A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1901 - hiteles kiadás (Bécs, 1901)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
157 V. Ü Azonban t. barátom Ugrón Gábor múlt alkalomkor szóba hozta, hogy ezen költség megszavazása szomorú és lehangoló módon történik, a mi reá a leghátrányosabb benyomást teszi. Megvallom, hogy én a költségvetést sem lelkesedéssel, sem szomorúan nem szavazom meg; hanem megszavazom azon kötelességnél fogva, melyet reám a monarchia védelmének szüksége ró. Ebben a helyzetben van — merem mondani — Európa minden állama. Nincs egyet' lenegy állam sem, a melynek védereje tekintetében fenn ne állanának az európai átalános viszonyokhoz való bizonyos vonatkozások, mert az európai nemzetközi viszonyok azok, melyek minden államot arra utalnak, hogy a verseny alól magát ki ne vonja. A monarchia is befolyást gyakorol az európai viszonyok alakulására, de ezen alakulás nem kizárólag tőle függ. A monarchia csak egy tényező e téren és az ő szava annyi értékkel bir, a mennyi értéket annak a háta megett levő hadsereg kölcsönöz. Mi tehát az ország érdekéből indulunk ki, midőn ezen költségvetést megszavazzuk; az ország érdeke pedig nem állhat másból, mint a monarchia védelméből és az adófizetők lehető kíméléséből. E kettőben kell az összhangot keresni és ha mi arra az álláspontra nem akarunk helyezkedni, hogy resignáljunk, hanem fenn akarjuk tartani azt a súlyt, azt a tekintélyt, melynek erejét a hadsereg képezi, akkor mi ebből a versenyből ki nem léphetünk, bajok és veszedelmek nélkül. Fél védelmet adni a monarchiának annyi, mint semmi védelmet nem adni, és a pénzt hiába elfecsérelni, megadni tehát azt a védelmet, a melyet anyagi ereje megbir és melyet a véradó tekintetében megadhatónak tartunk, ez a feladat. E kettő közt kell keresni az összhangot. Ezen összhang megtalálásában rejlik szerintem az a politika, az a kötelesség, melylyel a monarchia védelmének tartozunk. De ha én azt látom, hogy t. barátom Ugrón Gábor egyfelől a külügyi politikában a szabad kéz barátja, a szövetséget nem apretiálja, mégis erélyes politikát akar és kizárólag a maga lábán akarja azt elérni, ha másfelől azt látom, hogy a hadsereg organisatiojánál olyan kívánalmakat hangoztat, melyek megvalósulása sú- yos költségek nélkül meg nem történhetik, LÉS. akkor, bocsássa meg, de azt az összhangot, a melyet én keresek, fölszólalásában meg nem találom. Épen ezért én azon komoly kötelességre való tekintettel, a mely engem arra utal, hogy a monarchia két államát megvédeni igyekezzem, a költségvetést megszavazom. Azonban kívánalmaim a t. hadügyi kormányzathoz nekem is vannak, leszek bátor tehát ezek közül néhányat felemlíteni. (Halljuk! Halljuk!) Egyik kívánalmam az, hogy a költség- vetések behatóbban indokoltassanak. Igen sokszor abban a kényes helyzetben vagyok, azt hiszem mások is, hogy lehetetlen megítélni akár a kívánt intézmény szükségét, akár a költség mérvét, melybe ez az intézmény kerül. Az indokolás oly szűk, a zárszámadás annyira nem nyújt támpontot, hogy igen sokszor sötétben vagyunk kénytelenek eljárni, és ki vagyunk téve vagy annak, hogy a hadügyektöl megtagadjuk azt a kívánalmat, mely esetleg indokolt volna, vagy belemenni oly költekezésbe, mely talán felesleges. Másik óhajtásom az, hogy valahányszor egy új tétel behozataláról van szó, igyekezzék a hadügyi kormány a delegatiokat az ö programújával megismertetni. Kezdeményezni a nélkül, hogy tudnók, hová fogunk jutni, ez nagyon hátrányos dolog. A delegatio ezt megkívánhatja, mert csak igy van meg az a komoly megnyugvása, hogy a kezdeményezés olyan, melyre a monarchiának valóban szüksége van s melyet a két állam pénzügyi ereje meg is bir. Hasonlóképen súlyt helyezek az építkezések kérdésére. Én igyekeztem tőlem telhetöleg behatolni a költségelőirányzatokba évekre visszamenőleg s ezen a téren a legnagyobb zavarban vagyok, abban a tekintetben, hogy mi a végczélja s mi a terjedelme a kívánalomnak, melylyel szemben állunk, mi az a programra, melyet megvalósítani akarunk? Erre nézve adataink rendesen nincsenek, pedig azt gondolom, hogy a hadügyi kormányzat terveit, melyekre súlyt helyez, habár azok bizalmas természetűek is, és nem is akarja elárulni, annyit mégis csak tudnunk kell, hogy milyenek azok a tervek, melyek építkezések útján megvalósitandók lesznek. Hasonló kívánalmam az is, hogy a hadügyi kormány tulajdonát képező épületeknek é\i
