hadügyi igazgatás terminológiája szerint a Beschaff ungs- gruppe-ban, vagyis lényegében ugyanazon nagy csoportban, a melyhez több iparág tartozik, tehát rokon- és hasonló természetű iparágak egymás közötti kicgyrnlitésével. És akkor, a mikor ez iránt a tárgyalások folytak, a magyar kormány közegei a tárgyalások során határozottan hangsúlyozták, hogy a magyar kormány állá pontja az, hogy ha a magyar ipar az illető csoportban nem kaphat teljes kielégítést, akkor meg kell kapnia az ipar összességében, mert a magyar kormány attól semmi körülmények közt el nem téi bet, hogy a magyar ipar a hadsereg ipari quotáját teljes mértekben meg ne kapja. (Helyeslés.) L°gyen szabad e tekintetben csak arra a jegyzőkönyvre rámutatnom, a mely erről leghübben tanúskodik, a mi a közös hadügyministeriumban tartott értekezletről szól, a hol a magyar kormány képviselője szó szerint a következő kijelentést tette (olvassa): »Wir können keine Garantie dafür übernehmen. dass innerhalb derselben Gruppe com- pensiert wird. In manchen Fällen wird dies der Heeresverwaltung wahrscheinlich unmöglich sein. Fals wed<r im Artikel, noch in der Gruppe die Compensation eintreten kann, so muss sie in Totale erfolgen. Von dieser Intention war die ungarische Regierung bei Abschluss der bisherigen Vereinbarungen geleitet. Die mit der österreichischen Regierung vereinbarte neue Stilisirung sagt nun : »Es hat eine Entschädigung in den zur Gruppe des betreffenden Artikels gehörenden anderen Industriellen Erzeignissen zu erfolgen.« Trotz dem kann aber die ungarische Regierung absolut nicht von ihrem Standpunkte abgehen, nämlich dass, wenn die Compensation innerhalb der Gruppe nicht möglich ist, sie in der gesammten industriellen Beschaffung erfolgen muss.« Ez az álláspont vonul végig az egész jegyzőkönyv erre vonatkozó részén és a mikor osztrák részről az a követelmény támasztatott, hogy hagyassák ki tehát a compensatio a teljes beszerzésben, a magyar kormány közegei csak azon feltétellel és jegyzőkönyvre adott határozott kijelentéssel járultak ehhez, — a jegyzőkönyv második pontja tanúskodik ugyanezen értelemben — hogy úgy értelmezi a magyar kormány »es hat zu geschehen«, mert az 1904-ikben úgy van »es soll geschehen«, hogy a quotaszerü részesedés feltétlenül és minden körülmények közt biztosi ttassék. De, t. országos bizottság, a magyar kormány — t. i. a jelenlegi — a mikor eme álláspontját a közös liadügyministerrel szemben elfoglalta e kérdésben, azt mondja a maga hozzá intézet átiratában. Második pont. A compensa- tióra vonatkozó részre nézve kijelenti a magyar kormány, a mit képviselője a hadügy- ministerrel folytatott tárgyalásban nyomatékosan hangsúlyozott, hogy feltétlenül ragaszkodik és követeli, hogy a magyar ipar a quotaszerü részesedést megkapja feltétlenül minden évben. Ha tehát nem kapja meg ugyanezen czikkek iparcsoportjában, megkapja kiilön-külön a közös hadsereg és tengerészet összes beszerzéseiben.« És erre válaszol a hadügyminister azon értelemben, hogy a hadügyi igazgatás, mint az elnöklő altábornagy ur az illető értekezleten kijelentette, ragaszkodik teljesen ahhoz az állásponthoz, hogy igenis a magyar ipart megilleti a teljes compensatio, vagyis a Beschaffungsgruppen kívül, a mi rendszerint kivétel, de mindenesetre az egész ipari compensatio. Nevezetesen : »Die Kriegsverwaltung hält auch weiterhin an diesem, nunmehr auch seitens der k. k. Regierung akzeptierten Standpunkte fest und erlaube ich mir, weiters auf die dies- fälligen Ausführungen in meiner in Abschrift zuliegenden, an Seine Exzellenz den Herrn k. k. Handelsminister gerichteten Note hinzu-
