A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
174 VI. ÜLÉS. bosnyák ezredek értetnek-e. Érdekes slatistika az, hogy mig Boszniának vallásügyi bndgetje 5,304.651 korona, közoktatásügyi budgetje 2,737.000 korona, közegészségügyi budgetje 2,255.800 korona, addig a katonai kiadások 5,398.720 koronát igényelnek. Remélem, hogy a hadügyminister a magyar nyelvnek a nevelőintézetekben fokozott tanítása tárgyában tett kijelentését a szerajevói katonai iskolánál szintén figyelembe veszik. Kérdem, mivel indokolja a közös pénzügy- minister úr, hogy az 1900. évi zárszámadás 4,424.148 korona kiadásával szemben a költség- vetés 5,398.230 korona szükségletet mutat, tehát 1 millióval többet. Ezt csakis azzal tudnám magyarázni, hogy talán azóta, a mióta ez a zárszámadás elkészíttetett, a katonák többe* esznek. Egyébbel ezt nem tudom megindokolni. Továbbá a költségvetésben a katonai fi- nüvendékeknek semmi nyoma nincs, holott az 1902. évi zárszámadásban erre a czélra föl van véve 26 800 korona. Újságok előfizetésére föl van véve 576 korona. Kérdem a t. közös pénzügyminister urat, hogy ezen megrendeléseknél a magyar lapok is figyelembe vannak-e véve és nem járatnak-e kizárólag német lapokat. (Egy hang: Alighanem!) Hegedűs bizottsági tag úr a magyar ipar védelme érdekébsn érdekes beszédet mondott, különösen abban a tekintetben, hogy a bosnyák vasúti tarifa változtattassék meg. Az igen t. közös pénzügyminister úr ezzel szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bosnyák kezdetleges ipar szempontjából indokolt a mostani vasúti tarifa megtartása. Teljesen helyeslem a t. pénzügyminister úr álláspontját, nem is ebben van nekünk bajunk, hanem inkább, hogy vasúti politikánkat kellene megváltoztatni, mert, ha figyelembe veszszük a mostani helyzetet, az mit mutat? 1902-ig a bosnyákországi fő vasúti vonal volt a bród—szerajevói csatlakozással kifelé Zágrábon és Szabadkán át Budapesttel, más oldalról Zágrábon át a fiumei kikötővel. Az osztrák tengerparttal pedig a szerajevo—mustár—metko- vici vonal kötötte össze az országot. Minthogy azonban a metkovic—narentai kikötő elégtelen volt az osztrák ipar czéljaira, tervbe volt véve a bugojno—spalatoi vonal kiépítése. Ezen vonal kiépítése azon alapra lett volna helyezve, hogy keskenyvágányú vonal legyen, bosnyák költségre építtessék, Ausztria és Magyarország fogja garantálni a fedezeti hitelt. Ha ezen vonal annak idején kiépíttetik vala, egyszerre két helyen, Travnikon és Lasván át létesült volna az összeköttetés a bród—szerajevói vonallal s ezzel az összekötlet- s a dalmát tengerparttal. Ezen vasút kiépítését aztán elhagyták s e helyett kiépítették bosnyák költségen, de Magyarország és Ausztria hitel-garantálása mellett a gabela—uszkopljei vonalat az országhatárig, a honnan az osztrák kormány kiépítette Gravozáig, s ezt elsőrangú fontosságú tengeri kikötővé tette. Már most miben változott ezzel a helyzet? Bosznia osztrák tengeri kikötőt kapott, mely né ány száz kilométerrel közelebb fekszik, mint Fiume. Ez azonban még hagyján ; az osztrák áruk azonban az osztrák keskenyvágányú vasutakon szállíttatnak, a mi által lehetővé van téve az, hogy a Boszniában lévő keskenyvágányú vasutakon folytathatják utjokat, mig ellenben mi akár Fiúméból, akár p.dig Budapest felől indítunk szállítmányokat normál vágányú vasutakon, azokat a határokon ki és át kell rakni a keskenyvágányú bosnyák vasútra, ezzel természetesen rengeteg sok időveszteség és tetemes költség jár és nyilvánvaló, hogy az áruforgalmat ez a fiumei kikötőből lassanként de biztosan áttereli az osztrák tengerpartra. Újabban tervbe vették, hogy a vasutat ki fogják építeni a Lim vidékére, ezt a vidéket közvetlen vasúti összeköttetésbe juttatnák ez által Magyarországgal; csakhogy bajos átlátni, hogy ez mennyiben válnék inkább a magyar piacz hasznára, mintáz osztrákéra. Ezzel a szerajevó — plevlje, esetleg mitroviczai vonallal a brod— szerajevó—gravozai hálózat egy horgonyéhoz hasonló alakot ölt, a melynek egyik kampója a Lim vidékére, a másik a dalmát tengerpartra nyúlik, tengelye pedig a brod—szerajevói fővonal lesz. Ilyen helyzetben, t. országos bizottság, kiváló fontosságúnak mutatkozik az, hogy a Brod és Szerajevó közötti keskenyvágányú vonal rendes nyomtávú vasuttá alakittassék át, úgy hogy ne legyünk kénytelenek rendes nyomtávú vasúttal szállítva áruinkat, azokat keskeny
