A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

XII. ÜLÉS. 13 Zboray Miklós jegyző : Sághy Gyula ! Sághy Gyula: T. országos bizottság! Én azon fejtegetésekhez, melyeket előttem szólott t. tagtársam, Széli Kálmán előadott, a magam részéről teljes mértékben hozzájárulok. Ezen felfogásomnak tegnap már kifejezést adtam, nem olyan behatóan s nem olyan szépen, de világosan kifejezve azt, hogy a mig egy tör­vény létezik, s annak alapján működünk, ahhoz ragaszkodnunk kell, és épen Magyarország ér­deke az, hogy a fennálló törvényekhez egész hajszálig ragaszkodjunk. Szükségesnek tartom azért a magam részéről is felszólalni, mert abban az indokolásban, melyet a jelentés előre- bocsát, az foglaltatik, hogy Magyarország részéről semmiféle intézkedésnek szüksége fenn nem forog. Az országgyűlésnek ily nagyfontos- ságu bizottsága komédiát talán mégsem űzhet, pedig valóságos komédia volna az, ha olyan határozatot íiozna, melyre semmi szükség nincs. Ezt senki kedvéért meg nem tudnám tenni, épen magyar álláspontból, mert szigorúan ra­gaszkodom a törvényhez és azon nem akarok túlterjeszkedni, ha nincs szükség rá, már pedig túlterjeszkednénk, ha határozatot hoznánk, melyre nincs szükség, csupán az osztrákok ked­véért, mert az osztrákok nem tudnak máskép boldogulni. Ezt annál kevésbbé tudnám meg­tenni, mert Ausztria részéről a törvény meg­alkotásakor sem találkoztunk teljesen jóhiszemű eljárással, mert a mi törvényünk előbb volt megalkotva, Ausztriában conformis törvényt kellett volna hozni, de már akkor előre vetette árnyékát a centralparlament megalkotására irányzott törekvés és oly törvényt hoztak, mely szerint az osztrák delegatio törvényhozó hatás­körrel ruháztatott fel. Ez engem nem kénysze­ríthet arra, hogy oly határozatot hozzak, melyre nézve törvényeinkben semmi alap nincs, én csak oly határozatot hozhatok mint magyar ember, melyre nézve törvényeinkben alap van s melyet törvényeink egyenesen megkövetelnek. Azért részemről a kifejtettem indokokból, melyeket nem akarok ismételni, s részben az előttem behatóan és szépen Széli Kálmán által kifejtett indokokból a határozatot, épen mert szükségesnek tartom, elfogadom. Mert még az ellenkező álláspont esetében sem áll az, hogy Magyarország részéről semmiféle intézkedésre sincs szükség, legfeljebb az állhat, hogy a delegatio részéről nincs szükség intézkedésre, mert az országgyűlés részéről felhatalmazásra ez esetben is szükség van. Ennélfogva arra kérem a t. bizottságot, hogy, a mennyiben a képviselőház elé jelentés tétetik, ebbe ez az indokolás semmiféleképen se foglaltassák bele, hanem alakittassék át oly szellemben, mint a hogy Széli Kálmán és az én csekélységem ki­fejtettük. (Helyeslés.) Zboray Miklós jegyző: Kakovszky István! Rakovszky István : T. országos bizottság ! Mindenben csatlakozom azokhoz, a miket Széli Kálmán bizottsági tag ur elmondott, de úgy ezeket, mind a Sághy t. barátom által elmon­dottakat, az ügyviteli rend szerint concret indít­ványban akarom formulázni ; mert én is töké­letesen osztozom abban, hogy közjogi kérdésekben kételyeket, félszeg situatiókat teremteni, tűrni nem szabad ; már pedig az tisztán áll a t. előt­tem szólott urak felszólalása után, hogy az indo­kolás nem felel meg a törvénynek és nincs semmiféle összeköttetésben és logikai kapcsolat­ban a határozati javaslattal. Vagy szükséges ez a határozat, vagy nem szükséges. Ha szükséges, meghozzuk, ha felesleges, nem hozzuk meg. Ezen oknál fogva a következő indítványt bátorkodom a t. bizottság elé terjeszteni: (Halljuk!) »Indítvány. Az egyesült négy albizottság jelentésének második bekezdéséből hagyassék ki az első és harmadik mondat, továbbá töröl­tessék a harmadik bekezdés, mely helyett e szavak : »ennélfogva javasoltuk a következő határozat elfogadását« tétessenek. Zboray Miklós jegyző: Okolicsányi László! Okolicsányl László: T. országos bizottság! (Halljuk! Halljuk!) Elfogadom e határozati javaslatot, mert közjogunknak, a törvénynek megfelel s ebben előnyösen különbözik az előző évek hasonló határozataitól. Széli Kálmán igen t. bizottsági tag urnák a jelentés indokolására vonatkozó fejtegetéseivel egyetértek, de azért még sem járulhatok hozzá Kakovszky t. bizottsági tag ur indítványához, mert a határozati javaslat­nak nem megfelelő, nem helyes indokolására észrevételeinket megtehetjük, a jelentés módo­sításának azonban semmi értelme, semmi czélja sincs. Mi elfogadjuk a határozatot, és a mint a határozat elfogadtatott, ennek indokolása megszűnt, tárgytalanná vált. Hiszen kifejthettük ezt mind a tárgyalás során, hogy a határozati javaslatot ezen indokokból vagy még más indo­kokból is, vagy a felhozott indokok ellenére is elfogadjuk. T. országos bizottság ! Talán nem vétek a tanácskozási rend ellen, hanem inkább az eddigi szokásnak és gyakorlatnak hódolok, midőn ez alkalomból egészen röviden reflectálok arra a tárgyalásra is, a mely az osztrák delegatióban az indemnitási javaslat tárgyalása közben le­folyt. (Halljuk!) Megdöbbenéssel értesültünk azokról az erős támadásokról, a melyek az osztrák delegatióban úgy ezen alkalommal, va­lamint már az albizottságokban is, Magyar- ország ellen intéztettek, olyan modorban és olyan hangon, a mely kétségen kívül a közöt­tünk létező jó viszony megbontására irányul. Ez a hang olyan volt, a mely más nemzetközi érintkezésben levő államok között a diplomatiai érintkezés megszakításával jár. (Uqy van!) Azokat a támadásokat, melyeket ott egyes kö­zös ministerek, különösen a közös külügymi- nister, a közös hadügyminister ellep intéztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom