A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

170 VI. ÜLÉS. Még azon a napon, midőn a megkeresztelés történt, megjelentek a mohamedánok a Landes- regierang előtt és panaszt emeltek. Erre az illető, Mehmed Sinonovic, a katholikussá lett mohame­dán, azonnal rendőri felügyelet alá helyeztetett. De ez még nem volt elég, hanem január else­jén szülőhelyére, Trebinjére vitték őt, honnan szerencsésen megszökött Amerikába. 0 ugyan meg­szabadult az üldözés elől, de az érsek ur és tit­kára nem, mert a bosnvák hatóság elitélte mind a kettőt, az egyiket, az érsek urat 500 koronára, a másikat 40 koronára, behajthatatlanság ese­tén annyi meg annyi elzárásra és a folyó évi márczius elsején mindkettőnek le is vonták fizeté­séből a bírságot. A t. minister ur, midőn Toliinger képvi­selő úr az osztrák delegatioban interpellálta öt az első esetet illetőleg, azt felelte, hogy ő csak a vallásszabadságot védelmezte például a Szála Szivric esetében. T. közös pénzügyminister űr! A vallássza­badság és a vallások egyenlősége szerintem nem azt jelenti, hogy minden vallást bele kell gyömö­szölni egy Prokrustes-ágyba, ha az egyiknek ropognak is a Csontjai, ha fejét, lábát kell is levágni, csakhogy beleülő legyen, hanem a vallásszabadság alatt azt értik, hogy az állam gondoskodik arról, hogy minden egyes vallás a saját elvei és törvényei szerint békén élhessen, ismétlem, a saját elvei és törvényei szerint. De ha a t. minister úr minden áron úgy értel­mezi a vallásszabadságot, mint a hogy teszi, ugyan kérem, t. orsz. bizottság, meg van-e győ­ződve a t. minister úr arról, hogy a mohame­dánok valóban vallásszabadságot élveznek Bosz­niában? Hiszen, ha élveznék a vallásszabadsá­got, akkor szabad volna meggyőződésüket, kívánságukat, hogy katholikussá akarnak lenni, végre is hajtaniok. Már pedig az a törvény vagy rendelet, melyet a bosnyák kormány szab elő, teljesen és a képtelenségig végrehajthatatlan, mert ők annak, mint említettem, nem hódolhat­nak halálveszedelem nélkül. Azt mondja az áttérési törvényre vagy ren­deletre a minister úr, hogy annak módosítását tervezi. Kérem a t. pénzügyminister urat, ne módosítsa, hanem vesse sutba az egész rendele- letet. A kathohkusok sohasem fognak panasz­kodni, hogy ha fele számukat elviszi is akár az izlám, akár más vallás, a hatóságnál, mert a kath egyház sohasem tart senkit vissza attól rendőrökkel, ha az illető a katholikus egyház­tól meg akar válni ; tehát a katholikusokkal a t. közös pénzügyminister úrnak nem lesz soha baja. Ha pedig nem akarja teljesen sutba dobni, akkor nagyon kérem, ne tegyen változtatást azon, mert nem vagyok ugyan gondolatolvasó, mégis jól tudom, hogy az a módosítás, a melyet a t. közös pénzügyminister úr tervez, sokkal sérelmesebb lesz a katholikusokra, mint most az eredeti szöveg. Most pedig áttérek és röviden be is végzem a másik kérdést, a germanisatio kérdését. Midőn itt néhány nappal azelőtt szó volt arról, hogy a közös pénzügyministerium áthelyeztessék Buda­pestre, akkor az urakháza köréből megjelent egy czikk, mely azzal végződik, hogy : (olvassa) »az osztrák közvélemény aligha fogja meg­engedni, hogy Boszniát és Herczegovinát, emez osztrák birodalmi tartományokat.«... Méltózla- tik hallani?... »osztrák birodalmi tartományokat Budapestről kormányozzák.« Még török uralom, illetőleg török souverainitás alatt áll ez a két or­szág, még szó sem kei ült köztünk az osztozko­dást illetőleg, hogy Ausztriához, avagy Magyar- országhoz csatoltassék-e e két tartomány, mégis máris osztrák birodalmi tartományoknak neve­zik azokat Bécsben és úgy vélem, azoknak is tartják. És teljesen igazuk van, nem ugyan abban, hogy ezek csakugyan osztrák tartományok, hanem abban, hogy teljesen úgy vannak kezelve, telje­sen úgy vannak kormányozva, mint akármelyik tizenhárompróbás osztrák tartomány. Kinety Károly: Az már csakugyan igaz. Molnár János: És ezt kézzel foghatólag he fogom bizonyítani. A t. közös pénzügyminis­ter úr jelentésében ugyanis azt olvasom, hogy Bosnyákországnak, négy főgymnasiumán, egy fő- reáliskoláján és három felső leányiskoláján kiviil számos közép- és elemi iskolája van. Tartsunk csak szemlét, hogy ez iskolákban tanitják-e egy- átalában és hány órán a magyart, mert hiszen a paritas azt követelné. Az elemi iskolában tanítják a németet, a magyart nem. A kereskedelmi iskolában, hol az

Next

/
Oldalképek
Tartalom