A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1901 - hiteles kiadás (Bécs, 1901)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
V. ÜLÉS. 177 megoldást nyerjen. Meg is vagyok győződve arról, hogy a hadügyi kormány, a mint azt a hadügyminister úr helyettese már kijelentette, azt a jövő költségvetés előterjesztéséig rendezni fogja. Holló Lajos t. képviselő úr mintegy satiri- cusan megemlíti, hogy mire valók ezek a kimutatások a magyar nyelv oktatásáról, minthogy azok szerinte úgy sem hírnak komoly alappal. Bocsánatot kérek, erre a kifogásra elég feleletet adnak azok a számok, a melyeket a hadügyminister rendelkezésünkre bocsátott s a melyekből kétségtelenül kitűnik, hogy jelenleg is az összes katonai növendékeknek majdnem fele részesül a magyar nyelv oktatásában. Megengedem, hogy jobb is lehetne az eredmény, de lassú haladás mindenesetre constatálható. Végül három ténybeli rectificátiot kell tennem, oly súlyos dolgokra nézve, a melyek ha megczáfolatlanul maradnak, a közvéleményben egészen téves meggyőződés keletkezhetik. Ugrón Gábor bizottsági tag úr azt mondja, hogy a jelenlegi hadi létszám 800.000 főben van megállapítva és ennek daczára az a póttartalékosok egész sorozata által törvényellenesen emeltetik. Ugrón Gábor: Nem mondtam, hogy törvényellenesen ! Miinnicli Aurél előadó: Az igen tisztelt bizottsági tag úr téved, mezt nagyon jól tudja, hogy uz 1889-iki véderötörvényben hadilétszám megállapítva nincsen; ezen 800.000 embernyi létszám azelőtti időkből származik és én szívesen concedálom, hogy az anyakönyvi létszám jóval nagyobb 800.000 főnél, de ez semmiképen sem áll a törvény rendelkezéseivel ellentétben. A második ténybeli helyreigazításom vonatkozik a hadsereg elhelyezésére. Erre nézve Ugrón Gábor t. bizottsági tag úr azt mondta, hogy a territorialis rendszer nincsen keresztül vive. Kénytelen vagyok e fontjs kérdésre megint számokat idézni, 153 magyar gyalog zászlóalj közül 24 van a megszállott tartományokban, és 19 a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban; hogy miért, ennek oly fontos és olyan mély okai vannak, hogy azokat senki nem kifogásolhatja. Ez az Auszti iában elhelyezett 19 zászlóalj mind nagyobb városokban van és mi sem természetesebb, mint hogy ilyen nagy A közösügyi országos bizottság naplója. 1901. garnisonokban ay illető ezredek sorban felváltják egymást ; ebből azonban nem lehet arra következtetni, hogy a territorialis beosztás sincsen megtartva. A mi pedig azt a 24 zászlóaljat illeti, a mely Bosznia-Herczegovinában és Dalmátiában van, ezeknek ottani elhelyezése azt hiszem, nem szorúl magyarázatra. A 18 magyar lovasezred közül 13 van a magyar szent korona országainak területén és csak 5 huszárezred Ausztriában, nevezetesen Bécsbeu, Jaroslavbau, Klagenfurtban, Lembeigben és Csernoviczban. 24 tábori tűzérezred közül csak egy van Magyar- országon kívül elhelyezve. A Magyarországon kiegészítést nyerő egy ezred és két zászlóalj vár- tüzérsf gböl négy század van a megszállott területen, különben valamennyi Magyarországon van. A hat uíászzászlóaljból egy van Magyarországon kivül elhelyezve, azaz egy utászzászlóalj Pettauban Horvát-Szlavonországban vau, mert ez a negyedik zászlóalj kellő szállás hiánya miatt nem helyezhető el. Azt hiszem, ha ezeket a számokat tekintetbe vesszük, teljesen alaptalannak látjuk azt a vádat, hogy az elhelyezés nem vitetett kellőleg keresztül és hogy a territorialis rendszer nem tartatott meg. Harmadik helyreigazításom vonatkozik Ra- kovszky István abbeli állítására, hogy nálunk kényszerítve van a fiatal ember, hogy tiszt legyen. Erre már Jekelfalussy altábornagy úr megtette a maga megjegyzéseit; én csak annyit teszek azokhoz hozzá, hoay a ki figyelemmel kiséri a katonai instructiókat, az lehetetlen, hogy azt az állítást megkoczkáztassa, mert ha valaki a tiszti vizsgát le is teszi, abból még korán sem következik, hogy tiszt is legyen, és hogy kényszerítve legyen a tisztibojt megszerzésére. íme, három ténybeli rectificatio. Ha az elsőt veszem, Ugrón Gábor t. bizottsági tag úr állítását, akkor határozott törvénysértéssel állanánk szemben, a másodiknál a territoriális rendszer volna megsértve, a harmadik pedig az egyéni szabadság súlyos megsértését jelentené. Már most mi következik ebből? Az, hogy ezek olyan bombák, a melyeket eldobnak, hogy explodál- janak, de mielőtt explodáluak, mi megvizsgáljuk azokat és látjuk, korántsem puskaporral vannak töltve, hanem esik durranó léggel, a mely nem tesz kárt. 23
