A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
218 VU. ULES. diuraban vagyunk és ennélfogva én és elvbarátaim megszavazzuk e költségvetést. Meglehet, hogy ezért gúnynyal, rágalmakkal, kicsinyléssel fognak bennünket illetni, de én ezzel nem törődöm, mert tudom, hogy valamennyiünk lelkében él az a törhetetlen akarat, a melynél fogva politikai ideáljainkat, ezek közül elsősorban a magyar nemzeti hadsereget meg akarjuk teremteni (Uyy van!) e magasztos czélt, soha egy pillanatra szem elől nem tévesztjük (Uyy van !) és politikai cselekvéseinkben, minden egyes léptünkben, magában tacticánkban is ez az az irányadó szempont, ez az egyetlen, a mely vezet bennünket és a melytől el nem térünk soha. (Helyeslés és éljenzés ) A kik a függetlenségi pártot gúnynyal, rágalommal és kicsinyléssel illetik, a miért megszavaz olyan költségeket, a melyeket eddig megtagadott, azok feledik, hogy az a feladat, a melyre mi vállalkoztunk : Magyarország függetlenségének megteremtése, egyike a világtörténelem legnehezebb problémáinak. E probléma abból áll, hogy itt a Duna völgyén, a hol szükség van egy olyan nagyobb hatalomra, egy olyan nagyobb alakulásra,amely elég erősárrá, hogy itt minden hóditásnak elejét vegye, hogy itt a különböző fajok közti összeütközések elhárítására szolgáljon, de e mellett a magyar nemzet függetlensége, a magyar állam nemzeti jellege teljes mértékben megóvassék és abból semmi fel ne áldoztassék. Tisztában vagyunk azzal, hogy e hatszáz esztendős problema megoldása mekkora nehézségekkel jár, de e miatt a megoldás megkísérléséről, az azon való fáradozásról lemondanunk nem szabad. (Úgy van!) Éppen abban van a különbség az eddigi politikai rendszer és a nemzet akarata folytán most uralomra jutott rendszer között, hogy az a régi rendszer szintén látta e problema óriási nehézségeit (Úgy van!) de ezeket legyőzhetetlenek- nek, leküzdhetetleneknek tartotta, (Úgy van!) és ennélfogva meg sem kísérletté a problema megoldását. Mi is látjuk a nehézségeket, mi is látjuk a feladat óriási nagyságát, de legyőzhe- tetleneknek e nehézségeket nem hisszük, (Úgy van!) sőt szoros és elengedhetetlen kötelességünknek tartjuk szünet nélkül azon fáradoznunk és minden erőnket arra fordítanunk, hogy ezek a nehézségek legyőzessenek, hogy ez a problema végre valahára megoldassék. (Úgy van!) Sokakat tévedésbe ejt az, hogy a múltban, a történelem folyamán e nehéz problema megoldásának kísérletei nagy rázkódtatások, forradalmi harezok utján történtek. Én azt hiszem, hogy a magyar függetlenségi eszmét nem forradalom, nem fegyveres mérkőzés, hanem folytonos, kitartó férfias munka árán kell megvalósítanunk. (Helyeslés ) A mélyen tisztelt hadügyminister úr a múlt év folyamán és a jelen év első harmadában közvetlen tapasztalatból láthatta és észlelhette, hogy arra a hadseregre, a melynek ő az élén áll, milyen káros, milyen hátrányos befolyással bir az, ha egy nemzet szivében a hadsereg iránt való áldozatkészség elhamvad, ha a nemzet jogainak megtagadása felett érze't keserűség folytán szivében elfordul attól a hadseregtől, megtagadja tőle fiait és azokat az anyagi erőket, a mely véradó, a mely anyagi erő nélkül az a hadsereg fenn nem állhat. A t. hadügyminister úr közvetlen tapasztalásból észlelhette, hogy ilyen válságos időkben, a mikor veszélyben van az alkotmány, de veszélyben van a trónnak a hatalma is, hogy akkor az a hadsereg, a mely hivatva van egyaránt támaszául szolgálni trónnak és nemzetnek, feltétlenül a bomlás útjára lép, a hanyatlás lejtőjére tér és az a hadsereg az ő intézményeit, a maga szervezetét nem képes huzamosabb időn keresztül fentartani, úgy hogy az ilyen állapotok folytán aránylag rövid idő alatt teljesen megszűnik olyan hadseregnek lenni, a mely nemes és nagy feladatát betölteni képes Ha a mélyen tisztelt hadügyminister úr a múltnak ezen becses tapasztalatait és tanulságait megfontolja, bizonyára ő maga is be fogja látni azt, hogy ő neki, saját magának és annak a hadseregnek áll érdé kében munkálkodnia azon, hogy az a hadsereg mennél előbb közelebb jusson a nemzet szivéhez és mennél előbb végbemenjen az az egybe- forradás, a mely nélkül sem a nemzet nem boldogul, sem a hadsereg fenn nem áll. És én azért, mikor most kijelentem, hogy a költségvetést elfogadom, bizom abban, hogy a múltnak eseményei a jövőre nézve nem vesztek el haszontalanul; hogy egyrészt az a szén
