A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
Xl. ÜLÉS. 7 albizottságnak, mely azonnal ezen ülés után hozzáfoghat a tárgyaláshoz és jelentést tehet. Méltóztatik ezen javaslatomat elfogadni? Semsey László : Kmety Károly ! Kmety Károly : T. országos bizottság ! Midőn arról van szó, hogy a közös ministerium költségeit a jövő év két hónapjára megállapítsuk, s a midőn hivatkozás történt az eddigi gyakorlatra is, azt hiszem, lehetetlen teljesen szó nélkül átsiklani ezen kérdésen és minden szó nélkül határozattá emelni azt, a mit a közös pénzügyminister ur itt tőlünk kivan. (Halljuk!) Én azt hiszem, hogy mi itt egy alkotmány- jogi kérdés elé vagyunk állítva, a minek okát én abban keresem, hogy a közösügyekre vonatkozó két törvény, nevezetesen az 1867 deczem- ber 21-én kelt osztrák birodalmi és az 1867-iki XII. magyar törvény a delegatiora vonatkozólag igen lényegesen eltérő módon határoz. Az említett osztrák törvény ugyanis az osztrák delegatiot valóságos törvényhozó testületnek nyilvánítja. Egyenesen kimondja, hogy az a közösügyekre, illetve a közös költségvetésre vonatkozólag törvényhozási jogot — Gesetzgebungsrecht — gyakorol. Ellenben a magyar törvény, a magyar delegatiot, mint az országgyűlés egyik küldöttségét törvényhozási joggal semmiféle ügy, semmiféle tárgy tekintetében fel nem ruházta. Az osztrák delegatio az osztrák törvény értelmében teljes költségvetési jogot gyakorol a közös költségvetés tekintetében ; tehát az osztrák delegatio megállapítja és megajánlja a közös költségeket. Ellenben a magyar delegatiónak a mi törvényünk értelmében nincs más joga, mint a közös költségvetést, a közösügyi szükségletet megállapítani. Minden más ezen közösügyi szükséglet tekintetében a magyar ország- gyűléshez, illetve a magyar törvényhozáshoz tartozik. Már most az a kérdés áll előttünk, t. országos bizottság, vájjon a magyar törvénynek megfelelő lenne-e ezen országos bizottság eljárása és határozása, ha a közös pénzügyminister ur által előterjesztett kérelemhez képest mi a jövő év két hónapjára a közösügyi szükségletet megállapitanók, vájjon nem felesleges-e egy ilyen határozat, vagy nem ellenkezik-e egyenesen a törvénynyel? Az én szerény véleményem szerint egy ilyen határozat tökéletesen felesleges. Mert miről van szó? Arról, hogy a közös ministerium jogosittassék fel a közös szükségleteknek fedezésére a jövő év két első hónapjában az 1906. évre megállapított költségvetés keretei közt. Nincs egyébről szó, mint megajánlásáról, illetve appropriálásáról a megállapított 1906. évi költségvetésnek a jövő év két első hónapjára, nincs egyébről szó, mint felhatalmazásáról a közös ministereknek arra, hogy ők a múlt évi keretek közt a közös költségeket kiadhassák. E végből a delegatiónak újabb megállapító határozatára szükség nincs azért, mert 1906-ra a megállapítás megtörtént és jelenleg csakis ezen 1906-ra megállapítva levő költségnek folyó- sithatásáról van szó, a mire egyedül és kizárólag a magyar országgyűlés bir törvényes jogkörrel. Vagyis itt a delegatióban nekünk határozatot hozni nem szükséges, a közös ministerium teljes jogkörrel megteheti a kiadásokat azon alapon, ha a magyar országgyűlés az indemni- tást megszavazza, ha meghozatik a felhatalmazási törvény, a mely nemcsak a magyar ministereknek szól, hanem szól a közös költségek tekintetében a közös ministereknek. Az én nézetem szerint tehát okvetlenül úgy áll a dolog, hogy mi felesleges határozatot hozunk akkor, mikor megállapítjuk a közös költségeknek a jövő évre szóló kéthavi összegét. Ez meg van állapítva, tehát egy ilyen megállapításra szükség nincs, ez felesleges ; a közös ministerium eléri czélját azzal, ha a magyar kormány előterjesztésére a magyar országgyűlés a felhatalmazási törvényt megszavazza. Mindazonáltal, habár ebben a nézetben vagyok, nem zárkózom el az elől a felfogás elől, hogy, ha mégis egy ilyen határozás történik itt, ez a törvénynyel ellentétben nem áll, mert a mi felesleges, az még nem okvetlenül ellenkezik a törvénynyel. Csak hangsúlyozni kívánom, hogy ebből a felesleges határozásból valami olyan következmények ne vonassanak le különösen Ausztriában, a hol a magyar delegatiot teljesen egyforma testületnek szeretik tekinteni az osztrák delegatióval, mintha a magyar delegatiónak a költségvetés tekintetében épen olyan jogai, illetve kötelességei volnának, mint a minők az osztrák birodalmi törvény értelmében a közösügyi országos bizottságra hárulnak. Ezeket kívántam előterjeszteni. Elnök: Issekutz Győző! Issekutz Győző : T. országos bizottság ! Épen eltérőleg Kmety bizottsági tag úrtól, én alkotmányjogi szempontból helyesnek és szükségesnek látom azt, hogy a közös kormány, illetve a minister urak és nevükben a közös pénzügyminister ur a közös kiadásoknak 1907. év két első hónapjára való megállapítását kéri. Azt hiszem, hogy a t. bizottsági tag ur is lesz szives igazat adni abban a tekintetben, hogy az 1867: XII. t.-czikk, a mely reánk nézve egyedül és kizárólag az irányitó, és a melylyel szemben az osztrák 1867-ik évi törvény intézkedéseire figyelnünk nem kell, világosan és határozottan szétválasztja a közös kiadások tekintetében az egyes tételek megállapítását, az egyes tételek szükségességének elbírálása kérdését az u. n. költségvetési jogtól. Az 1867: XII. t.-czikk külön elválasztja és a delegatio hatáskörébe utalja azt, hogy a közös költségeket megállapítsa, ellenben a ma-
