A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

VI. ÜLÉS. 173 Talán változtatást igényelne még azon tekin­tet is, hogy a mohamedánokra ott különös figye­lem fordittatik és így közegészségügyi rendőri eljárás szempontjából a mohamedán házakba való behatolástól óvakodnak azért, mert az ott levő mohamedán nők ritualis szokásait is figye­lembe szokták venni. Ez az intézkedés azután járványok esetén igen megboszulhatja magát Ezek a mohamedán házak a járvány megannyi fészke lehetnek s a fertőzés átragad belőlök a községekre és városokra is. Én a mohamedán ritust vallási szempontból respectálni óhajtom. De talán valami módot mégis lehetne találni, hogy a mohamedán házak köz­egészségügyi rendőri szempontból nagyobb fel­ügyelet alá vétessenek, s a közegészségügyi hely­zetet ez által is javitsuk, mert a mint a szám­adatokra is hivatkoztam, a halálozás aránya óriási a születésekével szemben. A javitás útja és módja talán az lehetne, hogy női orvosokat alkalmazna a t közös pénzügyminister úr, s ezek a mohamedán házakban is az orvosi fel­ügyelet és ellátást kellően teljesíthetnék. Csodálkoznom kell továbbá azon, hogy mig a költségvetés szerint az osztrák főhivatalnokok fizetése 20.000 korona, addig az ottani katho- likus püspök javadalmazása csak 16.000 koronát tesz ki, és mig a fogalmazó urak fizetése 4700 korona, a kanonok javadalma 4000 korona. Figye­lembe kell venni azt is, hogy ezek a tisztvise­lők a rendelkezési alapból repraesentationalis czélokra 20—30.000 koronát kapnak, a mit egy- átalában nem akarok kifogásolni, mert erre az adott viszonyok közt valóban szükségük is lehet, hanem ugyanakkor, éppen ezen szempontból, ezen egyházfőknek jótékonysági kötelezettsége­ket is kellvén teljesiteniök, szükséges, hogy az igen t. közös pénzügyminister úr figyelmét fel­hívjam, hogy találjon módot ezen emberbaráli szempont kielégitése czéljából, hogy az egyház­férfiak, ha a mostani fizetésük meg is hagyatik, a rendelkezési alapból, vagy más alapból nagyobb dotatioban részesittessenek. Egy felvilágositást is kérnék a t. minister úrtól, abban a tekintetben, hogy minő tételes intézkedés alapján kerül a bosnyák tőzsdékben csak osztrák dohány gyártmány a forgalomba a bosnyákon kívül. Jól tudjuk, hogy a magyar kincstár épp annyi nyersanyagot importál Boszniából, mint Ausztria, és joggal megvárhatjuk, hogy a mi dohányjövedékünk Boszniában épp oly figyelem­ben részesüljön, mint Ausztriában. Jól tudom, hogy ebben a tekintetben nehézségek merülhet­nek fel, a mennyiben a mi dohányjövedékünk­nek gyártmánya épp olyan, mint az osztrákoké, és annak nem volna czélja, hogy ugyanolyan nemű szivarokat és czigarettákat vigyenek be mindkét államból, de ezen akként lehetne segí­teni, hogy az egyik esztendőben osztrák gyárt­mány áruitatnék, a másik esztendőben magyar- országi dohányjövedék. Ennek megvalósítása semmi nehézségbe nem ütköznék és a pnritas és a gazdasági és kereskedelmi érdek szem­pontjából fontosnak tartanám, hogy mindez keresztülvitessék, mert itt nem kis összegről van szó. Ha megnézzük a zárszámadást, az 1902. évi szerint a dohányjövedék szükséglete volt 4,759.391 korona. Ezzel szemben az 1906. évre már elő- irányoztatott 5,527.740 korona, tehát közel 1 mil­lióval több. A mezőgazdasági állomások szük­ségletei 230.000 koronával vannak felvéve, ezzel szemben az 1902. évi fedezet 112.652 korona. A gyümölcs- és bortermelő-állomások szükséglete kitesz 120.000 koronát. Az 1902. évi tényleges fedezet 18.408 korona Bár tagadhatatlan, hogy ezen állomások didacticai czélokat is követnek, mégis gazdasági üzemeik költsége nincs arány­ban a gazdasági eredményekkel, melyeket e téren elérünk és én azt hiszem, hogy ezen az álla­poton lehetne némileg változtatni, a többek között különösen olyképen, hogy a fa-ekék he­lyett vas-ekéket használjanak a tartományok déli vidékein. Továbbá kérdem, van-e tudomása az igen t. minister úrnak arról, hogy Boszniában az arabs lovakat használják fedezésre s hogy ez ott a gazdasági körökben kedvezően nem fogad­tatott, mert habár szemre nézve szebb lovakat tudnak igy tenyészteni, mégis a climaticus viszonyoknak nem felel meg s igy ez elhibázott intézkedés. Kérném továbbá a t. közös pénzügyminister úr felvilágosítását arra nézve, hogy a harmadik fejezet 7. czíme alatt a Boszniában elhelyezett csapatok alatt kizárólag az úgynevezett osztrák-

Next

/
Oldalképek
Tartalom