A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
VI. ÜLÉS. 203 latai alapját képező 1866: november 21-én kelt szabályzat és a legfőbb számvevőszék állal követett gyakorlat, nemkülönben az 1897. évi XX. t.-cz. és a magyar állami számvevőszék mun kálatainál követett eljárás között van-e és ha igen, mi különbség.« Ha majd ezt látni fogjuk, akkor bírálatot fogunk mondhatni arról, hogy meg kell-e változtatnunk vagy belenyugodhatunk a mai állapotba, hogy azon régi pátens alapján történjék tovább is az eljárás. Elnök : Hegedűs Sándor bizottsági tag úr kíván szólani. Hegedűs Sándor: T. bizottság! Több irányban bátorkodom részint fel világositólag, részint védőleg a múltra nézve, de egész tárgyilagosan felszólalni. . z előadó úr említette s csodálkozott rajta, hogy eddig senkinek sem jutott eszébe az ellen, hogy a közös számszék az 1866-i császári pátens alapján van szervezve, a mi az alkotmányos követelményeknek egyátalán meg nem felel, akár felszólalni, akár e részben intézkedni. Bocsánatot kérek, ez nem áll. A régi dele- gatiók is tudták kötelességöket és több határozati javaslatban utasították ez iránt a kormányt. De egyúttal minden egyes ilyen alkalommal számon kérték az illető delegatiók a közös kormánytól ezen ügynek a stádiumait. Minthogy itt complikált és több — ösz- szesen négy — fórumon keresztülmenő reformról van szó, igen természetes, hogy ez nem megy oly könnyen. Azonban a múlt delegatiókat védenem kell e pontban is; ebben is, valamint minden egyébben is pontosan ismerték és lelki- ismeretesen teljesítették is kötelességöket. Az eredmény mégis van, mert ime, a közös pénzügy- minister úr nyilatkozata szerint e részről, t. i. a közös kormány valamennyi orgánuma és a számszék részéről kidolgozott törvényjavaslat elkészült. Most már csak a két kormányt kell megsürgetni, hogy mennél előbb vigye a törvény- javaslatot a parlamentek elé. De megjegyzem, akármilyen és méltó kifogás alá esik alkotmányos szempontból az 1866-iki patens, nem lehet tagadni, hogy az a szervezet, melylyel most a közös számszék bir, nagyban és egészben az igényeknek tökéletesen megfelel. Nem szabad felejteni, hogy itt egész heterogen természetű testületekkel van dolgunk ; nem szabad felejteni, hogy a katonaság egész más szervezet pénzügyi tekintetben is, mint a civil administratio ; nem szabad felejtenünk, hogy itt az eljárás sok tekintelben azért más, mert itt vannak dolgok, melyek közbiztossági szempontból egész másként birálandók el és kritizálandók meg, miut átalában a civil élet jelenségei De természetesen mindent úgy kell csinálni, hogy az alkotmányos követelményeknek és feltételeknek tökéletesen megfeleljünk s ennek következtében kell majd azt a törvény- javaslatot e szempontból elbírálás alá venni. Ideiglenesen azonban, a mint az előttem szólott t. bizottsági tag úr gondolja a dolgot, ezen egyátalán nem lehet segíteni s csak zavart és kárt okoznánk, ha egyátalán kísérletet teszünk annak valósítására. Megmondom egész tárgyilagosan, hogy miért. A hadsereggel szemben egész mások a feladatai a számszéknek, mint a melyekkel a mi számszékünk fogl ilkozik. Ennek következtében nem is annyira a szervezet, — mert hiszen a hogy az van alakulva, az inkább alkalmasabb erre — de az eljárás egészen más : anyag- vizsgálat és számtalan más dolog, a mi a másik számszéknél elő nem fordul. Milyen zavar lenne abból, — miután közös intézményről s a közös számszék vizsgálatáról van szó, én csak erről beszélek, nem akarva mélyebben belebocsátkozni, — ha most ideiglenesen úgy intézkednénk, hogy a mi számszékünk az osztrák számszékre, vagy emez a mienkre akármilyen inge- rentiat gyakoroljon! Hogyha pedig azt akarjuk feltüntetni, a mire a t. bizottsági tag úr czélzott, hogy t. i. miféle különbség van a közös számszék és a civil tárgyakkal és orgánumokkal szemben álló másik számvevőszék eljárása közt országos szempontból: ez most semmit sem használna, mert előttünk áll a törvényjava lat megállapításának feladata, a mely ezzel összefügg s a mely azután világot fog vetni arra, hogy ezt a meglevő szervezetet miképen fogjuk fel, illetőleg hogy ez mennyiben felel meg azon igényeknek, melyeket majd azon törvényjavaslat kifejez és mennyiben nem, Î6*
