A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
8 XI ÜLÉS. gyár törvényhozás jogává teszi és jogául fen- tartja azt, hogy ezen közös költségeket a költségvetésbe vagy beilleszti, vagy az egész összegnek beillesztését megtagadja. Azt hiszem, hogy végeredményben csak ez az eljárás, melyet a közös pénzügyminister ur kérése tár elénk, lehet a helyes,' mert a mint a magyar törvény- hozás az általános költségvetési felhatalmazás alapján az 1906. évi költségvetésbe felvett összegekből az 1907. év két első hónapjára eső rész kiutalására a felhatalmazást megadja, hogy t. i. ezen hányadot átszolgáltassa a magyar kormány, még akkor nem tette meg azt a közös ministerekkel szemben, a mi a delegatiónak a kötelessége, de egyúttal a közös ministerekkel szemben a magyar alkotmányjogi biztosi- ték is, hogy, ha a közös ministereknek a kért kormányzati segédeszközöket egészben vagy részben a magyar delegatio megadni nem akarja, legyen alkalma a magyar törvényhozás bizottságának e tekintetben nyilatkozni, mert hiszen a magyar országgyűlésnek nincs alkalma a közös kiadások szükségességét vizsgálni és a közös ministerekkel szemben akár a felelős- ségrevonás, akár a bizalmatlanság határozatait kijelenteni, mivel a közös minisztereknek fóruma a delegatio. Ily körülmények közt én az 1867 : XII. t.-czikk szigorú tiszteletben tartását látom abban az eljárásban, hogy a közös pénzügyminister ur nem elégszik meg azzal, hogy a magyar ország- gyűlés a magyar kormánynak megadja a felhatalmazást, hogy a közös költségek hozzájárulási arányát kifizesse, hanem odafordul a delega- tióhoz és kéri, hogy a költségeket is állapítsa meg, hogy a magyar kormány abban a helyzetben legyen, hogy a törvényhozásnak előterjeszthesse egy bizottságnak nyilatkozatát, mely magában foglalja ezen költségek szükségességét. Én ezen indokokból a magam részéről szívesen hozzájárulok ő excellentiájának az országos bizottság elnökének indítványához, hogy a közös pénzügyminister ur által előterjesztett határozati javaslat a bizottsághoz utaltassák, mert törvényen és a magyar közjogon alapul ezen határozati javaslat. Elnök : Batthyány Tivadar gróf a napirendhez kíván szólani. Batthyány Tivadar gróf: T. országos bizottság ! Én nem^ a tárgyhoz, hanem a napirendhez kérek szót. Én úgy veszem észre, hogy előttem felszólalt igent, bizottsági tag urak belementek a kérdés meritumába, holott most csak a felett kell határoznunk, vájjon a közös pénzügy- minister ur által előterjesztett határozati javaslatot az albizottsághoz utasitsuk-e, igen, vagy nemv Ha az albizottsághoz utasítjuk, akkor az albizottság fogja e kérdést tárgyalni és indítványt tenni és azután, midőn ide visszakerül az albizottság jelentése, akkor fogjuk a kérdést mentorice tárgyalni. En a magam részéről egyszerűen kijelentem, hogy szükségesnek tartom, hogy bármely javaslata a minister urnák, a melyhez legfeljebb csak vita fér, hogy egyáltalában szükséges-e, vagy jogos-e, a bizottsághoz utasittassék, s ezért a bizottsághoz való utasításhoz hozzájárulok, s abban a véleményben vagyok, hogy az érdemleges vitát akkorra lialasz- szuk, mikor a kérdést in concreto tárgyalni fogjuk. Elnök: Méltóztatnak ebbe belenyugodni? Sághy Gyula: T. országos bizottság! Méltóz- tassék megengedni, hogy reílectáljak azokra, a melyeket Batthyány Tivadar gróf a tárgyalás sorrendjére nézve előterjesztett. Az én felfogásom szerint ezt a kérdést most is meg lehet beszélni. Ez előzetes elvi kérdés, melynek elbírálásától függ az, vájjon egyáltalában tartjuk-e szükségesnek a bizottsághoz utasítani ezt a javaslatot, vagy pedig a limine visszautasítani. Ha az országos bizottságban az a fölfogás volna többségben, melyet fejtegetéseinek első részében Kmety bizottsági tag kifejtett, akkor nem volna más mód, mint a javaslatot visszautasítani. Ennek folytán szükséges kétségtelenül megállapítani azt, a mire nézve felvettetett a kérdés, hogy a javaslat conformis-e törvényeinkkel és a jogi állapottal. Én mindjárt kijelentem Kmety barátommal szemben, hogy, ha csak az osztrák szempontból volna szükség erre a határozatra, éppen a mai viszonyok között és azon viselkedés után, melyet az osztrákok részéről tapasztalunk, nem járulnék hozzá ahhoz, hogy ezt a szívességet nekik megtegyük. Az én álláspontom az, hogy én a bizottsághoz való utasítás mellett vagyok, mert a közösügyi kiadások tételeit számszerűleg ez a bizottság van hivatva megállapítani, mert ha meg nem állapítja, akkor a törvényhozás nem is határozhat és a felhatalmazást nem is adhatja meg ezekre vonatkozólag. Ez iránt nincs kétség, és én ezen törvényes álláspontnál fogva, a melyhez szigorúan ragaszkodom, és a melynél fogva a törvényhozás nem intézkedhetik, ha az országos bizottság a költségeket előbb meg nem állapítja, hozzájárulok azon indítványhoz, hogy ezen javaslat a bizottsághoz utasittassék ; mert ebben az nem tehet különbséget, hogy egy évre, avagy most egyelőre csak két hóra állapítjuk meg a kiadási tételeket, törvényben nem lévén e részben különbség téve. Elnök: Nem kíván már senki szólni? Miután más indítvány nem tétetett, kérdem a t. országos bizottságot, belenyugszik-e az én indítványomba, hogy ezen előterjesztés a négy egyesült albizottságnak adassék ki? (Helyeslés.) Ha ezt elfogadni méltóztatik, akkor ezt határozatkép mondom ki. Felhívom egyúttal a négy egyesült albizottságot, hogy Barabás Béla helyébe, a ki már nem tagja a bizottságnak, uj elnököt választani méltóztassék. A mai ülésnek több tárgya nem lévén, \
