A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1902 - hiteles kiadás (Bécs, 1902)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

III. ÜLÉS. 17 elnöknek a törvényre hivatkozva, kell figyelmez­tetnie a következményekre. Nem a házszabá­lyokra, hanem, hangsúlyozom, törvényre, az 1848 : IV. t czikkre kell hivatkoznia és igy kell a figyelmeztetést alkalmaznia. Erről különben szó sem volt. De, t. tnglársam, a regnicolaris bizottságok­kal is akar érvelni. Én kiterjesztettem erre a figyelmemet. Én is gondoltam azon sok regni­colaris depulatiora, a melyek különösen az 1825-iki országgyűléstől kezdve 1848-ig ki let­tek küldve, többek közölt azon regnicolaris bizott­ságra is, a melyről igen tisztelt tagtársam beszélt, a mely Ferencz király idejében küldetett ki, a ki országtól 50.000 ujonczot kívánt. Kezdetben megtagadta a főrendiház a hozzájárulást. Hosszú alkudozásoknak az lett az ezedménye, hogy az országgyűlés az mondotta, hogy jól van, de mi betekintést akarunk a Hof-Kriegs-Rath-tól nyerni. A főrendiház még mindig ellenkezett. Ekkor I. Ferencz király maga utasította gróf Gyulay horvát bánt, hogy a szükséges felvilágosításokat adja meg, a melyek következtében nem 50.000, hanem 48.000 ujonczot ajánlott meg az ország, de azért, t. tagtársam, sem a törvényekben, sem a jegyzőkönyvekben, de sehol sem fog egyetlenegy szót sem mutathatni, a mely arra engedne következtetni, hogy a nyilvánosság ki lett volna zárva a követekre nézve. Ernliszt Kelemen: A gyűlésen! Rakovszky István: Igenis, a regnicolaris gyűlésen! A regnicolaris deputatiok ülései mégis nyilvánosak voltak a követekre nézve, mint pl. azon regnicolaris bizottság ülései, a mely a nemzeti muzeum, vagy a mely a Pesti Színház, vagy végre az, a mely 1844-ben az új büntető törvény behozatala tárgyában volt kiküldve. És miután seholsem találunk bizonyítékokat arra, hogy itt a nyilvánosság ki lett volna zárva: nem szabad szakítanunk egész közjogi múltúnkkal ; nem szabad szakítanunk azon közjogi főelvvel, a nyilvánosság elvével, hogy ezen bizottságok ülései ép úgy, mint a többi bizottságokéi, ne lettek volna hozzáférhetők az alsó vagy felső tábla részére. De t. tagtársam ezt nem mint egy, a törvényhozót megillető jogot állítja elénk és nem érzi azt a degradatiot, a melyben a tör­vényhozás tagjait részesíti akkor, a midőn — tisz­A közösögyi országos bizottság naplója. 1902. telet, becsület a ministeri megbízott uraknak, a kiknek discretiojában én megbízom — itt minis­teri titkárokat és alantasabb rangú tiszteket is tisztelhetünk, a kik itt a tárgyaláson résztvehet- nek és hallgathatják mindazt, a miről itt tár­gyalnak. Ezekben szerinte meg van, de abban a törvényhozóban nincs meg arra nézve a garantia, hogy ugyanazt hallgathassa és ugyanannak tárgyalásán mint hallgató résztvehessen, a mit neki ellenőriznie kell. Az hiszem tehát, hogy ezen okoknál fogva szükséges volt ezt a visszás­ságot azonnal orvosolni Ezért elfogadom Dániel Ernő báró t. tagtárs úr indítványát azon módo­sításokkal, a melyeket Berzeviczy Albert és Holló Lajos t. tagtárs urak tettek. Münnich Aurél jegyző : Klobusiczky János ! Klobusiczky János: T. országos bizott­ság! Egy kérdésem volna az indítványozó Dániel Ernő báró t tagtársamhoz, mert indítványának egy passusa nem egészen világos előttem. Ott ugyanis az van mondva, hogy az albizottságok ülésein a törvényhozás tagjai mint hallgatók megjelenhetnek. Nem tudom, hogy miképen ér­tendő ez a passus? Én úgy értelmezem ezt, hogy ha jelen lehetnek, csak a karzaton lehet­nek jelen, de nem az ülésteremben. Hollé Lajos: Ez kicsinyeskedés! Klobusiczky János : Felvilágosítást kérek arra nézve, hogy ez a passus mikép értendő? Dániel Erilö b. : Jelen lehet mint hallgató. Ha olyan a terem, hogy karzat is van, a kar­zaton ; a hol pedig nincs karzat, a hol hely van. Klobusiczky János: Bocsánatot kérek, de én ebben nagy különbséget látok, mert majd­nem lehetetlenné válik a tárgyalás akkor, hogy ha azok, a kiknek semmi beavatkozási joguk nincs, az ülésteremben tömegesen vannak jelen. Például ha idejön 200 képviselő, és itt szavazás van kézfelemeléssel, hogyan fogjuk megtudni azt, hogy hány bizottsági tag szava­zott. Hogy tehát az indítvány igy volna értendő^ nincsen eset reá, hogy én indítványához hozzá­járuljak. Müunich Aurél jegyző: Holló Lajos! Hollő Lajos: T. országos bizottság! Csak két szempontot óhajtok ezen felszólalásomban felhozni főleg azokra való tekintettel, a miket 3 í

Next

/
Oldalképek
Tartalom