A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
VI. ÜLÉS. 169 des Seelsorgers einer der beiden, im Glaubenswechsel in Frage kommenden Religionsgenossenschaften und zwar in folgenden Fällen« stb. Hát, t. közös pénzügyminister úr, sem a convertáló nem kérte e vizsgálatot, sem annak gyámja vagy atyja, hisz nem is állott curatela alatt, sem pedig egyik Seelsorger, egyik lelkész sem. Milyen jogalapon merték tehát ellene e verificationalis eljárást intézni? De megtörtént 1903. április 11-én Konyicz- ban, hogy a kerületi elöljárónak Kuczovicznak adatott át Szála és az Ibrahim bég Hadsiz, vagyis a konyiczi polgármester jelenlétében ki is hallgatta Szálát. Minden kérdésre igenlő volt a felelete abban a tekintetben, hogy ő katholikus és katholikus akar maradni. De ezzel nem elégedtek meg, hanem valami Achmed Lubosic, t. i. az egyik mohamedán őrnek az őrizetére bízták Szálát. Többször megjelent ott a mohamohamedán Sheriat — biró is. Azt mondják — ezt nem merem állítani, mert nem tudok bizonyítani, mig a többit bizonyítani is tudom, t. pénzügyminister úr, még pedig igen előkelő tanukkal, kik még esküre is készek, mondom, ezt nem merem állítani — hogy valami Raschid mohamedán rendőr, kivont karddal rohant neki több Ízben és fenyegette őt, hogy levágja, ha az izlámra vissza nem tér. Két napon keresztül állt ellen folytonosan minden csábításnak, erőszakoskodásnak abban a tekintetben, hogy hagyja el a katholikus vallást és az izlamra. térjen vissza. Gyermeke, az a fiúcska is megjelent az igazolási eljárás alatt és sirva, zokogva állt anyja mellett. Ennek is azt mondta : »Ne busulj fiacskám, te is nemsokára hasonló leszesz hozzám?« T. i. katholikus. Ekkor az egész szomorú dolog a tragoedia comoediává változott át, illetőleg az az eljáró bíróság akarta azt azzá változtatni, mert mint a vígjáték átalában mariagezsal, házassággal szokott végződni, úgy itt is ilyen házasságfélét inscenáltak. T. i. 1903. április lő-én meghalt a konyiczi rendőrszolga. Ekkor a kerületi elöljáró megígérte, hogy annak a töröknek adja azt a megürült állást, a ki Szálát »feleségül« veszi. Akadt is mindjárt egy még pedig a polgármester ur szolgája, ki vállalkozott rá, hogy Szálát »elveszi« és gyűjtöttek számukra mindjárt pénzt is A közősügyi országos bizottság naplója 19l)6. 1000 koronát, melyből egy jó összeget maga a kerületi elöljáró úr adott. Azonban itt nem végződött, — non e finita la commedia, — mert daczára annak, hogy oda akarták kényszeríteni, sőt mint mondják oda is adták Szálát — jóllehet tudták, hogy katholikus egyén törökkel nem köthet házasságot — mondom, daczára annak, hogy odaadták ahhoz a törökhöz Szálát, mi történt? Talált utat-módot, hogy a háremből tudósítást küldjön ez a sokat zaklatott szegény asszony a szarajevói érsek úrhoz és könyörögjön hogy mentse ki őt fogságából, mert katholikus akar maradni és úgynevezett férjétölel- válni. A t. pénzügyminister úrnak is kell erről tudnia, mert hiszen a bosnyák püspöki kar hozzá folyamodott és kérte, hogy vegyes bizottság, katholikusokból és mohamedánokból álló bizottság elé Állíttassák ez a Szála Szivric és nyilvánítsa ki akar-e katholikus maradni és természetesen, eltávozni azon török férfiútól, vagy pedig a mohamedán vallásra akar visszatérni és a férfiúnál maradni. A t közös pénzügyminister úr legjobban tudja miért, — én nem tudom, — e folyamodványra a mai napig sem kapott a bosnyák püspöki kar választ. Ez az egyik példa, hogy hogyan üldözi a bosnyák kormány azokat, a kik e lehetetlen rendeletnek nem akarnak hódolni, vagyis azon mohamedánokat, a kik azt a bejelentést, melyet az áttérési törvény rendel, nem teljesitik, mert nem teljesíthetik életök veszélyeztetése nélkül. Hogy miként jár el a t. kormány azok ellen, a kik az ilyen szegény mohamedánokat mégis megkeresztelik, arra, mint Ígértem, szintén mondok, még pedig egy classicus példát, a mely néhány hónappal ezelőtt történt Sara- jevóban, magával az érsek úrral. Egy mohamedán, valami Mehmed Sinonovic, trebiujei származású, huszonhárom éves ifjú jelentkezett az érsek úrnál, hogy katholikussá kíván lenni. Az érsek úr figyelmeztette a következményekre, különösen arra, hogy semmi anyagi előnyt a megkereszteltetésből nem fog huzni. Az ifjú mind e mellett rendíthetetlen maradt kívánságában, követelésben, úgy, hogy félesztendei tanítás után, az érsek úr őt a saját palotájában, saját kápolnájában, secretáriusa, titkára által meg is kereszteltette 1905. deczember 17-én. •I'i k
