A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
170 VI. ÜLÉS. Még azon a napon, midőn a megkeresztelés történt, megjelentek a mohamedánok a Landes- regierang előtt és panaszt emeltek. Erre az illető, Mehmed Sinonovic, a katholikussá lett mohamedán, azonnal rendőri felügyelet alá helyeztetett. De ez még nem volt elég, hanem január elsején szülőhelyére, Trebinjére vitték őt, honnan szerencsésen megszökött Amerikába. 0 ugyan megszabadult az üldözés elől, de az érsek ur és titkára nem, mert a bosnvák hatóság elitélte mind a kettőt, az egyiket, az érsek urat 500 koronára, a másikat 40 koronára, behajthatatlanság esetén annyi meg annyi elzárásra és a folyó évi márczius elsején mindkettőnek le is vonták fizetéséből a bírságot. A t. minister ur, midőn Toliinger képviselő úr az osztrák delegatioban interpellálta öt az első esetet illetőleg, azt felelte, hogy ő csak a vallásszabadságot védelmezte például a Szála Szivric esetében. T. közös pénzügyminister űr! A vallásszabadság és a vallások egyenlősége szerintem nem azt jelenti, hogy minden vallást bele kell gyömöszölni egy Prokrustes-ágyba, ha az egyiknek ropognak is a Csontjai, ha fejét, lábát kell is levágni, csakhogy beleülő legyen, hanem a vallásszabadság alatt azt értik, hogy az állam gondoskodik arról, hogy minden egyes vallás a saját elvei és törvényei szerint békén élhessen, ismétlem, a saját elvei és törvényei szerint. De ha a t. minister úr minden áron úgy értelmezi a vallásszabadságot, mint a hogy teszi, ugyan kérem, t. orsz. bizottság, meg van-e győződve a t. minister úr arról, hogy a mohamedánok valóban vallásszabadságot élveznek Boszniában? Hiszen, ha élveznék a vallásszabadságot, akkor szabad volna meggyőződésüket, kívánságukat, hogy katholikussá akarnak lenni, végre is hajtaniok. Már pedig az a törvény vagy rendelet, melyet a bosnyák kormány szab elő, teljesen és a képtelenségig végrehajthatatlan, mert ők annak, mint említettem, nem hódolhatnak halálveszedelem nélkül. Azt mondja az áttérési törvényre vagy rendeletre a minister úr, hogy annak módosítását tervezi. Kérem a t. pénzügyminister urat, ne módosítsa, hanem vesse sutba az egész rendele- letet. A kathohkusok sohasem fognak panaszkodni, hogy ha fele számukat elviszi is akár az izlám, akár más vallás, a hatóságnál, mert a kath egyház sohasem tart senkit vissza attól rendőrökkel, ha az illető a katholikus egyháztól meg akar válni ; tehát a katholikusokkal a t. közös pénzügyminister úrnak nem lesz soha baja. Ha pedig nem akarja teljesen sutba dobni, akkor nagyon kérem, ne tegyen változtatást azon, mert nem vagyok ugyan gondolatolvasó, mégis jól tudom, hogy az a módosítás, a melyet a t. közös pénzügyminister úr tervez, sokkal sérelmesebb lesz a katholikusokra, mint most az eredeti szöveg. Most pedig áttérek és röviden be is végzem a másik kérdést, a germanisatio kérdését. Midőn itt néhány nappal azelőtt szó volt arról, hogy a közös pénzügyministerium áthelyeztessék Budapestre, akkor az urakháza köréből megjelent egy czikk, mely azzal végződik, hogy : (olvassa) »az osztrák közvélemény aligha fogja megengedni, hogy Boszniát és Herczegovinát, emez osztrák birodalmi tartományokat.«... Méltózla- tik hallani?... »osztrák birodalmi tartományokat Budapestről kormányozzák.« Még török uralom, illetőleg török souverainitás alatt áll ez a két ország, még szó sem kei ült köztünk az osztozkodást illetőleg, hogy Ausztriához, avagy Magyar- országhoz csatoltassék-e e két tartomány, mégis máris osztrák birodalmi tartományoknak nevezik azokat Bécsben és úgy vélem, azoknak is tartják. És teljesen igazuk van, nem ugyan abban, hogy ezek csakugyan osztrák tartományok, hanem abban, hogy teljesen úgy vannak kezelve, teljesen úgy vannak kormányozva, mint akármelyik tizenhárompróbás osztrák tartomány. Kinety Károly: Az már csakugyan igaz. Molnár János: És ezt kézzel foghatólag he fogom bizonyítani. A t. közös pénzügyminister úr jelentésében ugyanis azt olvasom, hogy Bosnyákországnak, négy főgymnasiumán, egy fő- reáliskoláján és három felső leányiskoláján kiviil számos közép- és elemi iskolája van. Tartsunk csak szemlét, hogy ez iskolákban tanitják-e egy- átalában és hány órán a magyart, mert hiszen a paritas azt követelné. Az elemi iskolában tanítják a németet, a magyart nem. A kereskedelmi iskolában, hol az
