A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

VI. ÜLÉS. 165 fait accompli-val, hogy ne mondják, nem lehet változtatni ilyen állapotokon máról holnapra, hogy ha 20 évig, 35 évig jó volt, mért akarunk egy­szerre változtatni. Ezért emelem fel szavamat már most. Most, minden ide irányul a közös pénzügyministerium- hoz Bécsbe, a bosnyáknak minden ügyes-bajos dolga, hitelviszonyai, kivitele és bevitele tekin­tetében ide van kötve, ide jön fel, itt kapja a felvilágosítást a különféle factorokná) a közös pénzügyministeriumban, a hol a legfőbb hatósága van, a Bosnisches Bureau-ban, mely rendelke­zésére áll. adó, ipar tekintetében, a Hegel-utczai mintaraktárban stb. Mindez azt vonja maga után, hogy Budapestet elkerüljék s ha oda jönnek, nem tudnak hova fordulni s ha fordulnak a török consulatushoz, akkor secaturáknak lesznek kitéve. Ily körülmények közt talán indokolt volna, hogy addig is, mig eldől az a kérdés, hogy a közös pénzügyministerium megmarad e itt, vagy Buda­pestre helyeztetik-e át, intézkedés történjék, hogy Budapesten is találják szükséges igényeik­nek kielégítését Legyen Budapesten egy kiren­deltség vagy hivatal, vagy nevezzék bárminek, nem az a lényeg. A lényeg az, hogy az a bos- nyák kereskedő ott találja a maga kielégítését szükségletei tekintetében, ott találjon irányitást, segítséget, legyen kihez fordulnia és a magyar kereskedői és üzleti világ is ott találja meg a módját annak, hogy miképen férkőzhetik Bosz­niához, mit kell ott tennie, hogyan prosperálhat ott, hogyan elégítheti ki üzleti érdekeit. Kérem ezért a t. közös pénzügyminister urat, szervezzen valami kirendeltséget Budapesten, ne hallgasson arra, hogy ez consulatusnak volna tekinthető, vagy hogy nem tudom miféle nehéz­ségekbe ütközik, ne álljon elő azzal, hogy ez magánvállalkozás volna, mert lássa be azt, hogy ha minden közös ministerium itt van, ha az összes gyárak, hadi felszerelések, raktárak, isko­lák mind itt vannak, ha az egész diplomatiai kar itt van, ha az udvari költségek itt költetnek el, ha a különféle államok megbízottai, a köve­tek itt Bécsben élnek, ha az uralkodók itt teszik meg látogatásaikat és ennek folytán itt költik el azokat a megélhetéssel, fénynyel és pompá­val járó kiadásokat, hogy falán mégis jogos kívánság az, hogy lásson ebből valamit az a szegény Magyarország is, s hogy semmiféle egy­séges monarchia vagy összbirodalom vagy egy­séges hadsereg-féle elv és eszme ne állhassa útját ennek. Nem közjogi kérdés az, hogy a bosnyák Budapesten is találjon igényei tekinteté­ben kielégítést, és hogy viszont Magyarország is helyet találhasson az ő termékeinek. Épp ezért határozati javaslatot terjesztek elé, a melyben arra kérem a t. közös pénzügy­minister urat, illetve a közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságot, utasítsa a közös pénzügyminister urat: szervezzen Budapesten kirendeltséget azon czélból, hogy a Budapestre jövő boszniai lakosokat üzleti ügyeikben tájékoz­tassa és lehetőleg segélyökre legyen, másrészt a magyar üzleti világ figyelmét a Bosznia- és Hercze- govinával létesíthető összeköttetésekre felhívja. Ezek volnának azok, a miket ezúttal a t. közös pénzügyminister úrtól kérek, szíveskedjék ezeket orvosolni, szíveskedjék, ha tévedek vagy helytelenül Ítélem meg ,az ál'apotokat, engem felvilágosítani, az országos bizottságot pedig meg­nyugtatni abban a tekintetben, hogy Magyar- ország jogos igényei legalább ezen a téren egy­szer már ki lesznek efégitve. (Helyeslés.) Edelsheim-Gyulai Lipőt b jegyző : {Mol­nár János ! Molnár János: T. országos bizottság! A boszniai kormányzáson vörös-fonal gyanánt húzódik végig két dolog. Az egyik a mohame­dánok legyezgetése a katolikusokkal szemben, vallási tekintetben ; nyelvi tekintetben pedig a végtelen, határt nem ismerő kül- és belterjes germanizálás a paritas, a magyar nyelvnek és országnak rovására. Mindkét dolgot élesen meg fogom világítani, az éles jelzőt nem a modorra értve, hanem a tényekre. E napokban a négyes albizottságban az egyik horvát képviselő úr megvádolta a kato­likus anyaszentegyházat Boszniában proselitás- kodással, még a propaganda fideit is bele hozta beszédébe. A propaganda fidei egy seminarium, Rómában lévő intézet, a melyben azon vidékek számára, hol még nincs [rendezve a katholika egyház hierarchiája, papokat képeznek. Miután Boszniában már van rendezve a katholikus hierarchia, semmi köze, semmi beleavatkozása sincs a propaganda fideinek Bosznia ügyeibe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom