A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1901 - hiteles kiadás (Bécs, 1901)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
V. ÜLÉS. tom itt előadott, tudniilik, hogy azok a kimutatások, a melyek a magyarok alkalmazására vonatkoznak, a magyar hadsereg körében lehetőleg ma vagy holnapig előterjesztessenek, hogy mi állást foglalhassunk Ugrón Gábor t. barátunk határozati javaslatával szemben, mert ha ez nem történnék meg, abban nem látnék egyebet, mint azt, hogy az urak el akarják ódázni a dolgot és a legfőbb királyi leiratnak eleget tenni, érvényt nem kívánnak szerezni. Másodszor kérdést intézek a t. hadügyi kormányhoz, hajlandó-e a Ledochowski-Tacoli ügynek teljes lefolyását itt hi ven előadni és Ledochoivski ügyét revisio alá vétetni? Végül pedig a következő határozati javaslatot nyújtom be, a melyet a t. országos bizottságnak elfogadásra ajánlok (olvassa): »A császári és királyi hadügyi kormány felszó- littatik, egy katonai becsületbirósági eljárást oly módon megállapítani, a mely által eleje vétetnék a jövőben a császári és királyi tisztekre nézve a párbajkérdésekben előforduló lelkiismereti con- flictusoknak, hogy ezáltal a vallási meggyőződéseknek kellő védelem nyujtassék a végből, hogy ebből rájok nézve hátrányos következmények ne származhassanak és hogy ezáltal tekintetbe vehető legyen egyrészről a törvény által biztosított vallási és lelkiismereti szabadsági másrészről a katonai büntető törvénykönyv rendelkezéseinek megtartása. Beadják : Rakovszky István, Gr. Zichy János, Ugrón Gábor és Holló Lajos.« Thorotzkai Miklós gr. jegyző : Horánszky Nándor ! Horánszky Nándor: Azon fontos, érdekes és magasabb légkörben mozgó nyilatkozatok és eszmecserék után, a melyek a külügyi vita folyamán és ezen tárgyalásnál is felmerültek, legyen szabad nekem a t. országos bizottság figyelmét a mindennapi kenyér kérdésére, az anyagi kérdésekre irányítani, (Halljuk! Halljuk!) mert az az ország érdekeire nem kevésbbé fontos, mint amazok, és mert erre bennünket a törvény is figyelmeztet, a midőn az 1867 : XII. törvény- czikk egyik rendelkezése azt tartalmazza, hogy a közösügyek költségeinek évenkénti megállapítása képezi ennek a bizottságnak legfontosabb feladatát. 154 Mielőtt azonban erre áttérnék, hogy ismételve szólanom ne kellessék, a mi megjegyzem, nem a tárgyalások siettetéséi akarja jelenteni, egy fontos körülményre kívánom felhívni már itt az átalános vita folyamán a t. országos bizottság figyelmét, a mely nemcsak azért fontos, mert a budget-jogot közvetlenül érinti, nemcsak azért fontos, mert az előirányzattal szoros összeköttetésben van, hanem fontos az ellenőrzés szempontjából is, mert mennél nagyobb áldozatokat kénytelen a monarchia két állama népei saját védelmének biztosítása érdekében hozni, annál fokozottabb a kötelesség felügyelni arra, hogy a megszavazott költségek azon korlátok közölt és azon föltételek mellett használtassanak fel, a melyek szerint a bizottságok azt megszavazták. Ez az átruházás, a virement kérdése. Mi már évek óta hozunk egy határozatot, a melynek megújítása ez alkalommal is javasol- tatik, a mely azt tartalmazza, hogy ezen előirányzatban engedélyezett czímek és egyes tételek között átruházási jog nem gyakorolható. A határozat igen fontos, mert a megszavazott költségvetés e nélkül csak átalányösszeggé változnék, a melyből a hadügyi kormányzat akkor és akként menthetne, a mikor és a mint neki tetszik. Azonban sajnos, ez a határozat évek óta nincsen végrehajtva. Bizonyítja ezt először a zárszámadás, a mely arról tesz tanúságot, hogy a zárszámadásban a rendes hadügyi kiadások csak czímenként mutat látván ki, a czímeknél úgy a túlkiadások, mint a megtakarítások jeleztelek ugyan, ellenben a tételekre vonatkozólag a zárszámadás ebben a tekintetben semmit sem tartalmaz. Igazolja ezt a zárszámadási albizottság jelentése is, a mely a felmentvényt csakis a czímekre kéri s a tételekre ki nem terjeszkedik. De igazolják ezt a bizottság tárgyalásai is, a hol alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy a tételek tekintetében az átruházási jog csakugyan nem tartatik figyelemben. Szóba kerülvén ugyanis a póttartalékosok kiképzése, a midőn felmerült az a kérdés, hogy a póttartalékosok létszáma eddig 56.000-rel lévén felvéve, ezúttal pedig 61.000-rel kívántatik, tényleg pedig 70.000-ef meghalad a kiképzendők száma, hogy ezek a több költségek honnan fedeztetnek, erre azt a fel-
