A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1902 - hiteles kiadás (Bécs, 1902)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
VII. ÜLÉS. 105 pontot csak úgy lehet összeegyeztetni, csak egy olyan expedienst lehet találni, hogy a közös pénzügyminister úr ezen közös activák állásáról és elszámolásáról minden évben mindkét állam kormánya útján az illető törvényhozások elé tegyen jelentest, a mi által első sorban el lenne érve az, hogy ezen elszámolás az illetékes factor elé kerüljön, másrészről nem ejtetnék csorba a közpénzek kezelésének azon általam előbb említett sarkalatos főelvén hogy közpénzek elszámolás nélkül ne maradjanak. Ezen közvetett előterjesztés, hogy tudniillik a pénzügyminister úr az egyes államok kormánya által tegye meg ezen előterjesztést, nézetem szerint lehetséges, mert az 1867 : XII. törvényezikk az egyes államok kormányainak a közös ügyekbe való befolyását és együttműködését biztosítja. Jól tudom, ugyan, hogy a közös activák kérdé sének eldöntése nem tartozik a delegátió elé, minthogy azonban egyéb alkalmunk a közös pénzügyminister úrral érintkezni és hozLá kérdéseket intézni nincs, ezen alkalmat kívántam felhasználni, hogy azon tiszteletteljes kérdést intézzem a t. pénzügyminister úrhoz, hajlandó e ezt az expedienst elfogadni s ezen jelentést ily közvetett úton a két állam törvényhozása elé terjeszteni? Egy másik kérdést is vagyok bátor intézni a közös pénzügyminister úrhoz, a mely szintén nem új ; minden évben felmerül a delegátiók előtt, és ez az, hogy minden évben, mikor a delegátió a megszállott tartományok ügyeit tár gyalja. Bosznia és Herczegovinából számosán felrándulnak ide, hogy panaszaikat előadják, ügy tudom egyrészt az újságokból, másrészt saját szemo:mmel is tapasztaltam, bogy az idén is egész csomó bosnyák ember van itt. Szintén az újságokból tudom, hogy nemcsak az idén, de a múlt években is ezeknek az embereknek, a kik ide feljöttek, nemcsak hogy panaszaik orvosolva, vagy pedig, minthogy nem léhet tudni, hogy alaposak-e, elintézve nem lettek, hanem ők maguk el sem fogadtattak. Ezért azt a kérdést vagyok bátor a t. közös pénzügyminister úrhoz intézni, hogy hajlandó-e az idén azokat fogadni, vagy ha nem, mi az oka annak? A mi most már magát a szőnyegen forgó A közősügyi országos bizottság naplója. UM. térgyat, tudniilik a megszállott területeken levő parancsnokságok, hadcsapatok és intézetek 1903. évi költségeinek rendkívüli irányzatát illeti, egész röviden annyit van szerencsém megemlíteni, hogy a költségvetést magát elfogadom azon indokból, mert nézetem szerint Bosznia és Herczegovina occupálásánál egy fait accompli val állunk szemben, a melyen változtatnunk nem lehet és mert ennek következményeit viselnünk kell. De nem fogadom el a költségvetés azon részét, a mely az új hegyi ütegek szaporításával és ezzel együtt az ottani csapatok létszámának emelésével függ össze. A t. előadó úr is volt szives megemlíteni, hogy ennek a kérdésnek behatóbb tárgyalásába nem bocsátkozik, a mennyiben ez a kérdés a hadügyi költségvetésben is előfordul s ott bir elsőrendű fontossággal. Sőt megtoldhatom ezt azzal, hogy ezzel szorosan összefüggő kérdés, tudniilik a létszám fölemelésének kérdése, a hadi tengerészet költségvetésébe is fel van véve. Én tehát azon indokoktól vezéreltetve, amelyeket a t. előadó úr is előadott, azon álláspontomat, hogy miért nem fogadom el ezen költség- szaporitást, itt indokolni nem kívánom, mert indokaimat a hadi költségvetés tárgyalásánál fogom előadni. Csak azt akarom most megemlíteni, hogy a költségvetést ennek kivételével elfogadom. Kristóffy József jegyző : Bakovszky István ! IíakoYSzky István : T. országos bizottság ! Egy külföldi államférfiu egyszer Ausztriát úgy characterizálta, hogy Österreich ist das Land der Unwahrscheinlichkeiten. Ha én a ma szőnyegen forgó ügy tárgyalását tekintem, azt mondom, hogy a mi monarchiánk nemcsak a valószínűtlenségek, hanem a lehetetlenségek országa. Lehetetlen állapot az. a melylyel most mi szemben állunk. Tárgyalunk egy ország felett a melynek más a suverainje, más a kormánya ; az ország maga a senki országa; a mihez mi hozzászólunk, nem tudjuk, hogy miért szólunk hozzá, mert a parlamenti tárgyalásnak legelemibb feltételétől, attól, hogy mi szavazhatunk és dönthetünk, meg vagyunk fosztva, mert az a budget, a melyet a t. közös pénzügyminister úr szives volt bemutatni, akár járulunk hozzá, akár nem, mégis csak exequáltatui fog. A lehetetlenségek körébe tar14
